Az invazív fügekaktuszfajok terjedése miatt és az értékes sziklagyepek őshonos növényfajainak védelmében elérkezett a kaktusztalanítás ideje a Pilis szirtjein.
Az inváziós fajok egyre nagyobb problémát jelentenek: mezőnyi aranyvessző, erdőnyi bálványfa veszi el az őshonos növényektől az élőhelyet. Utóbbi években megjelentek a fügekaktuszok is – olvasható a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Facebook-oldalán.
Kaktuszokkal benőtt fal
Az agresszíven terjedő, invazív kaktuszfajok remekül elvannak a Pilis szikláin, és gond nélkül át is telelnek. Mint írják, a gömbös és oszlopos növekedésű fajok nem túlságosan terjedtek, de a fügekaktuszfajok minden letört szárdarabja legyökerezett, a sziklákon lejjebb csúszva pedig újabb telepeket növesztettek, kiszorítva az értékes sziklagyep őshonos növényfajait. Invázióssá váló fajok első terjedési lépéseinek lehetünk tanúi.
A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai a kaktusztelepek 2017-es ismertté válása óta minden évben próbálják a kaktuszokat kiásni a Pilis szirtjeiről. Idén októberben ismét nekiláttak a kaktusztalanításnak, és a végeredmény döbbenetes lett: az alig néhány száz négyzetméteres területről hatalmas halom növényt ástak ki. Ekkora mennyiségnél az elhelyezés is kérdéses, nem lenne kellemes legközelebb egy szeméttelep lankáin viszontlátni a frissen nőtt telepeket, úgyhogy a vastag földréteggel való letakarás mellett döntöttek a szakemberek.
Kaktuszhúzás
Ezek a mediterrán vidékeken hatalmas területeket elfoglaló kaktuszfajok azért olyan veszélyesek, és okoznak komoly problémát itthon, mert terjedésükkel gyorsan kiszorítják az őshonos növényfajokat. Ezért a nemzetipark-igazgatóság munkatársai arra figyelmeztetik az embereket, hogy ne ültessék el a szabadban a megunt dísznövényeiket. A kaktuszok cserépben, otthoni kertben nevelve gyönyörűek tudnak lenni, de Magyarországon a természetbe nem valók, könnyen inváziós fajokká válhatnak.
Mini kaktusz egyedek Novák Adrián
Ha többet szeretnél megtudni ezekről a tüskés növényekről, és hogy mit keresnek a kaktuszok a kiskunsági homokon, a Vértes sziklagyepén vagy a Pilis lejtőjén? És miért nagy baj, hogy ott vannak? Kattints erre a cikkünkre, ahol bővebben foglalkoztunk ezzel a témával.
Forrás: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság