A Körös-Maros Nemzeti Park területén több helyen is telel a méltóságteljes ragadozó madár egy-egy példánya.
A vándorsólymok csaknem negyven évig egyáltalán nem költöttek Magyarországon. Állományuk az 1960-as években omlott össze, aminek legfőképpen a mára betiltott DDT növényvédő szer volt az oka. A faj 1997-ben telepedett meg újra hazánkban, a Pilisben. Mostanra néhány tucatnyi költ a hegyvidékeinken, elsősorban sziklákon – számol be róla a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság weboldala.
A szóban forgó nemzeti parkban ugyan nem élnek költőpárok, de telente eljönnek vendégségbe a faj egyedei.
A Hortobágy-Berettyó mentén például minden évben megfigyelhető pár példány, és a kardoskúti tájegységben is láttak idén egy felnőtt egyedet. A Kis-Sárréten rendszeresen lehet látni vándorsólymot telente. Ebben az évben két-három öregebb madár is megjelent a Biharugrai-halastavakon és a Kisvátyon-pusztán.
A ragadozó madarak a környékbeli városokban is felbukkanhatnak ilyentájt, hogy parlagi galambokra vadásszanak, Orosházán például a víztornyon szokott üldögélni egy példány.
A vándorsólyom a világ szinte minden táján előfordul, kivéve az Antarktiszt, de nálunk valószínűleg nagy egyedszámban sosem élt. Ami a zsákmányszerzési szokásait illeti, a vándorsólyom biztosra megy. Hajnalban és kora reggel vadászik, mert ilyenkor a sasok alszanak, így nem veszik el tőle a zsákmányt. Rigóval és apró madarakkal táplálkozik, amelyeket a levegőben eszik meg, szintén azért, hogy más ragadozók ne csapjanak le az ebédjére. A világ leggyorsabb állata, zuhanórepülés közben akár a 320 km/h-s sebességet is elérheti.
