Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig sok helyen lehet találkozni. Sokan azonban nem gondolnak bele, hogy a legjobb szándékkal épült kőtorony is árthat.
„A Megyer-hegy kilátója egyre népszerűbb kirándulóhely lett a Zemplénben. Sajnos sokan már nem is a természet szépségéért látogatják a hegyet, hanem az insta-fotósok által kedvelt kőtorony építés miatt. A kisebb nagyobb építmények nemcsak itt a Megyer-hegy kilátója körül, az ország minden részén kedvelt fotótémák lettek, de azt már kevesen tudják, hogy ez a divatos “építkezés”egy seregnyi apró élőlény élethelyét teszi tönkre” – hívja fel a figyelmet a problémára a Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesület.
Ahogy írják, a Megyer-hegyen egészen elképesztő méreteket öltött ez a káros tevékenység.
Nem ritkák a 2 méteres “alkotások”, melyek olykor már az odalátogatók testi épségét is veszélyeztethetik.
Ahogy ezt az alábbi videóban is láthatjuk, a kilátó környéke tele van kisebb-nagyobb kőtornyokkal. A kőtorony-építésnek azonban a Zemplénben semmilyen spirituális kötődése nincs, ezért Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesület a Megyer-hegyi kilátó üzemeltetőjével közösen figyelemfelhívó kampányt indított.
Nincs hagyománya, és szükség sincs rá
Vannak olyanok, akik azt mondják, számukra a kőtornyok építése egyfajta meditáció. A Himalájában valóban vannak olyan kőtornyok, amelyeket vallási okokból állítottak, és egyfajta imádságként vagy a halottak előtti tisztelgésre szolgálnak. A kőrakásoknak persze a magashegységekben gyakorlati funkciójuk is lehet, például utak jelzésére használják ezeket. Nálunk azonban mindennek nincs hagyománya és kövekkel történő útjelzésre sincs szükség.
Ha felmerül a kőtornyok kérdése, sokan előszeretettel vágják rá azt is: "Ugyan már, nehogy ez legyen már a legnagyobb probléma!"
Sajnos, tényleg nem ez a legnagyobb baj, de attól még a tény az tény, a kőtornyok árthatnak. Persze, ahhoz, hogy ezt megértsük, az emberi szemszögből át kell váltanunk a kövek között élő apró lények perspektívájára, a probléma ugyanis őket érinti.
A kövek alatt laknak
Ahogy arról már mi is írtunk korábbi cikkünkben, a kövek alatt parányi élőlények élnek, amelyek számára a kövek elmozdítása, egymásra rakosgatása akár végzetes is lehet.
Vegyünk példaként egy hazai patakot. A partján ide-oda rakosgatott kövek alatt rejtőzhetnek például kérész, álkérész, szitakötő lárvák, pataki csigák, és a kövek között éldegél két védett hazai tízlábú rákunk, a kövi és folyami rák is. De ugyanez igaz minden élőhelyre, az erdőkre vagy a sziklagyepekre, a kövek alatt sok-sok apró élőlény éli életét, amit a kőtornyok építésével egy pillanat alatt tönkreteszünk.
És mindezt miért? Egyetlen fotó kedvéért.
Korábban már a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság is felhívta a problémára a figyelmet, legutóbb pedig a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) szakemberei beszéltek erről a Pécs Aktuál portálnak. Kulcsár Péter a DDNPI tájegységvezetője elmondta nemcsak a patakok partján, de a turistautak mentén is egyre több ilyen kőtorony van, ahol ez a gyeptakaró felszaggatásával és köveken élő mohafajok elpusztításával jár. A DDNPI szakemberei ezért a kőtornyokat elbontják, hogy a meglévő építmények ne ösztönözzék a turistákat újabb tornyok építésére.
A Zemplén Fanatik Szabadidősport és Természetvédelmi Egyesület a figyelemfelhívó kampány részeként “toronybontási” akciót is szervezett, és kihelyeztek egy táblát is, ami emlékezteti az arra járót…
Rombolsz, ha építed!
