Ismét a magyar fiú lett a világ legjobb ifjú természetfotósa

Jobb későn, mint soha, szokták mondani, és ez ha valamire, akkor az idén 14. alkalommal megrendezett, orosz szervezésű Golden Turtle Contest, azaz Arany Teknős-pályázatra sok szempontból igaz. Kezdjük ott, hogy sokáig egyáltalán az is kétséges volt, hogy lesz-e bármiféle eredményhirdetése ennek a nemzetközi szempontból nagyon is nívós természetfotós versenynek, ugyanis május óta, amikor közzé tették a finalisták névsorát, igen nagy volt a csend a verseny háza táján.

Aztán november elején végre jött a hír, hogy az idei járványhelyzet miatt kialakult általános gyakorlat szerint egy online átadó keretében fognak eredményt hirdetni november 20-án. Ám úgy tűnik, idén semmi nem jött össze az orosz szervezőknek, ugyanis a közvetítést ezen a napon kétszer is megpróbálták lejátszani, de technikai problémák miatt ez nem sikerült. Két nap múlva azonban már gördülékenyen lement a virtuális átadó, igaz, addigra már egy szintén virtuális kiállítóteremben meg lehetett nézni a finalista és győztes képeket. A magyarok tehát már a közvetítés előtt örülhettek szép eredményeiknek. Egy dolgot azonban nem lehetett innen megtudni, mégpedig azt, hogy ki lesz idén az abszolút győztes. Ez pedig azért érdekes nekünk, mert a helyezések alapján az egyik magyar résztvevő bizony izgulhatott azért, hogy vajon sikerül-e neki idén a tavalyi magyar bravúr, amikor is Daróczi Csaba lett az Arany Teknős abszolút győztese.

De mielőtt ezt elárulnánk, lássuk, melyik képpel sikerült a dobogó legmagasabb fokára repülnie Koncz-Bisztricz Tamásnak, aki megvédve tavalyi címét, idén is a legjobb ifjú természetfotós lett a Golden Turtle pályázatán. Az orosz versenynek két ifjúsági kategóriája is van, külön a 12 év alatti gyerekeknek és külön a 13-17 közöttieknek, amely a Természet a fiatalok szemével elnevezést kapta. Tomi ez utóbbiban lett első helyezett vörösbegyet ábrázoló fotójával.

Ez a kép egy januári napon Bokros-pusztán készült, zúzmarás-deres-ködös időben, mínusz 4-5 fokos hidegben. Tomi elmondása szerint ezt az érdekes, művészi és minimalista kompozíciót igazából lustaságának köszönhetjük, ugyanis, bár jó szokásához híven a földön kúszva-mászva közelítette meg témáját, ahhoz már nem volt kedve, hogy a gépen fent lévő 70-200-as optikáját átcserélje egy nagyobb gyújtótávolságúra, amellyel közelebbi képet tudott volna készíteni erről a kis madárról. És milyen jól tette, mert ebben a havas tájban, ezzel a tág képkivágással egy igazán izgalmas kompozícióban sikerült megörökítenie a kis vörösbegyet.

És ahogy tavaly, idén is még két képpel sikerült bekerülnie a legjobb hat közé. Egyik fotóját már ismerhetjük, hisz ezzel az apró gömbugrókát ábrázoló képével idén ő lett a világ legjobb ifjú makrofotósa.

Másik finalista fotóján pedig egy zselici éjszaka látható Tejúttal és szúnyogokra vadászó denevérekkel.

Tomi idén nemcsak ebben az orosz versenyben lett újra az ifjúsági kategória győztese, hanem a magyar naturArt – Az év természetfotósa (ÉTF) pályázaton is megismételte a tavalyi sikert.

Elárulta azt is, hogy a fotózás mellett a közeljövőben nagyon szeretne elmélyülni a filmezésben. Úgy gondolja, ha kinő az ifjúsági kategóriákból, akkor ezzel szeretne főként foglalkozni, álma ugyanis készíteni egy kisfilmet a Kisgunságról. Kívánjuk neki, hogy ezt meg tudja valósítani, de azért nem bánnánk, ha a természetfotózást is ugyanúgy folytatná.

