A múlt héten bolgár természetvédelmi szakemberek kértek segítséget magyar kollégáiktól, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat. A madár jeladóját megtalálták, a nyomok pedig arra utalnak, hogy a keselyűt lelőhették.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) PannonEagle LIFE projektjének munkatársait a bolgár Green Balkans szervezet kollégái riasztották múlt héten, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat. Az MME méreg és tetemkereső egysége és a Hortobágy Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) természetvédelmi őrszolgálata néhány órán belül a megadott koordinátákhoz siettek, ahol sikerült megtalálni a madár jeladóját egy folyóparton.
Carlo, a méreg- és tetemkereső kutya a megtalált jeladóval
Spanyolországból Bulgárián át Magyarországra
A nyomkövető adatainak köszönhetően arra is hamar fény derült, hogy a madarat a jeladó helyétől több kilométerre meglőhették, ugyanis a keresőkutyás egység egyértelműen erre utaló nyomokat talált, így azonnal értesítette a rendőrséget. A helyszínelés során több bűnjelet is rögzítettek és DNS mintát vettek a madár jeladójáról is, így bíznak benne, hogy a rendőrségi nyomozás során sikerül mielőbb felelősségre vonni az elkövetőt.
Az „Ichera” névre keresztelt barátkeselyű Spanyolországban kelt ki egy természetes fészekből 2019-ben, ahol még abban az évben egy autó elütötte.
A madarat helyi madárvédők megmentették, majd 2020-ban a visszatelepítési program keretében Bulgáriába szállították, ahol fél éves repatriációt követően idén márciusban engedték szabadon. Az elengedését követően egy hónapig Bulgáriában vándorolt, majd északnak vette az irányt és Szerbián és Románián keresztül érkezett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ahol három nappal megérkezése után eltűnt.
Helyszínelés
Az ember megnehezítette a barátkeselyűk életét
A keselyűk más dögevőkhöz hasonlóan fontos szerepet töltenek be az élővilágban, az állati tetemek fogyasztásával olyan kórokozók terjedését is szabályozhatják, amelyek súlyos állat- és népegészségügyi problémát jelentenek.
A barátkeselyű egyike az Európában őshonos négy keselyűfajnak, amelyek több országból - így hazánkból is - kipusztultak.
Ennek hátterében több ok is áll, az illegális mérgezés, lelövés, valamint a természetes élőhelyek és táplálékforrások csökkenése.
Bulgáriában utoljára az 1950-es években történt ismert barátkeselyű fészkelés, és 1985-ben hivatalosan is kipusztulttá nyilvánították. Az elmúlt években több tucat repatriált barátkeselyűt engedtek szabadon, így jelentősen elkezdett javulni a faj helyzete. A projekt hatalmas sikere, hogy idén tavasszal három pár is fészkelni kezdett Bulgáriában, így több mint fél évszázad után telepedhetett meg újra a faj a balkáni országban.
Idén két barátkeselyű tűnt fel nálunk, az egyik már nem él
Magyarországon 1932 óta egyetlen alkalommal, 2008-ban figyeltek meg egy barátkeselyűt, így különösen érdekes, hogy az eltűnt jeladós példány mellett a napokban egy másik példány is feltűnt az Alföldön. Ezen a fiatal példányon nem volt gyűrű, így feltehetően egy természetes fészekaljból származik, és nem kizárható, hogy a jeladós eltűnt madárral együtt vándoroltak északra a Balkán-félszigetről.
A barátkeselyű fokozottan védett faj, így elpusztítása orvvadászatnak és természetkárosításnak minősül.
„Rendkívül sajnálatos, hogy a nemzetközi természetvédelmi erőfeszítések ellenére a 21. században - több másik veszélyeztető tényező mellett - még mindig jelen van a védett fajok orvvadászata is hazánkban” – olvasható az MME közleményében.
