Kálváriajárás a Börzsönyben

Ez a túramozgalom még 2015 őszén született. Jómagam akkortájt minden börzsönyi túrára mozdultam, de bevallom, ez a kálváriás tematika elsőre nem nagyon hozott lázba. Jelvénygyűjteményemből azonban ez az ereklye sem hiányozhatott, így nekiveselkedtem a dolognak, majd hamar beláttam, hogy a Kálváriák a Börzsönyben sokkal többről szól holmi keresztgyűjtögetésnél. A túra igazolófüzete ugyanis nem csupán a 14, zömében a hegység peremén található helyszín felkeresésében segít, hanem túraajánlataival eldugott és mesés tájrészletekhez kalauzol el, amelyek tovább színesítik a hegységről kialakított képünket. Meleg szívvel ajánlom ezeket a remek túrautakat, melyek vallási attitűd nélkül is remek programot ígérnek a börzsönyi értékek felfedezőinek.

1. Panorámákkal a Dunára (Nagymaros–Szob, 15 km, 405 m szintemelkedés)

A festői Duna-parttal bíró Nagymarosról indítjuk keresztutakból álló változatos tematikánk bejárását, ami első alkalommal Szobig tart, és számos látnivalóval és élménnyel gazdagít. Itinerünk először a pompás Szent Kereszt felmagasztalása templomot, majd a plébániakertet megkerülve veszi célba a város fölé emelkedő Kálvária-domb dunai panorámával megfestett stációit és az itt álló kápolnát. A városból a kék kereszt jelzéseken kapaszkodunk fel a Köves-mező csodás kilátópontjához, ahonnan a Dunakanyar egyik leglátványosabb képe tárul elénk, központjában a visegrádi Várhegy markáns kúpjával, rajta egyik legszebb erősségünkkel.

Még teljesebb panorámát élvezhetünk a szomszédos Hegyes-tető Julianus-tornyából, ahová a kéktúrán tehetünk kitérőt, feltéve, ha nem riadunk vissza a hegytetőre vezető meredek kaptatótól. A kék kereszten maradva, mondhatni, átvágunk a Dunakanyart megformáló földnyelven, amit kényelmes erdei ereszkedésben teszünk egészen Zebegény határáig. Itt rövid kitérővel érdemes ellátogatni a Kós Károly-kilátóhoz, mielőtt megcsodáljuk a zebegényi kálvária öntöttvas stációit. A kápolnával végződő keresztút tőszomszédságában találjuk a Trianon-emlékművet, ahonnan szerpentines lejtmenetben érkezünk meg az idilli település főterére, melynek legfőbb dísze a szecessziós stílusban épült Havas Boldogasszony-templom. Zebegény minden évszakban festői környezetet és kényelmet ígér az erre járóknak, így nem csoda, ha kicsit elidőzünk, mielőtt felkaptatnánk a település északi határában elnyúló Malom-hegy panorámás platójára.

A szántókkal szegélyezett dombtetőről elsősorban Esztergom irányába élvezhetjük a Duna, illetve visegrádi hegyek megkapó látványát. Miután részben egy tanösvényt követve elértük a sípályát, leereszkedünk a régi nosztrai útra, ahonnan jelzetlen, csendes földutakat követve hágunk fel a Szob feletti hegyoldal gyümölcsöseihez, melynek lankája újfent kilátást enged a csodás környezetre. Természetesen Szob kálváriáját is érintjük, amit a település délkeleti oldalán a Duna-part és a vasút közelében találunk. A domborműves stációk kápolnában végződnek, melynek érdekessége, hogy két oldalról 25-25 lépcsőfok vezet fel a tetejére, ahonnan páratlan kilátás nyílik a Dunára, a dömösi hegyekre, az esztergomi Szamár-hegyre és a Hideglelős-keresztre. Érdemes a túrát a közeli vízparton befejezni: a révállomásnál büfék nyújtanak frissítési lehetőséget.

2. Bernecei körmenet (Bernecebaráti, 27 km, 560 m szintemelkedés)

Egyetlen körtúránk kiindulópontja a Börzsöny északnyugati oldalán fekvő Bernecebaráti, ahol a település palóc lakóházai mellett például a Huszár-, illetve Szokolyi-kastély és a Templom-hegyen álló erődített szentély szolgáltat látnivalót. Mielőtt mindezeket – a kálváriával együtt – közelebbről is megcsodálnánk, teszünk egy nagyobb túrakört a börzsönyi rengetegben, amit a kék kereszten, majd a Börzsönyi Kéktúra jelzésein kezdünk meg keleti irányban.

A hegyoldalban sok nyílt résszel, csalitos, fiatal erdő mentén emelkedünk a Csitári-keresztig. Innen már szintben haladunk tovább, mígnem az Ötholdas-mezőtől leereszkedünk a Zöld-mál vadregényes oldalában egészen a Nagy-völgybe, ahol a hangulatos Kalakocs-pataki pihenőnél szusszanhatunk egyet. A Nagy-völgyben több remek piknikezőhelyet is találunk, mielőtt az erre vezető Mária-útról letérve a sárga keresztre felkaptatnánk az Ozmotringra.

Az erdő fái alatt katonák és egy kanász tragédiájának keresztjei kísérik utunkat, mígnem a hosszas emelkedést követően a Varjas-pihenőnél elérjük a börzsönyi Hegyhát gerincét. A hosszú kaptató utáni pihenőt követően a sárga úton fokozatosan beereszkedünk a Kemencei-Nagy-völgybe, amelynek aszfaltcsíkja a település határától kezdődően sorra végig vezet minket Kemence turisztikai élménypalettáján.

Ez a keresztút a község északi részén, pincék mentén kapott helyett, kilátással a falu házaira és az Ipoly-menti sík tájra. A Szent Sír-kápolnától kezdődő és három kereszttel végződő kálváriát észak felé, a kék jelzéseken hagyjuk el az áradásairól híres Kemence-patakot kísérve.

Az egykori víztározó, majd pincék mentén érünk vissza Bernecebarátiba. Túránk végén még várnak ránk a helyi nevezetességek és két kálvária is. Az elsőt annak a temetőnek a közelében találjuk, ahol többek között az első újkori olimpián, az 1896-os athéni játékokon 100 méteres síkfutásban bronzérmet nyerő olimpikon, Szokoly Alajos, illetve a híres nógrádi betyár, Sisa Pista is nyugszik. A második kálvária a Templom-hegy túlsó végén, a középkori fallal körülvett festői Nagyboldogasszony-templom után pillanthatjuk meg, melynek hármas keresztjétől már csupán pár lépés választ el minket a falu központjától.

3. Dél-börzsönyi tájakon (Márianosztra–Kismaros, 27 km, 865 m szintemelkedés)

A Börzsöny egyik legszebb kálváriája Márianosztra határában látható, amit még a nosztrai pálos szerzetesek alakítottak a 18. században. A 16 stációból álló keresztutat hársfamatuzsálemek szegélyezik, a dombtetőn álló barokk kápolnától pedig szép kilátás tárul elénk a környék hullámzó vulkáni formáira. Az egyik ilyen jellegzetes hegykúp a nevéhez hű Kopasz-hegy, melynek festői panorámáját mi is megcsodáljuk, mielőtt a Bükkös-árok és Bezina-völgyön keresztül felérünk Nagyirtáspusztára. Innen akár hangulatos kisvasutazással is beereszkedhetünk Kisirtáspuszta csendes völgykatlanjába, ahol turistaházak fokozzák az erdei idillt.

Visszafordító pontunktól az Érsek-tisztás érintésével vesszük célba következő állomáspontunkat, a kóspallagi kálváriát. Az ide tartó erdei menet fel- és lejtmenetet és patakátkeléseket is tartogat. A végén a kéktúra jelzésein érünk fel a keresztút tetejét jelző hármas kőkereszthez, ahonnan rálátunk a hangulatos, déli fekvésű falura. Miután a templomot is érintve átgyalogolunk a falun, érdemes felkapaszkodni a település déli határában magasodó Mocsár-hegy (ahol a Tűzoltó-fa is áll) panorámás oldalába. Innen nem csupán a festői fekvésű községre, hanem a Börzsöny központi vonulatára is rálátunk.

Továbbra is délnek tartunk a sárga jelzésen, követve a gyakran mocsaras környezetet teremtő Kis-Hanta-patakot, majd hatalmas szántókkal szegélyezett utunk a Száraz fák útelágazódásához vezet. A Gál-hegy és a Nagy-Morgó erdőtájban vezető szekérútját elhagyott hétvégi házak kísérik, majd a gerincen már ép épületeket is felbukkannak, mielőtt lassú ereszkedésben megérkezünk Kismarosra. Feltűnik előttünk a község temploma, rálátunk a ciszterci nővérek Boldogasszony-monostorára is (ahol egyedi kálváriát alakítottak ki), de mi csupán egy 1897-ben állított, út menti keresztet érintünk, mielőtt a központban befejezzük a túránkat. Itt tehát nem jegyzünk fel kódot, de a monostor kálváriáját és parkját azért érdemes felkeresni.