Nézzük a többi magyar díjazottat is, akik egy nagyon komoly és erős mezőnyben tudtak a legjobbak közé bekerülni és még első helyezéseket is elérni. A Golden Turtle egyébként egy összművészeti pályázat, ugyanis a fotók mellett környezetvédelmi témájú plakátoknak és vadon élő állatokról készült rajzoknak is volt külön versenye. Összesen 108 országból érkezett be több mint 14 000 alkotás, ebből 90 ország 2063 fotósának majdnem 11 000 fotója került a többkörös zsűri elé. Végül 116 fotós 166 képe jutott be a finalisták közé, így ezek a fotók kerültek be a kiállítás anyagába és a pályázat szokásos éves albumába. Ebben a nagyon erős mezőnyben kapott helyet 12 magyar 20 fotója, amely egy nagyon szép eredmény.

A 13 kategóriából még két kategóriában ért el első helyet magyar fotós. Az egyikük Kaszás Norbert, aki a Mikrokozmosz kategóriában nyert ezzel a szitakötőről készült fotójával.

A kép Pilismarót mellett egy patak partján készült a felkelő nap fényében, zuhogó esőben. Norbert kedvenc szitakötő faja után három évig kutatott, majd megtalálva ezt a helyet, több nyáron át is fotózta itt őket. Ezzel a képével a holland Nature Photographer of The Year pályázaton is kategóriagyőztes lett, a német Glanzlichter természetfotós versenyen pedig a kiemelt képek közé került ázott szitakötőjével. Norbert a természetfotók közül a mikrovilág fotózását kedveli a legjobban, így nem csoda, ha másik díjnyertes képe is egy apró élőlényt ábrázol. Annak is a csápjait, és ezt a képet is láthattuk már több pályázat anyagában. A német Glanzlichterbe például idén kategóriagyőztes lett, az Arany Teknősön pedig a kissé nehezen fordítható Art and nature's images kategóriában lett második. Magyarul A természet művészete elnevezés illik talán erre a kategóriára, amelybe főként a természet alkotta művészi kompozíciókról, formákról készült képeket várták, Norbert kis pávaszemről készült részletfotója pedig remek mintapéldája ennek a kategóriának. A merész kompozíció ötletes és valóban művészi lett.

Kaszás Norbert már 7 éve pályázik az orosz Golden Turtle versenyre, igaz, nem minden évben, és bár eddig mindig jutott be képe a finalisták közé, idén sikerült először helyezést is elérnie. A csavar pedig a dologban, hogy akár lehetett volna ő is a verseny idei abszolút győztese, ugyanis más pályázatok esetén sok esetben a pontszámok döntenek, azaz a legjobb teljesítményű fotóst választják meg a legjobbnak.

„El kell fogadnom, hisz a zsűri így döntött. Nem könnyű, mert ez volt életem egyik nagy lehetősége. De mint hobbifotós nagyon örülök az eredményeimnek, hisz igen erős volt az idei mezőny. Bízom magamban, és tudom, hogy még sok jó képet fogok készíteni. Lehet, hogy most egy kis csalódás is ért, de ez csak megerősít abban, hogy még jobb és különlegesebb képeket készítsek.“

De hogy ki előzte le Norbertet az idei pályázaton? A zsűrit 2020-ban az olasz Francesco Visintin munkái nyűgözték le annyira, hogy idén ő lett a Golden Turtle abszolút győztese. Francesco a víz alatti fotózás mestere, és ebben a kategóriában az első és harmadik helyezést is ő zsebelte be idén.

