Ködös, borongós időben többnyire nincs kedvünk útnak indulni, hanem leginkább otthon aludnánk egész nap. Novemberi lapszámunkban bemutatjuk, hogy olykor milyen varázslatos és sokszínű a köd.
Túráink során talán legtöbbször a kisugárzási köddel találkozhatunk késő ősszel és kora tavasszal, de főként télen. Kialakulására derült és gyengén szeles éjszakákon vagy kora reggel számíthatunk. Ilyenkor jelentősen lecsökken a felszín és a felszínközeli levegőréteg hőmérséklete a hosszúhullámú kisugárzásnak köszönhetően. Derült időben nincsenek felhők a magasban, amelyek elnyelnék ezeket a hosszúhullámú sugarakat, illetve melegen tartanák a levegőt. Így azok közvetlenül a világűrbe sugárzódnak ki, jelentősen csökkentve ezáltal a talaj és a talaj menti levegő hőmérsékletét.
A felszín jelentős hővesztesége miatt a levegő lehűl a talaj közelében, ennek következtében pedig megindul a benne lévő vízgőz kicsapódása, mert a hideg levegő kevesebb párát képes magában tartani, mint a meleg. Ez a fajta köd minden esetben lentről felfelé vastagodik, majd ugyanilyen irányban is oszlik fel. Vastagsága pár métertől pár száz méterig változhat, továbbá igen sűrű.
Hogy milyen más típusú ködökkel találkozhatunk a természetben és hogy pontosan mi is az a ködszivárvány, azt novemberi lapszámunk cikkéből tudhatod meg!
Vásárold meg novemberi lapszámunkat a Turistashopban, vagy az újságárusoknál, és ismerd meg a ködök típusait a Meteo rovat ismeretterjesztő cikkéből!
Korábbi lapszámainkat pedig IDE KATTINTVA TUDOD ELÉRNI.
