Tihanyban és Alsóörsön gyéríthetik az állományt, de csak a partról, ahonnan nem igazán lehet kézzelfogható eredményt elérni.
A kárókatona – vagy más néven kormorán – védett madár, de mostanra elszaporodott, és hatalmas károkat okoz, ráadásul a pusztítása után nem jár kártérítés. A baltikumi vonuló kárókatonák jelenleg a Balatonnál és a környező halastavaknál „garázdálkodnak”.
„Csupán annyi lehetőségük van a tógazdáknak, hogy kérésükre a természetvédelmi hatóság kilövési, illetve riasztási engedélyt adhat. Ám ez csak a kijelölt területeken és időpontban, meghatározott példányszámra érvényesíthető” – írja a helyzetről a Somogy megyei hírportál, hozzáfűzve, hogy tavaly nyolcszáz madarat ejtettek el.
Most a Balatonon két helyszínen, Tihanyban és Alsóörsön kaptak engedélyt a kárókatona-állomány gyérítésére, de csak a partról lőhetők a madarak, különben – a természetvédelmi hatóság szerint – zavarnák a többi védett, vonuló madarat is. „Egyetlen védelmi megoldást a Balaton befagyása hozhat, amit már nagyon várnak” – írja a hírportál.
A kormoránok nemcsak a halállományt pusztítják, de ürülékük a fákat is tönkreteszi. A Fehér-víz környékén és a Kis-Balatonnál a kócsagok és a szürke gémek fészkelőhelyeit károsították súlyosan.
A kár tehát korántsem kizárólag gazdasági kár, természetvédelmi is. Ezt támasztja alá Szendőfi Balázs beszámolója, aki filmesként (illetve halkutatóként) részt vett a napokban a gyérítésen Tihanyban. (Most készülő kárókatonás dokumentumfilmjéhez, a Közlegényekhez forgatott, amelyről itt írtunk.) Elmondása szerint az 1500 példányból 20 madarat tudtak kilőni.
Húszból hármat felboncoltak és csak garda volt bennük, a három madárban összesen hét, 2-2-3 arányban. Ha 1500 madárral számoljuk, akkor az napi 1 tonna garda. A garda amúgy is eltűnőben van a magyar halfaunából. A tihanyi állomány az egyik utolsó a nagyok közül.
- A kormorán hét alfaja Eurázsiában, Afrikában, Észak-Amerikában, Grönlandon, Ausztráliában és Új-Zélandon él. Magyarországon folyók mentén, sokszor gémtelepen költ, de vannak önálló telepei is.
- Idős fák ágvilláiba építi fészkét. Savas ürüléke aztán rövidesen elpusztítja a fát.
- Sokszor előfordul, hogy csapatban vadászik.
- Hazánkban 2500–2600 kárókatona fészkel. Természetvédelmi értékük 25 000 Ft egyedenként.