Ebben a kategóriában egyébként nagyon sok zseniális fotó végzett a legjobbak között, ezért most mutatunk még két kedvencet:

De térjünk vissza a magyarokhoz! A természet művészete kategóriába egyébként csupán 6 képet választottak be finalistának és ebből hármat magyarok készítettek. Ravasz Balázs Jégcsillagok című képe az egyik, és ez is egy olyan fotó, amely már több pályázaton felbukkant korábban, talán a legjobb eredményét, egy kategóriagyőzelmet, az olasz BioPhotoContest 2019-es pályázatán érte el.

A harmadik bejutott magyar alkotást Fáth Ádám készítette. Ennek a gyönyörű fotónak a művészi, festői hatását multiexpozíciós technika segítségével érte el, a kép az Őrségben készült még 2017 őszén, egy fotós táborban.

„A képen egy domboldalt és az előtte húzódó nádast láthatjuk a Nap utolsó sugarainál, amikor az még a lombokon keresztül süt, de a talajt már nem világítja meg. Ilyenkor fantasztikus színeket mutat az ősz, talán ez a kedvenc évszakom, ekkor varázslatos a természet“ - írja Ádám, aki szerintünk nem haragszik meg, ha eláruljuk - hisz hazai természetfotós körökben biztosan már mindenki sejti -, hogy ő Fáth Péter, a naturArt (Magyar Természetfotósok Szövetsége) elnökének fia. Eddig még nem hallhattunk róla a Turista Magazin oldalán, pedig már 9-10 éve indul nemzetközi versenyeken, igaz, intenzívebben csak 3-4 éve pályázik. Sokszor jutott már be a legjobbak közé, így több képe is részt vett ezeken a nemzetközi kiállításokon a világ minden táján, azt mondja, a képei már biztosan több helyen jártak, mint ő maga.

Felmerülhet, hogy egy ilyen elhivatott fényképész apuka mellett, mennyire evidens az, hogy a fia is fényképezni kezd.

„Evidens is volt meg nem is. A családunkban generációk óta jelen van a művészi és professzionális fotózás, így volt rá esély, hogy a génekben továbböröklődik ez a szerelem. Azonban két testvérem is van, akiket nem fogott meg a dolog, óriási szerencsémre, hiszen így nem kell osztozkodni velük a felszerelésen“ - mondja nevetve Ádám.

A Golden Turtle az első nemzetközi pályázat ahova sikerült bejutnia a finalisták közé még 2012-ben. Az akkor 22 éves Ádámnak ez sokat jelentett, hisz ez egy nagyon komoly verseny, mind a résztvevők száma, mind a pályázat anyagának minősége szempontjából.

Az idei Golden Turtle-ön elért ereményét a legjobbak közé sorolja, de azt mondja, minden elismerésnek más története van, nem lehet őket rangsorolni. Például sokáig a legnagyobb sikerének azt tartotta, hogy az Európai Parlamentben volt kiállított képe, később azt, hogy felvették a naturArt-ba. Idén pedig az ÉTF pályázaton is találkozhattunk képével, a kategóriájában harmadik helyet elért fotó különlgessége, hogy kompakt kamerával készült. De az idei III. Drónfotópályázaton is felbukkan Ádám egy képe, amit ide kattintva nézhettek meg.

Harmadik kategóriagyőztesünk Litauszki Tibor lett, aki az angolul igen csak mesés hangzású Magic of Plants kategóriában lett első. A Krókuszok hulláma címet viselő győztes fotója pedig valóban mesébe illő, és hogy hogyan készült? Azt a kép alatt tőle tudhatjuk meg.

„Az utóbbi időben jó pár fotót készítettem az ehhez hasonló húzós technikával. Vakuval kivillantottam a témát és a hosszabb záridő alatt mozgattam/hullámoztattam a gépet oldal irányba. Ahhoz, hogy ne csak a háttérnek, hanem a krókuszoknak is meg legyen a hulláma, őket ez idő alatt folyamatosan egy lámpával világítottam meg.“

Tibor e képét még nemzetközi versenyeken nem láthattuk, két hazai pályázaton viszont nagyon szépen szerepelt. Első helyezést ért el vele a Grassland-HU által szervezett „A gyepek titkai” fotópályázaton. A Grassland-HU projekt célja egyébként a hazai gyepes élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése.

