Egy 60–70 példányból álló csapatot figyeltek meg Fülöpszállás közelében.
A legészakibb elterjedésű sármányfajról van szó, ami a sarkkörön túl költ, de ilyenkor, telente, pontosabban október és március között Magyarországon is megjelenik. Általában egyesével vagy kisebb csapatokban láthatjuk, de volt már olyan, 2004-ben, amikor egy ezres példányszámú csapatot figyeltek meg. „Legtöbb észlelése a költőhelyére leginkább hasonlító alföldi szikesekről, főként a Hortobágyról és kisebb arányban a felső-kiskunsági pusztákról van, de a Balatonnál, Kis-Balatonnál és a Duna mentén is fel szokott tűnni” – olvasható a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság oldalán.
Íme, a hósármány hangja:
A hósármány neve természetesen a kinézetére utal. A színezete és a testalkata is a zord és szeles, havas tundrához idomult: tollazata nagyrészt fehér színű, de fekete és barna tollai is vannak. abban, hogy a földhöz lapulva még erős szélben is tudjon mozogni, zömök testalkata és rövid csüdje segíti. Fűfélék és más növények, gyomok magvait fogyasztja, nyáron rovarokkal táplálkozik.
Termete egy nagyobbacska verébének felel meg, 26-50 grammos, testhossza 16-17 cm, szárnyfesztávolsága 32-38 cm. Fészkét fűszálakból, mohából, szőrökből építi a talajon, és 4-7 tojást rak. Eleinte a hím táplálja a fiókákat, később a tojó is segít. Évente egyszer költ.
térképen narancsszínnel van jelölve a hósármány költőterülete, kék színnel a telelőterülete.
A Fülöpszállás melletti Kelemen-széken az elmúlt hetekben egy 60-70 egyedből álló hósármánycsapatot figyeltek meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai. A madarak a rövidfüvű, szikes részeken táplálkoztak, vagy a közeli Zab-szék felé tartottak.