4. A Börzsöny keleti végein (Nagyoroszi–Nógrád, 25 km, 570 m szintemelkedés)

Hazánk egyik legszebb vasútvonalán érkezhetünk meg Nagyorosziba. Az állomástól kicsivel több mint egy kilométerre, a piros, majd a tanösvény jelzéseit követve érjük el a hegység keleti szélén fekvő község kálváriáját. A stációk régen megkopott bádogképeket mutatnak, az új képeket a kápolnában tárolják, és csak Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén (szeptember 14.) szokták kihelyezni. A dombot elhagyva visszatérünk a piros jelzésre, majd fiatal erdőben enyhén emelkedő földutat követünk, a zöldre váltva pedig a közelmúltban felújított, remek turistaházáról neves Pénzásáshoz kapaszkodunk fel. Innen már a Börzsöny saját kék útját követve, a legendás Kámor lábán tartunk déli irányba.

Diósjenőig kényelmes ereszkedésben, elegyes erdőtájban telnek a léptek, majd az előttünk felbukkanó templom, illetve temető jelzi a település határát. Betérhetünk a faluba frissítőért, de a kálváriához innen a leggyorsabban a kékről leágazó sárgán juthatunk el. A diósjenői Kápolna-hegyen a régészeti feltárások szerint már az Árpád-korban is állt szentély, a ma látható egyszerű, kis kápolnát 1993-ban szentelték fel. A dombtetőn állva három keresztet, csodás panorámát és természetesen tematikánk kódját is megtaláljuk.

Mezőgazdasági földek mentén földutakat követve érkezünk meg a Jenői-tó pompás víztükréhez, ahonnan szintén mesés rálátást kapunk a börzsönyi hegyek füzérére. Továbbra is szántókkal kísért tájban gyalogolunk, mígnem elérjük a panorámás várromjáról neves Nógrádot. Semmiképpen se hagyjuk ki a romjaiban is tekintélyes méretű történelmi falakat, mielőtt ellátogatnánk a falutól kissé távolabb eső, fenyvessel takart Kálvária-dombhoz, ahol egy kis festői kápolna is áll. Utunkat a néhány száz méterre fekvő nógrádi vasútállomáson, a kéktúra jelzéseit követve fejezhetjük be.

5. Vissza a Dunakanyarba (Nógrád–Verőce, 22 km, 490 m szintemelkedés)

Egy Nógrádban töltött éjszakával akár össze is köthetjük az előző utunkat a soron következő túrával. Az előzőleg említett panorámás várélményt azonban semmiképpen se hagyjuk ki, mielőtt délkeleti irányban átgyalogolnánk a rendezett környezetéről, tavasszal rózsaszínben pompában vérszilvafáiról ismert Berkenyére. Azt gondolhatnánk, hogy a csodás fekvésű község kálváriáját a település északi határában fekvő Kálvária-hegyen találjuk, de 1971-ben az itt álló stációk átkerültek a temetőbe, 2000-ben pedig modern bronz domborművek kerültek a régi, megkopott festett képek helyére.

A domboldalban fekvő temető alatt húzódik a Hársas-tó idilli környezete, amelynek partján végigsétálva déli irányba hagyjuk el Berkenyét. Jelzés nélküli, de széles földutat követve átkelünk a Morgó-patakon, majd erdők és mezők váltakozásában, illetve rálátással a Naszályra érünk át Szendehelyre. A kálvária a község keleti oldalában, egy meredek domboldalban kapott helyett.

Eredetileg vaslemezre festett képek voltak a kálvárián, ezek tönkrementek. 2000-ben Bacsúr Sándor művésztanár tűzzománc képei kerültek a régiek helyére.

Nem messze a kálváriától rácsatlakozunk az Országos Kéktúra jelzéseire, és ezeket követve átgyalogolunk a településen, az erdőszélen érintjük a Szentháromság-kápolnát, mielőtt bevennénk magunkat a Keskeny-bükki-patak völgyébe. A széles erdészeti út elhalad a Bika-rét, illetve Aranyos-kút padokkal ellátott pihenője mellett, és csak ezután érkezik meg a csendes Magyarkútra. Itt az Orgonás út kanyarjában találunk rá az 1933-ban felszentelt Turista kápolnára, amit a MÁV Gépgyári SE (MÁVAG) Turista Osztálya épített a közvetlenül a közelben általuk feltárt Árpád-kori templom maradványai mellé. A piros négyzet jelzést követve felhágunk a Borbély-hegy gerincére, a piros háromszögön pedig kitérőt tehetünk a hegy Dunakanyarra nyíló kilátópontjához. Innen már jól látszik végállomásunkat jelentő Verőce, és a település központjában magasodó Szent András-templom tornya.

A dombtetőn álló barokk szentélyhez vezető lépcsők mentén találjuk a stációkat, melyek téglából rakott fülkéiben ma szögvasból hajlított „plasztikák” mutatják be a keresztutat. Innen már csupán néhány lépés választ el minket a túra végétől, amit érdemes a verőcei Duna-part hangulatával lezárni. Itt büfék teszik kényelmessé a pihenést, mielőtt vonattal vagy busszal, de akár hajóval is hazafelé vennénk az irányt.

A cikk a Turista Magazin 2023 áprilisi számában jelent meg.