Az egérke hajléka című képe is bekerült Tibornak a finalisták közé az Állatok a környezetben kategóriában, amely a 2019-es évadban a kedvenc fotója volt saját magától. És úgy tűnik, nem csak neki okozott örömet ez a kép, hiszen sok nemzetközi versenyen jutott be a legjobb, kiállított alkotások közé, például a román Milvuson, vagy a francia Montier pályázaton. Az Arany Teknősön Tibor tavaly pályázott először, akkor egy képe került be a finalisták közé, így nagyon örült neki, hogy idén már kategóriát is sikerült nyernie.

Amikor fél éve beszélgettünk Tiborral a Varázslatos Magyarország tavalyi évadának esélylatolgatós cikkében, akkor azt mondta, nem fog indulni idén azon versenyen, hisz az egy éven át tartó természetfotós pályázat nagyon komoly folyamatos jelenlétet és munkát igényel. Neki pedig született egy kisfia, akivel szeretne minél több időt eltölteni. Érdekes, hogy bár ott valóban nem pályázott, idén sokkal több nemzetközi versenyen ért el remek eredményt képeivel, mint korábban. Ezért úgy tűnhet, hogy mégis intenzívebben fényképez idén, de természetesen ez csalóka, hisz a pályázatok képei sokszor az előző évek terméséből kerülnek ki. Tibornál is ez lehet a magyarázat, de azért kíváncsak voltunk, idén mennyit és milyen témákat fotózott már. Ugyanis főként éjszakai, esti fényben, plusz fényforrások használatával készült képei vannak.

„Amikor van idő és alkalom, szívesen járom, de már mondhatjuk úgy is, hogy járjuk a természetet kis családommal. Bár ebben az évben messze nem készült annyi kép, mint mondjuk tavaly, de most is fotózok. Nyitott vagyok mindenre, ami letisztult, hangulatos, esztétikus, így, ha azt nappal találom meg, akkor nem habozom. Bár sokszor van úgy, hogy amit nappal meglátok, ahhoz visszamegyek sötétedéskor. Nagyon sok kincset rejt még az alkonyat, az éjszaka, csak észre kell venni és kihozni a lehetőségekhez képest a legjobb fotót.“

Az Állatok a környezetben kategória is bővelkedik szebbnél szebb képekkel, íme néhány:

És még nincs vége a magyar sornak, sőt, ismét jöjjön egy leg, ugyanis Máté Bence a legtöbb képpel bejutott magyar fotós idén. Négy fotóját választották be a finalisták közé, és bár ezúttal nem kapott díjat, de ez a szám azért még mindig azt mutatja, nem véletlenül ő a legismertebb magyar természetfotós a világon. Az alábbi képekre kattintva Bence mind a négy finalista fotóját láthatjátok.

Szerettem volna megkérdezni tőle, hogy az Ember és természet kategóriába bejutott békás témájának volt-e valami hatása, tud-e róla, hogy történt-e változás e kegyetlen módszer terén. Bence ugyanis több képet is készített a romániai Kovásznán erről a borzalmas eljárásról, és békás képei már több nagydíjat is nyertek, köztük a 2019-es World Press Photo természetfotós kategóriáját. Aki még nem ismerné a történetet, a képen az látszik, ahogy a fogyasztásra szánt békalábakért a szerencsétlen kétéltűeket élve csonkítják meg.

Leírni is szívszorító, és sajnos ez az eljárás a világ más területein is bevett szokás. Sajnos nem sikerült Bencét elérnem, de remélem valamikor majd meg tudom kérdezni erről, hogy tudott-e fotójával hatni, nemcsak az egyszerű nézőre, hanem a felelősőkre is.

