Akcióban a természet őrzői címmel nyolcrészes sorozat készült a hazai természetvédelmi őrök érdekes, izgalmakban bővelkedő munkájáról. Megnéztük a film ősbemutatóját, melyen az alkotók mellett természetesen maguk a főhősök is jelen voltak.
A film bemutatója a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál sajtótájékoztatójának kísérőeseménye volt. A helyszín, az Uránia Filmszínház akár szimbolikusnak is tekinthető, hisz sok évtizeddel korábban épp itt mutatták be az első egész estés természetfilmet, Homoki Nagy István Vadvízország című filmjét.
A bemutatón a sorozat nyitó epizódját láthattuk, ami a természetvédelmi őrök szerteágazó munkájából villant fel részleteket, és felvezetése a többi hét, egy-egy témát feldolgozó epizódnak. Ahogy a film előtt dr. Rácz András környezetügyért felelős államtitkár is elmondta, Gulyás József, az első kócsagőr bizonyára elámulna az őrök mai feladatain. Valóban nagyon sokrétű ez a munka, a filmben láthatjuk az őröket, amint madarat gyűrűznek, nagyragadozók nyomait követik, lóháton járják területeiket, horgászokat ellenőriznek, tüzet oltanak vagy épp illegális gombaszedőket tartóztatnak fel.
„Ez a film már évek óta érlelődött bennünk” - mondta el kérdésünkre a film rendezője, Tóth Zsolt Marcell. „Természetfilmjeink forgatásaira mindig az őrök visznek el bennünket, és mindig azt láttuk, hogy szívüket-lelküket kiteszik azért, hogy minél jobb felvételeket készíthessünk, miközben az ő munkájukat senki nem mutatja be.”
A sorozat három évig készült. A munka első fázisában a nemzetipark-igazgatóságok szakemberei küldtek egy hosszú listát arról, hogy szerintük mi lehetne érdekes a filmhez. Az alkotóknak ebből kellett válogatni, ami nem volt könnyű, már csak azért sem, mert tíz nemzeti parkkal és a főváros természetvédelmi őrszolgálataival forgattak, a sorozat azonban csak nyolcrészes. Így nem lehetett a kézenfekvő megoldást választani, hogy mindenkiről szóljon egy rész, másképp kellett tematizálni. Arra is kellett figyelni, hogy meglegyen az egyensúly a különböző területek között, hisz például madaras témákból bőség van.
Akik megnézik a sorozatot, számos izgalmas jelenet láthatnak majd. „Filmeztük például fokozottan védett lepkék vagy viperák jelölését, nagyragadozók kameracsapdázását, követtük a pár éve a Kiskunságba keveredett medve nyomait is, de foglalkozunk növényekkel is, hisz például az is nagyon érdekes és fontos kérdés, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a pilisi len vagy az őrségi kaszálórétek fajgazdagsága fennmaradjon. Nyilvánvaló, hogy a növények nem szaladnak el, de azért itt is sikerült izgalmas szituációkat találni.”
A bemutatón a sorozat harmadik, Gyűrűkkel a ragadozó madarakért című epizódját is megnézhettük, mely nem szűkölködik akciódús jelenetekben sem. Aki kicsit is járatos a madarak világában, az tudja, hogy az uráli baglyokkal nem érdemes ujjat húzni, ugyanis elég vehemensen tudnak reagálni, ha számukra kellemetlen szituációba keverednek. Ezt Selmeczi Kovács Ádám, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság börzsönyi tájegységvezetője nagyon is jól tudja, hisz már hosszú ideje figyelemmel kíséri a Börzsönyben fészkelő uráli baglyokat. A fiókák gyűrűzéséhez nemcsak szakértelemre, de bizony védőfelszerelésre is szükség van, mert a szülők esetleges támadása valódi veszélyt jelent. Hasonlóan bonyolult feladat a szirtisas-fiókák gyűrűzése is, itt azonban a több tízméteres magasságban épített fészek megközelítése jelenti a legfőbb nehézséget.
Nemcsak a sorozat címe, de egyes jelenetei is akciófilmbe illőek. „Ezek az emberek munkájuk során sokszor nagyon különleges helyzetekben kerülnek, hol motorcsónakban száguldanak a vízen, hol sárkányrepülőn emelkednek a magasba, van, hogy barlangokba másznak le, de ha kell, napokat kint töltenek a lessátorban. Mi a filmben ezeket a különleges helyzeteket szerettük volna megmutatni.” Ehhez persze a film készítőinek is részt kellett venni ezekben a szituációkban. A stáb egyik tagjának is ugyanúgy fel kellett másznia a szirti sas harminc méter magasan levő fészkéhez, de volt, hogy egy régi börzsönyi bányajáratban telelő denevéreket ellenőriztek, máskor pedig sárkányrepülővel emelkedtek a Kolon-tavi nádtelepek fölé.
A nemzetipark-igazgatóságok szervezetében jelenleg összesen 250 állami természetvédelmi őr, Budapesten pedig négy önkormányzati természetvédelmi őr dolgozik. „Természeti értékeink a legnagyobb nemzeti kincseink, és ezeket ez a 254 ember őrzi, akik mind nagyon elhivatottak, és szívüket-lelküket beleteszik ebbe a munkába.”
A sorozatot hamarosan több televíziós csatornán is bemutatják majd, de online is elérhető a Filmdzsungel Stúdió oldalán.
Kapcsolódó cikkek:
Jó filmekkel és sok újdonsággal vár a gödöllői filmfesztivál
Gödöllőre látogat Máté Bence kiállítása
A tiszavirágok is szerepelnek David Attenborough új sorozatában
A Kiskunságról készített filmet a híres magyar természetfotós
