Izgalmas históriák 2024-ből

A megújult mesekastély: a tiszadobi Andrássy-kastély

A tiszadobi Andrássy-kastélyban nem először jártunk. Elsőként 2017-ben, még jóval a felújítás előtt látogattunk el a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei faluba, és nagyon kíváncsiak voltunk rá, hogy mi változott ott a rekonstrukció után. Azt meg kell hagyni, hogy a parkjával együtt – ahol különleges sövénylabirintust találunk –

és ha mesekönyv-illusztátor lennék, biztosan innen merítenék ihletet. Nem véletlenül: az épületet a Loire völgyi kastélyok mintájára tervezték, és a cél az volt, hogy felvehesse a versenyt bármelyik kastéllyal a világon. 1886 és 1890 között épült fel.

2023 decemberében nyitott újra, így januárban még hétköznap is rengetegen látogatták, pedig a nagyobb településektől Tiszadob távol esik (Budapestről több mint két óra az út autóval, Miskolcról egy). A kastély már a felújítás előtt sem volt lepukkant, de most megtörtént az elektromos hálózat cseréje, újratapétázták és felcsiszolták a parkettát, a parkban pedig lebontottak pár kiszolgált épületet.

A tereket itt úgy alakították ki, hogy a látogató minél részletesebb képet kapjon az Andrássyak életéről, így a most látható használati és a berendezési tárgyak ténylegesen a család tulajdonát képezték, ahogy a műtárgyak is. Megjelenítették például Andrássy Katinka hálószobáját és az ifjabb Andrássy Gyula dolgozószobáját is.

A Turista Magazin február-márciusi számában írtunk róla.

Híres és megosztó: a nagyvázsonyi Kinizsi-vár

Jó ideig hangos volt a sajtó a nagyvázsonyi várat illető kritikáktól, ami két dolognak köszönhető. Egyrészt, hogy jól ismert épület, illetve nagyon frekventált helyen van, hiszen a Balatonnál nyaralók és a Balaton-felvidéken kirándulók is szeretik útba ejteni, másrészt pedig, hogy a most elhelyezett fehér betonkockák a középkori(nak tűnő) falak között tényleg nagyon furcsán mutatnak. Mi azért kíváncsiak voltunk rá, és megnéztük a kiállítást is, amiről általában nem cikkeztek, de abszolút élvezhetőnek bizonyult.

Beszélgettünk a polgármesterrel is, aki elárulta, hogy

A magyarázat egyszerű: a fő koncepció az volt, hogy fedett tereket hozzanak létre, ahol rendezvényeket lehet tartani, de a 2022-es megszorítások következtében nem minden fal beburkolására jutott pénz.

Ami a vár történetét illeti, az épület a 15. századtól áll itt, ezen a szokatlan helyszínen, ahol könnyű megközelíteni és nem védi különösképpen semmi. Ennek az az oka, hogy lakóépületnek és nem erősségnek készült, sok volt a forrás a helyszínen, és itt húzódott a Velence felé vezető kereskedelmi útvonal. A Vezsenyi család birtokközpontja volt, majd Mátyás király Kinizsinek adományozta vitézsége jutalmául.

Ebben az időben lett négy tornya, palotaszárnyat építettek hozzá, kapuvédőművet, sáncárkot létesítettek, és ekkortól fogva védelmi funkciója is volt. A következő fontos birtokosai a Zichy család, ők még ennél is jobban kibővítették, majd miután elköltöztek, a vár egyre romosabb állapotba került. A felújítás előtt a tornyon kívül kis túlzással csak „térdig érő” falak álltak itt.

A Turista Magazin április-májusi számában még többet olvashatsz róla.

Hősies események helyszíne: a gyulai vár

Ha a tiszadobi klasszikus kastély, a gyulai a várak között hasonló. Bár ez sem hegycsúcson épült, a török időkben mégis fontos szerepet kapott. De ne szaladjunk ennyire előre.

Ma már nehéz elképzelni, de Gyulát egykor a török utazó krónikás,

Akkoriban, azaz a 17. században ugyanis keresztül-kasul szelték a Fehér-Körös ágai, és csakúgy, mint az olasz városban, itt is csónakon jártak át a szomszédba (és mindenhova máshová is) a helyiek. A vár a 15. század elején épült Maróti János macsói bán jóvoltából, és többek között arról is híres, hogy később itt lakott az ország egyetlen női főispánja, Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix. Hozzá köthető az épület reneszánsz palotává való átalakítása.

A legnagyobb esemény a vár történetében az 1566-os török ostrom, amikor a védők nem kevesebb, mint 63 napig tartották az épületet, amelyben nők és gyerekek is bennrekedtek. Végül az élelem fogyatkozása és a fertőzések miatt kénytelenek voltak feladni a harcot, de így is sokkal tovább bírták, mint az egriek (21 nap), a temesváriak (35 nap) és a szigetváriak (31nap).

A törökök elvonulta után szeszfőzdék és cselédlakások kaptak helyet az épületben. Később is történelmi események helyszíne volt, 1705-ben megostromolták a kurucok, 1849-ben fogva tartották a falai között Damjanich Jánost és Lahner Györgyöt. Később laktak benne az Almásyak cselédjei, a második világháború alatt megfigyelésre használták a tornyát.

2005 óta enteriőrkiállítást láthatunk benne, amire ráférne már a korszerűsítés, de persze, akit a középkori tárgyak érdekelnek, az valószínűleg így is megtalálja a számítását, főleg, ha valamilyen programon vesz részt, például a minden évben megrendezett végvári napokon, vagy egy hétvégén, amikor beizzítják a régi kemencét és kenyérlángost sütnek benne.

Még több izgalmas részlet a Turista Magazin június-júliusi számában.