Kicsit oldva ezt a szomorú témát, nézzünk meg még pár remek képet az Állatok viselkedése kategóriából:

Ebben a kategóriában is találkozhatunk több magyar fotóval. Máté Bencének kettő, Szabó Irmának, Kércz Tibornak és Nagy Bertoldnak pedig egy-egy képe jutott be a legjobbak közé. Elsőként Szabó Irma képét mutatjuk, amely Tiszalpár mellett, az ártéri területen megmaradt egyik kis vízállásnál készült.

Ilyen madárkavalkádot ezeken a helyeken lehet a leginkább fotózni, de persze csak akkor, ha minden körülmény adott. Ugyanis sokszor évekig ki vannak száradva ezek a területek.

A könnyű zsákmányra pedig sokan érkeznek, gázlómadarak, mint például a fekete gólya, szürke gém, nagy kócsag, kanalasgém, de ragadozó madarak és természetesen sirályok is rendszeren látogatják az ilyen területeket.

Irma, aki a Golden Turtle versenyére idén már harmadik éve pályázott, elmesélte, hogy ez a gyönyörű, dinamikus fotó igazából egy újratervezésnek köszönhető. Általában természetfotós férjével, Szabó Géza Attilával mennek terepre, erre a helyre pedig egy-két hétig jártak ki egy ősszel, hogy megszülethessen az a ködös kép, amit Irma megálmodott. De aztán mégsem az lett belőle.

„Elképzelésem szerint ellenfényben és kis ködben szerettem volna képeket készíteni. Az időjárás viszont nem ezt akarta, igy jött az áttervezés, hiszen egy jó fotósnak mindig fel kell találnia magát. Szeretek kísérletezni a hosszú expozíciókkal, így ezúttal is ebben gondolkoztam, mert túl sok fény se volt. A hosszú expós fotózás repülő madarak esetén nem könnyű, hiszen a fényviszonyok folyamatosan változnak, a madarak mozgása is változó, igy az elért eredmény is más és más lesz még ugyanannál az expozíciós időnél is. És csak párszor ismétlődött meg ezen a reggelen, hogy ez a rengeteg sirály egyszerre röppent fel, így túl sok lehetőség nem volt az újrapróbálkozásra.“

A következő magyar fotó Kércz Tibor sarki rókákról készült Perpatvar című képe, amely egy 2018-as tavaszi expedíció során készült a Jeges-tengeren található Spitzbergák-szigetcsoporton.

Tibor egyébként nem először járt ezen a szigetcsoporton, a csupa fehér téma pedig szinte névjegye lett az utóbbi években. De hogy mi vonzza őt a fehérben és a fagyos, extrém körülményekben? Azt ide kattintva megtudhatjátok, ugyanis a Fókuszban a természet, természetfotósokat bemutató sorozatunkban, nyáron őt ismerhettétek meg. Kércz Tibor 2016 óta pályázik a Golden Turtle versenyére és eddig minden évben finalista volt, így több képe szerepelt már a pályázat kiállításán és az ehhez kapcsolódó albumban is. A 2016-ban indult Esőben repülve című kuvikos képét Moszkvában, a Kreml szomszédságában, a Vörös tér melletti Manyezsnaja téren is kiállították, amelyről egy fotót is küldött nekünk. 2018-ban az Ember és természet kategóriájában pedig második helyezést ért el a Srí Lankán készült Sztúpán című fotójával, amelyet akkori beszámoló cikkünkben leshettek meg.

Az Állatok viselkedése kategória legjobbjai közé Nagy Bertold képe is bejutott, amelyen egy bölömbika látható, pechjére, ugyanis, ha jól csinálná, amit csinál, akkor észre se kéne őt vennünk. A bölömbikák ugyanis előszeretettel alkalmazzák a mimikri technikát álcázásra. „Felemeli a fejét és nádat játszik“ - meséli Bertold, akit ezúttal nem tudott megvezetni ez az egyik Fertő-menti csatornánál fotózott példány.

