Összeállításunkban szereplő túrák különleges föld alatti világokat tárnak elénk. Ezúttal azonban nem természetes barlangokról lesz szó, hanem régi pincerendszerekről, egy hegy gyomrában kialakított óvóhelyről és világhírű sírkamrákról.
Egri érseki pincerendszer
Eger alatt kiterjedt pincerendszer húzódik, ha összeadnánk az évszázadok alatt kialakított összes járat hosszát, közel 150 kilométer jönne ki. Bár a pincejáratok jelentős része ma már nincs meg, egy-egy szakaszt azért ma is bele lehet járni, például az Egri Érseki Palota alatt.
Az érseki pincerendszer teljes hossza 1,5 kilométer lehet, a járatok a szomszédos bazilika és buszpályaudvar alá is bekúsznak. Egri pincékről már a 16. századból vannak feljegyzések, az érseki pincerendszer kialakítása azonban később, 1703-ban indult meg, amikor az érseki palota építése is megkezdődött, annak építőkövei innen származnak.
A pincerendszer vezetett túrák keretében látogatható, amelyek naponta háromszor indulnak az Érseki Palota Látogatóközpontból.
Budai Vár-barlang
A budai Várnegyed alatt húzódó pincerendszer teljes hossza kicsit több mint három kilométer. Ennek egyik részében található a Sziklakórház, de mi most arra a másfél kilométernyi szakaszra fókuszálunk, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által szervezett túrákon lehet bejárni.
A barlang megnevezés némiképp megtévesztő, mert a bejárt útvonal nagy része egy háromszintes pincerendszerben vezet, de a legalsót már valóban a Vár-hegy mélyén húzódó barlangból alakították ki. A Várnegyed alatti pincerendszert a középkortól kezdve használták, főleg borospinceként, jégveremként, raktárként, de volt idő, amikor még börtönként is.
A budai Vár-barlangot a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetett túráin lehet megismerni.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
A pécsi székesegyház közelében található 4. századi ókeresztény sírok és sírkamrák a Római Birodalom idejébe, Sopiane városába vezetnek vissza bennünket. A temetőegyüttes jelentőségét jelzi, hogy ma már az UNESCO Világörökség része.
A sírkamrák többsége gazdag családok temetkezési helye volt. A kétszintes építmény föld alatti része a sírkamra, felé pedig emlékkápolnát emeltek, ami a szertartások helyszínéül szolgált. A Cella Septichora Látogatóközpontban hat kétszintes sírkamrát és két nagyobb épület maradványait lehet megnézni, amelyek falára ókeresztény szimbólumokban és bibliai jelentekben gazdag festményeket festettek. A látogatóközpont latin elnevezésének jelentése hétkaréjos épület, ami az ókeresztény temető eddig ismert legnagyobb épülete. Nevét a hét apszisáról, boltozatáról kapta.
1975-ben egy különálló nagyobb épületre is rábukkantak. A szintén látogatható Ókeresztény Mauzóleum sírkamrája az eddigi legnagyobb, amelyben több díszes, festett szarkofágot helyeztek el.
További információkat a Cella Septichora Látogatóközpont oldalán találtok.
Ördög-orom óvóhely
A főváros 12. kerületének déli részén magasodó Ördög-orom egy védett sziklaorom, melynek mélyében a 2. világháborúban egy magánóvóhely működött.
A létesítmény 1944 nyarán a környékbeli családok összefogásából készült el, és elsősorban saját maguk számára alakították azt ki. A fennmaradó helyekre óvóhely-bérletet lehetett váltani, illetve a közeli Ördögorom csárda is fenntartott a vendégei számára valamennyi helyet. Az 500 négyzetméteres óvóhelyen 300-350 méter hosszú járatrendszert alakítottak ki, ahol 300-350 ember fért el.
Az óvóhelyet vezetett túrák keretében lehet bejárni. A Hegyvidéki Kulturális Szalon és az Erődítés Történeti Egyesület szokott ilyeneket szervezni.
Kőbányai pincerendszer
Az ország legnagyobb összefüggő pincerendszere Kőbányán található, teljes hosszúsága a 30 km-t is meghaladja.
A 13. században IV. Béla adott először bányajogot az itteni földtulajdonosoknak, és egészen a 19. század végéig bányásztak itt mészkövet. Az innen származó köveket számos budapesti épületben, például a Parlamentben vagy a Halászbástyában is viszontláthatjuk.
A bányászat lezárulása után a megmaradt hatalmas járatokat eleinte borászok használták, majd a pincerendszer a Dreher sörgyárhoz került. Itt tárolták a söröket, amelyeknek az érlelődéséhez kiváló feltételeket teremtettek a hűvös pincejáratok. A közelben álló Dreher-villához egy alagút át is el lehetett jutni.
1944-ben Csepelről ideköltöztették a repülőgépgyártó üzemeket, a hatalmas járatokban még a teherautók is tudtak közlekedni. A pincerendszerben a szervezett túrák mellett olykor filmet is forgatnak, a vízzel elárasztott járatokban pedig barlangi búvárok gyakorlatoznak.
Szervezett túrákat rendszeresen tartanak, ezekről bővebb információ itt található.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