Az ördöglovas otthona: a bajnai Sándor–Metternich-kastély

Az év egyik nagy meglepetése volt számomra a bajnai kastély, ami nem is annyira a külleme vagy modern kiállítása miatt kiemelkedő (bár ezek is rendben vannak), hanem két egykori tulajdonosa miatt, akik borzasztóan érdekes személyiségnek tűnnek. Szerencsére sok minden kiderül róluk, ha meglátogatjuk a kastélyt, ebből adnék most egy kis ízelítőt.

Először is: Bajna Tatabánya és Esztergom között, félúton helyezkedik el, és ha másért nem is, a kastély és a közeli túralehetőségek miatt érdemes eljönni a környékre. Az épület 2021-től megújult kiállítással várja a látogatókat, előtte több különféle szerepet töltött be. Sokáig volt természetesen nemesi birtok, később mezőgazdasági gépállomás (többször is), 53 és 55 között női traktorosképző (!), az istállóban egy időben működött mosoda, kialakítottak benne személyzeti lakásokat, alumíniumüzemet.

Ma egykori hírhedt tulajdonosait, Sándor Móricot és lányát, Paulinát ismerhetjük meg a falai között berendezett kiállításon. Mennyire cseng ismerősen az Ördöglovas név? A megszólítás Móricot takarja, aki százszázalékosan kiérdemelte ezt a címet, onnantól fogva ugyanis, hogy lóra ült, mondhatjuk, hogy nagyjából le sem szállt róla: a kastély lépcsői például még mindig őrzik a patkólenyomatokat, mert előszeretettel utazott hátasán az emeletre.

Lovasmutatványai miatt Európa-szerte ismert volt, de a lovak okozták a végzetét is. Fogata felborult, ő beütötte a fejét egy vasrácsba, és onnantól fogva csak árnyéka volt önmagának. Lánya, Paulina szintén különc hírében állt. Bár állítólag nem tartották túl szépnek, öltözködésével kitűnt a tömegből, sőt, ruhakölteményeivel diktálta a trendeket. Emellett megvolt a magához való esze is, egy időben ő irányította a bajnai birtokot.

Még többet olvashatsz a kastélyról és lakóiról a Turista Magazin augusztus-szeptemberi számában.

Az egyik legcsinosabb török kori emlék: Gül baba türbéje

Nem túl turistás helyszín, pedig nagyon látványos a II. kerületben, a Margit híd budai hídfőjétől nagyjából három percre található Gül baba türbéje. A török férfi (magyarul „Rózsa apó” vagy „a rózsák atyja”) bektási dervis, azaz

mégis egy egész városrészt neveztek el róla. A szellemi vezető Nagy Szulejmánnal érkezett 1541-ben, és az első nagypénteki ima alkalmával veszítette életét, amit az akkoriban dzsámiként használt Mátyás-templomban tartottak.

Néhány év múlva a tiszteletére türbét, vagyis egyfajta török kriptát emeltek, ami helyszínünk központi eleme. Ilyenből összesen húsz volt Magyarországon, mára azonban csak kettő maradt, az egyik itt, Budapesten, a másik pedig Pécsen. A rózsadombi türbe helyi mészkőből épült, és bárki be tud lesni az ajtaján. Középen egy turbános szarkofágot (törökül sandukát) látunk, ami nem testet rejt – azt a föld alatt helyezték el.

Érdemes ide a Mecset utca felől érkezni, így először végigsétálhatunk a függőkerten, ami minden évszakban szép, majd körbejárhatjuk a visszaépített villarészt, és megcsodálhatjuk a kilátást. És hogy hogy kerül ide egy villa? A 19. században a terület a kor legnevesebb építészéé, Wagner Jánosé volt, aki ideköltöztette népes családját, a türbe körül felhúzott „kastélyba”. Ennek egy részét építették vissza a legutóbbi, 2015-től 2018-ig tartó felújítás során. Az épület pinceszintjén kiállítást találunk, ahol jobban megismerkedhetünk a harcos szerzetesek életével.

Pazar Balaton-felvidéki panoráma – Csobánc vára

Idén új kedvenc várromot avattam, ez pedig nem más, mint a csobánci vár, ahonnan a végtelenségig el tudnék nézelődni. A hegy tetejére vezető út nem túl hosszú, de azért kicsit megdolgoztat, a befektetett munka azonban bőségesen megtérül, ha felértünk (de valójában már a felvezető úton is klassz a panoráma). Itt szerencsére van hely pihenni, jó időben akár a fűbe is le tudunk heveredni, de néhány asztalt, padot találunk a romok mellett, és a terep kiválóan alkalmas sátrazásra.

Ez ekkor (és még nagyjából négyszáz évig) a Gyulaffyak birtokában állt. A török korban végvári erősség volt Tapolca, Hegyesd, Tihany és Nagyvázsony mellett. Rettenthetetlen hadvezérek védték, akik számos ostromló török sereget visszavertek a 16. században.

1669-ben az Esterházy család megvásárolta a birtokot. A várhoz köthető legjelentősebb diadal 1707-ben történt, amikor egy közel ezerfős sereg támadta meg a várat, azonban Szász Márton kuruc hadnagy és Dóczy Péter tiszttartó visszaverte a támadást, ráadásul maroknyi emberrel, körülbelül hatvan fő segítségével. Az esemény emlékét egy dombormű őrzi az egyik várfalon.

1709-ig kurucok tartózkodtak a várban, majd jórészt szétrombolták, amikor hírét vették az újabb támadásoknak. Ezután csak pusztult, ráadásul a Habsburg császár fel is robbantatta a szabadságharc után. A romokról most alapítvány és hagyományőrző egyesület gondoskodik.

Túránk útvonalát a Turista Magazin decemberi-januári számában találod.