Kalandregény a gombákról – Könyvajánló

Milyen egy szarvasgombavadászat? Hogy tudják gombafonalak modellezni a brit autópálya-hálózatot? Milyen a fermentációs fürdő, és hogy zajlik egy LSD hatásait kutató klinikai drogvizsgálat? Csak néhány téma Az élet szövedéke című könyvből, ami alaposan átformálja a gombákról való eddigi gondolkodásunkat.

Szöveg:
2024. október 1.

Milyen egy szarvasgombavadászat? Hogy tudják gombafonalak modellezni a brit autópálya-hálózatot? Milyen a fermentációs fürdő, és hogy zajlik egy LSD hatásait kutató klinikai drogvizsgálat? Csak néhány téma Az élet szövedéke című könyvből, ami alaposan átformálja a gombákról való eddigi gondolkodásunkat.

A gombák látszólag semmi érdekeset nem csinálnak, csak úgy vannak, valójában azonban egészen meglepő dolgokra képesek, és a világuk sokkal izgalmasabb annál, mint amit elsőre feltételeznénk róluk.

Tele vannak titkokkal

A gombákkal – azon túl, hogy némelyikük finom – meglehetősen keveset foglalkozunk, pedig ezek az élőlények – nem túlzás – mindenhol ott vannak. Körülöttünk és bennünk. Szinte minden alapvető életfolyamatban szerepet játszanak. A gombák megbetegítenek, de a gombák gyógyítanak is, és spóráik által még az időjárást is befolyásolhatják.

Ami nem is olyan meglepő, ha belegondolunk, hogy eddig kb. 150 ezer faj írtak le, a kutatók szerint azonban a fajok tényleges száma valahol 2,4 és 3,8 millió között lehet. Vagyis a fajok 90%-át még le sem írták.

A gombák világa még ma is rengeteg rejtélyt tartogat számukra.

Merlin Sheldrake biológus a panamai esőerdők földalatti gombahálózatairól írta doktori disszertációját, és első könyvével igen magasra tette a lécet. Az élet szövedékei című munkája ugyanis az ismeretterjesztő könyvek legjobb hagyományait folytatja, úgy lehet tanulni belőle, hogy az olvasó közben egy percig sem unatkozik.

Szarvasgombavadászat és egy kis kísérleti tudatmódosítás

Az író saját élményei mellett neves kutatókat és gombák világában jártas embereket is felkeres, hogy egy-egy témában minél jobban elmélyedhessen. Olaszországban például szarvasgombavadászok mellé szegődött, hogy saját szemével is lássa, hogy zajlik az értékes isztriai szarvasgombák kutyás keresése.

Ebből a fajból két kiló 12 ezer euróba, vagyis közel 5 millió forintba kerül.

De elsőkézből hallhatunk arról is, hogy zajlik egy klinikai drogvizsgálat, amelynek célja, hogy az LSD tudósok, mérnökök, matematikusok problémamegoldó képességeire gyakorolt hatását vizsgálja. Az LSD-t 1938-ban a svájci Albert Hoffman szintetizálta először a gabonák (főleg a rozs) kalászán élősködő anyarozs nevezetű gomba hatóanyagából.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az LSD képes-e megnyitni a tudósok szakmai tudatalattiját, és ezzek hozzásegítheti-e őket ahhoz, hogy új irányokból közelítsék meg a régi problémákat. Sheldrake mint önkéntes vett részt a kutatásban, és elmeséli, hogy zajlik egy vizsgálat, szigorúan ellenőrzött körülmények között.

Egy jó fermentációs fürdő?

Sheldrake kipróbált egy különös fürdőt is, a Japánban elterjedt fermentációs fürdőt, amelynek lényege, hogy megnedvesített és két hétig érlelt faforgácskupacot belelapátolnak egy fakádba, még hagyják érni két hétig, majd megkérik a pácienst, hogy üljön bele. Az élmény meglehetősen forró, úgy 40 fok körül van a kádfürdő hőmérséklete, amit gombák hatására történő bomlás, illetve a folyamat közben termelődő hőenergia fűt.

Egy 15 perces szeánsz alatt az ember annyit izzad, mint ha 2 órát futna gyors tempóban.

A fermentációs fürdőnek számos jótékony hatása van, immunerősítő, élénkíti a keringést, és úgy általában a belső szervek működését, valamint jót tesz a bőrnek is. Nem véletlen, hogy Japánban és Dél-Koreában már nagyon régóta művelik.

A fabontó gombák nagy bravúrt vittek véghez azzal, hogy a földtörténet során képessé váltak a fák egyik fontos összetevőjének, a ligninnek a lebontására.

Nélkülük az elpusztult erdők és fák mára kilométeres vastagságban halmozódtak volna fel a felszínen. Hogy milyen volumenben zajlik ez a folyamat, azt jól érzékeltetik a számadatok. A gombák által végzett lebontás, ami zömmel fás növényi anyagokat érint, a szén-dioxid-kibocsátás egyik legnagyobb forrása, amely évente 85 gigatonna szenet juttat a légkörbe. 2018-ban az ember által elégetett fosszilis tüzelőanyagokból mintegy tíz gigatonna jutott a légkörbe.

Mielőtt elspoilereznék minden érdekességet, inkább abbahagyom, és ajánlom mindenkinek Az élet szövedéke című könyvet, aki szeretné jobban megismerni a gombák láthatatlan és titokzatos világát.

Cikkajánló