Nagy Bertold idén először nevezett ezen a pályázaton, és egyből két képpel is a legjobbak közé jutott. A Magic of Plants, de nevezzük csak Növények és gombák kategóriájának, egyik legművészibb képét köszönhetjük neki. Bertold Az öreg tölgy halála című fotóját szintén láthattuk már korábban, az idei olasz Asferico pályázat ugyanezen kategóriáját meg is nyerte, szerintem nagyon is megérdemelten.

A verseny egyik legizgalmasabb kategóriája az Állatportré lett, sok remek fotó került be a végső válogatásba, amelyekből most ti is megnézhettek párat:

A kategóriának két magyar finalistája volt, Máté Bence képét már láthattátok, most pedig Tökölyi Csaba szégyenlős lundáját is megcsodálhatjátok:

Tökölyi Csabának egyébként már sikerült a pályázat történetében helyezést is elérnie, 2018-ban második lett az Élet Harmóniája kategóriában, 2016-ban pedig megnyerte az Állatportré kategóriát ezzel a gyönyörű nagy kócsagos fotójával.

Még két magyar finalistája volt a versenynek, mindketten az Ember és természet kategóriájában jutottak be a legjobbak közé. Az egyik Radisics Milán, aki ezzel a nagyon szép drónfelvétellel egy nem annyira szép tevékenységet mutat be, és ezzel azt, miként formálja át és használja ki természetes környezetét az ember.

Az Észak-Spanyolországban készült Érc-piac című fotója egyébként idén az ÉTF pályázaton a Kezünkben a Föld kategóriában második helyezést ért el. Milán pár éve egy hatalmas projektbe vágott bele, amelynek a Water.Shapes.Earth nevet adta. A ma is folyamatosan bővülő sorozattal a víz fontosságára szeretné felhívni a figyelmet, annak jelenlétét és hiányát, és a Földet formáló hatását drónfelvételeken örökíti meg. A Föld vizeinek szennyezése az egyik legkomolyabb probléma, és bár az itt látható kép közvetlenül és látszólag nem kapcsolódik a vízhez, a bányászati tevékenységek és azok szennyező hatása nagyon is befolyással van vizeink állapotára.

Végül a magyarok közül nézzük meg Kerekes István elképesztő fotóját, amelyen hihetetlen mennyiségű seregély látható egy burgerlandi szélerőműnél. A képhez adott leírása szerint a madárcsapatot kísérő hang hihetetlen volt, és ennek a inváziónak nemcsak az audovizuális hatása volt komoly, hanem sajnos jelentős károkat is okoztak a környező szőlőültetvényeken.

Ha a pályázat összes képét szeretnétek megnézni, akkor december 13-ig még biztosan megtehetitek a goldenturtle.ru oldalra kattintva, ahol a virtuális kiállítást találjátok. Itt először egy ímélcímet fognak kérni tőletek, amelyre a belépéshez szükséges linket el tudják küldeni nektek. Ha rövid időn belül nem érkezik semmi, érdemes belenézni a spam mappába, nekem ugyanis automatikusan odakerült ez a levél. Az is lehet, hogy az ímélcím megadása után egyből beenged a rendszer, úgy tűnik a napokban folyamatosan dolgoznak még az oldlalon. Ha sikerült bejutnotok, és nektek is annnyira megkopott már az orosz tudásotok, mint nekem, akkor érdemes a böngésző segítségével magyarra fordíttatni az oldalt, hogy könnyebben tudjatok navigálni és megérteni a képekhez tartozó szövegeket, ugyanis minden cirill betűkkel van írva és nincs választható angol nyelvű verzió.

Azt, hogy mikor lehet majd élőben is megnézni, a kiálltás anyagát, még nem tudni, ugyanis Moszkvában a járvány miatt január 15-éig még biztosan lezárások lesznek. A szervezők abban reménykednek, hogy ezután viszont már meg tudják majd nyitni a nagyközönség számára is az amúgy nagyon profi és minőségi kiállítást.

Akinek nincs kedve a fent leírt íméles procedúrához, azoknak válogattunk még pár zseniális képet a pályázat anyagából, amit az alábbi képre kattintva nézhettek meg: