Ezt a népi elnevezést még ma is gyakran hallani a nagy őrgébicsre, amely hazánk legnagyobb gébicsfaja, és leginkább a téli időszakban találkozhatunk vele.
A Körös-Maros Nemzeti Park (KMNP) Kis-Sárrét részterülete hagyományos telelőhely a nagy őrgébicsek számára. Idén az első példányok szokatlanul korán, már szeptemberben megérkeztek – számolt be róla a KMNPI honlapja. Számuk november végén érte el a csúcspontot. Esetükben persze nem a vadludakra jellemző tízezres nagyságrendre kell gondolni, a nagy őrgébicsek esetében a csúcs húsz körüli egyedszámot jelent.
A nagy őrgébics tipikus vártamadár.
Leginkább úgy láthatjuk, hogy ül egy kiemelkedő ponton, kisebb fán, bokron vagy vezetéken, és onnan kémleli a tájat, zsákmány után kutatva. A nálunk telelő madarak legtöbbször apró rágcsálókat, ritkábban kistestű énekesmadarakat zsákmányolnak, de ha az időjárás engedi, úgy nagyobb testű rovarokat is fogyasztanak.
A nagy őrgébics kis számban költ is nálunk, a Szatmár-beregi részeken, máshol csak téli vendég. Több népi neve is ismert, leggyakoribb a bábaszarka, de Erdélyben többek között használatos a szarkakergető, a szarkacserregő és a szarkakirály elnevezés is. Hazánkban két gébicsfaj költ, a tövisszúró gébics és a kis őrgébics, a telet mindkét faj Afrikában tölti.
A cikk először 2021 decemberében jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
