A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?
A túraleírás 2021 januárjában született. Ha azóta esetleg változott valami útvonalon, jelezheted nekünk a szerkesztoseg@turistamagazin.hu e-mail-címen.
Legutóbb egy decemberi hétköznapon jártam itt, korán reggel jöttem, rajtam kívül senki nem volt fenn. Bár a nyüzsgő város zaja ide is felér, lent a forgalmas autópálya, az áruházak és a logisztikai központok szürke kockái, itt fent mégis különös, misztikus hangulat lengi be a hegyet.
Ég és föld között
Egy karnyújtásnyira a fenséges Odvas-hegy emelkedik, mögötte sorban jönnek a többiek, Budaörs jellegzetes kopár dolomithegyei. A város ma már belakta a belakható területeket, a házak felkúsznak a hegyekre. 1924-ben, amikor az alábbi felvétel készült, ez persze még messze nem így volt.
1924-ben még alig volt pár ház a Kő- és az Odvas-hegy között
Ma már kicsit más képet mutat a táj
Látomás a vadrózsabokornál
A budaörsi Ófalu fölé magasodó, 235 m magas Kő-hegyre legegyszerűbben a Kőszikla utcából induló, hosszú lépcsősoron juthatunk fel. Ahogy felfelé haladunk, a kápolna közelében ráccsal elzárt barlangok tűnnek fel. Itt élt közel húsz évig a Kő-hegy remetéje.
Hosszú lépcsősor vezet fel a hegyre
Wendler Ferencnek különös álmai voltak, többször is megjelent előtte Szűz Mária. 1847-ben a Kő-hegyen dolgozott éppen, amikor egy vadrózsabokor leveleiben Szűz Mária arcképe tűnt fel. A budaörsi földműves később túlélt egy bányaomlást, és úgy vélte: az, hogy csodával határos módon megmenekült, Szűz Máriának köszönhető. Hálája jeléül ezért elhatározta, hogy a Kő-hegyen, az egykori vadrózsabokor helyén egy kápolnát épít, amely 1855-re el is készült.
Remete a hegyen
Miután felesége meghalt, Wendler Ferenc úgy döntött, a kápolna mellett, a sziklába egy barlangot váj, és élete hátralevő részében ott fog élni. 1872-ben kezdte el a kereszt alakú barlangot kivájni, amelybe hat év múlva, 1878 telén költözött be. A hegy remetéje és kápolnája hamarosan az egész környéken híres lett, és a hegy búcsújáró hellyé vált.
Az 1930-ban készült felvételen az eredeti kápolna mellett a barlang elé épített házikó is látszik
Élete utolsó éveiben Wendler sokat betegeskedett, illetve szinte teljesen megvakult, ezért fia 1893-ban házat épített a barlang elé, és odaköltözött, hogy gondoskodni tudjon apjáról és a kápolnáról. 1897-ben Wendler Ferenc elhunyt, és sírját a kápolna mögött helyezték el. Fia, Wendler András az első világháborúig a hegyen élt, és gondozta a kápolnát, majd 1920-ban ő is meghalt.
Egy család vigyázta, egy közösség építette újjá
Elődei munkáját Wendler Ferenc unokája, Grósz Mátyás vitte tovább, ő is felköltözött a hegyre, kibővítette a meglévő barlangot, valamint gondozta a kápolnát, amely ekkor már a környék sváb lakosságának egyik legfontosabb zarándokhelye volt.
Ez a felvétel is 1930-ból származik, akkor már Grósz Mátyás élt itt és vigyázott a kápolnára
A II. világháborúban a kápolnát több találat is érte, majd a háborút követően köveit széthordták. Az 1895-ben állított fémkeresztet az 1950-es évek elején távolították el, majd fogták és elvitték a közeli MÉH-telepre. A most látható, mintegy 4,5 m magas keresztet négy évtizeddel később, 1995-ben állították fel helyi összefogásnak köszönhetően.
Az újjáépített kápolna
A kápolnát 2003-ban a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezésére a budaörsiek és a kitelepítettek leszármazottainak adományaiból építették újjá.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
