Kapolcs az ország legnagyobb, évről évre megrendezett összművészeti fesztiváljával szerzett magának hírnevet, ám azt már kevesebben tudják, hogy déli határában csodálatos bazaltorgonákat láthatunk a Balaton-felvidéki táj panorámájával.
Ha bazaltorgonákról van szó, akkor a legtöbbünknek egyből a Szent György-hegy vagy a Badacsony jellegzetes hegykúpjai ugranak be, holott a Balaton-felvidéken máshol is láthatunk látványos kőszobrokat. Kapolcstól alig pár perces sétával délre is egy ilyen sziklaélményt tapasztalhatunk meg, felkapaszkodva a sárga jelzésű turistautakon az egykoron őskori földvárnak is otthont adó Király-kőhöz. Az Attila váraként is emlegetett várhelyen még valamelyest kivehetők az egykori erősség földsáncai, de a Király-kő fő attrakcióját mégsem a történelmi nyomok, hanem a pazar sziklaalakzatok és a csodás panoráma adja.
Sziklaélmény és madártávlat
A községből kiinduló mélyúton kezdjük meg az emelkedés, majd egy csapáson folytatva az utat vadregényes, kőgörgeteges völgyszorosba érünk. Innen alig néhány lépést megtéve, a sárga háromszögön felkapaszkodva érjük el a panorámás sziklapárkányt, ahonnan igazi láblógatós hangulatban szemlélhetjük az alattunk elterülő Kapolcsot és az északi irányban elnyúló tájat. Azonban mielőtt felrohannánk ide, a felmenet során érdemes alulról is megszemlélni a kilátást engedő pompás kőtornyokat, mert nem mindennapi látványban lesz részünk.
E pompás bazaltoszlopok a pleisztocén korban vulkáni tevékenység során keletkeztek. A gyorsan kihűlő láva hirtelen hő- és térfogatcsökkenése réteges, pados és oszlopos formákat hoztak létre. Felületüket a külső erők, a szél és a víz formálták, melyek a sziklák éleit fokozatosan legömbölyítették. A sötétszürke színű, kiömlési magmás kőzetet apró ásványméretek jellemzik, amelyek szabad szemmel is alig látszanak.
Sáncnyomok a platón
A Király-kő tetején állva egyértelművé válik számunkra, hajdanán miért ide építettek várat a régiek. Északnyugat felől félkörívesen bazaltoszlopok tették elérhetetlenné, ugyanakkor ebbe az irányba tökéletesen belátni a környéket, csupán délkelet felől lehetett megközelíteni a földvárat. Ebből az irányból – bár erősen elkopott –, de még mindig jól kivehető sánc látható, aminek funkciójáról megoszlanak a kutatók véleménye. (Elképzelhető, hogy a felismerni vélt védmű csupán a földművelés nyomai.) A régészeti topográfia 80 x 50 méter területű, őskori várként azonosította a Király-kő platóját, erre az itt gyűjtött cserépmaradványok is következtetni engedtek. A néphiedelem állítását, miszerint itt állt Attila király vára, sem tárgyi, sem írásos bizonyíték nem támasztja alá.
Király-kő (Kapolcs)
A cikk először 2022 májusában jelent meg.
