Ismét jelen van egy lápi növényritkaság a Hármas-Körös árterében.
A beszédes nevű gyilkos csomorika eltűnésének oka az lehetett, hogy mocsári növényként a folyószabályozások után elvesztette élőhelyeit. A Dél-Tiszántúlon kipusztultnak vélték, biztos adata több mint 70 éve nem volt, akkor Tímár Lajos kutató találta meg a Tisza-menti uszadékon.
Jelenlegi felbukkanásának helyén, a Hármas-Körös árterében még régebbről, a 19. századból származnak az utolsó feljegyzések a jelenlétéről – olvasható a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
Mint írják, a közelmúltban dr. Jakab Gusztáv botanikus bukkant rá a gyilkos csomorika (Cicuta virosa) néhány példányára két helyszínen, a Halásztelki tanösvény mellett és a békésszentandrási duzzasztó és hajózsilip közelében. Érdekesség, hogy bár ez a növény általában a vizes iszapon nő, most korhadó fák uszadékáról került elő. Magját valószínűleg a víz hozta magával, áradáskor pedig a szétterült vízen lévő magok meg tudtak tapadni az uszadékon.
A fehér ernyősvirágzatú növény nem véletlenül kapta ezt a nevet, ugyanis valóban rendkívül mérgező. Legmérgezőbb része a gumós, megvastagodott gyökértörzse.
Mivel egyáltalán nem büdös, nem szúrós szagú, sőt inkább kellemes, édeskés ízű és zelleres illatú, ezért régen a legelő állatok is gyakran megették, és megbetegedtek tőle. Ahol gyilkos csomorika van, ott a víz felszínén az olajhoz hasonló filmréteg alakul ki, ez utalhat a jelenlétére. A növény az emberre is komoly veszélyt jelenthet, heves görcsöket, nagyobb mennyiség elfogyasztása esetén pedig akár légzésbénulást és halált is okozhat.
Hazánkban védett növény, természetvédelmi értéke 5000 Ft. Akár 150 centiméter magasra is megnő. Kifejezetten kedveli a mocsaras, vizenyős területeket, nádasokat, tavakat, lápokat.
