Ha nem tart vissza a zimankó, érdemes ezekben a napokban felkeresni az évszak legszebb látványosságait tartogató csodálatos helyszíneket, mint például a mátrai Alsó-, illetve Felső-vízesés kis zuhatagjait, amelyek nem mindennapi jeges sziklalátványt nyújtanak a természetjáróknak.
Talán nem mindenki örül, hogy az idei esztendő eddigi legfagyosabb napjait éljük, holott a hideg évszak csak ilyenkor tudja igazán megmutatni a természet téli szépségét és csodáit. Sokan a lakást sem hagyják el szívesen ebben a dermesztő zimankóban, a csúszós terep pedig kimondottan taszító képet fest számukra, de mindez persze nem vonatkozik a természet szerelmeseire. Ők ugyanis ilyenkor látványos jégkristályok, pompás fagyvirágok és jégbe zárt vízesések nyomába erednek, amelyek a csapadéktól és a mínuszoktól függően mindig más és más gyönyörűséggel jutalmazzák a terep felfedezőit. Mindezek átéléséhez viszont nem feltétlen kell órákat gyalogolnunk az erdőben. Vannak ugyanis olyan helyek, amelyek könnyen adják magukat. Ilyenek a Mátrakeresztesről egyszerűen elérhető, híres vízesések is, ahol annak idején a környék legendás betyárja is meghúzta magát.
A napokban az Alsó-vízesés jégcsapfüggönye még látványosabbra fog hízni
Az igazi téli hangulatért, jégcsapfüzérrel díszített sziklák látványáért csak kevéske lépést kell megtenni a völgyben elnyúló településtől. Bár a piros kereszt jelzéseken alig távolodunk el a civilizációtól, illetve a hegységet átszelő országúttól, a kisvártatva elénk táruló kép mégis egy rejtett, vadregényes világot tár elénk. A turistaútról is valamelyest látszó, ám igazán csak közelről látványos, zuhatagos sziklaereszhez egy meredélyes és meglehetősen csúszós ösvény vezet.
Csak megfelelő ruházatban, lábbeliben induljunk a terepre! Legyen a talpunkon csúszásgátló, illetve használjunk túrabotot. Ezekkel az eszközökkel nemcsak a balesetet kerülhetjük el, de a túrázás is komfortosabb lesz.
A gyér vízhozamú Alsó-vízesés inkább geológiai látványosság, semmint valódi zuhatag. Nyáron gyakran teljesen el is apad a völgyszoros jellegzetes andezitszikláin csörgedező erecske, de ilyenkor télen a kevés víz is látványos jégfüggönyt és fehérlő jégszobrokat hoz létre hol kisebb, hol nagyobb jégcsapok formájában.
A 2-3 méteres sziklapárkány már önmagában is látványos, de a téli díszekkel még megkapóbb látványt nyújt
A csapadék eróziós munkájának köszönhetően a meredek falú völgyszorosba sziklalépcsőkön bukik alá a víz. A leglátványosabb, közel két méter magas sziklapárkányt nyáron sűrű növényzet takarja, de a téli csupaszságban szinte felnyílik előttünk a völgy alján megbúvó, egyedi sziklaformáció.
Pár, meglehetősen kaptatós lépést megtéve a fölénk tornyosuló sziklafal oldalában lelünk rá a Mátra legendás alakjának egykori rejtekére. Úgy tartja a népi hiedelem, hogy ebben a kis sziklaüregben húzta meg magát egy időben az egyik leghíresebb betyár, Vidróczki Márton, aki gyakran bujdosott a pandúrok elől az erdőben. A nem túl nagy, ugyanakkor biztonságos sziklafülkében felegyenesedni alig lehet, de a rejtőzködésen túl jó alvómenedékként is szolgálhat.
A betyár egykori rejtekhelyét bárki kipróbálhatja, bár túl nagy kényelemre ne számítsunk
A térképeken is jelzett Vidróczki-barlangtól nincs túl messze a még látványosabb sziklaformációt, valamint bámulatos jégcsapsort ígérő Felső-vízesés, amelyet a turistautak kereszteződésétől a piros háromszög jelzésen érhetünk el.
A kőgörgeteges, kanyargós patakmedret követve hamarosan felérünk a vízesést rejtő hatalmas sziklához. Itt a szürke kőfalakat általában moha és palástként lecsüngő borostyán díszíti, de ez a dekoráció télvíz idején szemet gyönyörködtető kristályos jégzuhataggal, éles jégfogakkal is kiegészül. Mintha csak egy szentély előtt állnánk, ahol a tél tart magasztos ceremóniát, mi pedig ámulunk mindent átható szépsége és ridegsége láttán.
A Felső-vízesés koronája a Lyukas-kő, amelyet közvetlenül a vízesés fölött pillanthatunk meg. Hajdanán a patak hosszú munkával alkotta meg a sziklaboltívet, látványos mementót állítva mindent legyűrő erejének.
Szűkülő völgy mélyén lelünk rá a Felső-vízesés dermedt zuhatagára
Rövid, de élménydús kirándulásunkat érdemes kiegészíteni némi panorámával is, amelyet a közeli Erdész-rét 602 m-en fekvő magaslata tár elénk. Innen szétnézve a környék magaslatain túl a Hasznosi-víztározóra is rálátunk, továbbá megannyi szűk völgyszorosra, amelyek oly jellemzőek erre a pompásan tagolt tájra. Ha nem a korábban bejárt útvonalon szeretnénk visszatérni Mátrakeresztesre, akkor a hegycsúcstól néhány lépésre található piros jelzésen keletnek fordulva – hangulatos bükkösön és fenyvesen átkelve – egy alig négy kilométeres körtúrát zárhatunk be.
A Lyukas-követ hajdanán a patak hosszú ostroma lyukasztotta ki
