Őrültségnek hangzik, de Ljasuk Dimitry önként választotta a „maradj otthon”-nak ezt a formáját. Egy komfort nélküli kunyhóba költözött a Tisza-tó egyik kis szigetére, egyedül, mindentől távol, de a természethez a lehető legközelebb. Hogy miért? Cikkünkből kiderül.
Keserédes hangulat, kicsit már az őrület jelei is mintha a levegőben lennének, de Ljasuk Dimitry alapvetően jól van. Legalábbis ezt mondja abban a kisvideóban, amely beharangozója egy hosszabb lélegzetvételű filmnek, amit saját magáról és önként vállalt karanténjáról forgat.
„Ez nem egy nyaralás, ez egy karantén.”
Lassan két hete lakik már abban a kunyhóban, amelyet eredetileg a Tisza-tóról készülő téli filmjében szeretett volna használni egy jelenethez. Ezalatt az idő alatt 3 évszakot is átélt itt, tavaszt, nyarat és egy durva hóviharral érkező telet. Mintha a természet is megbolondult volna. Akárcsak a világ.
Tavasz, nyár és tél egy hét alatt
Most közzétett videójában felvillannak képek a szigeten töltött napjaiból, megismerhetjük a helyet, ahol játszódni fog a film. De ez a játék most maga az élet.
Dimitry-t olvasóink már jól ismerhetik, hiszen számos filmjét bemutattuk már. A Tisza-tóról több kisfilmet is készített, segítségével repülhettünk együtt darvakkal a Hortobágy felett, beleshettünk egy természetfilm kulisszatitkaiba, amely a vadlovak nyomába eredt, megcsodálhattuk azt a helyet, ahol a Tisza és a Duna találkozik, és a székelyföldi tél szépségeit is elrepítette hozzánk. De e sok szépség mellett, amelyet a természet ad, sajnos komoly környezeti problémákkal is szembesülnie kellett. A Tisza vizét elárasztó szemét kapcsán is már több anyagot készített, egy éve másfél tonna szemetet szedett össze 60 önkéntessel, a koronavírus-helyzet előtt pedig épp e rengeteg szemét forrásának eredt a nyomába Kárpátaljára. De sajnos ezt a filmet még nem tudta befejezni, lezártak minden határt, így nem tudott visszamenni Ukrajnába, hogy még pár hiányzó jelenetet felvegyen. Egyébként is, érthető okokból, most a szemét az, ami a legkevésbé se érdekli az embereket.
„Az élet úgy hozta, hogy most mindenkinek lehetőséget ad arra, hogy kicsit magába nézzen, emberi kapcsolataival foglalkozzon, még ha csak online is. Ez a helyzet most mindenkit arra kényszerít, hogy ki kell lépnie a komfortzónájából. Valószínű, már nem lesz ugyanolyan ez a világ, mint volt. Hiszem, hogy amikor ennek vége, egy szebb világra ébredünk, amiben azonban épp sokkal nehezebb lesz anyagilag, mint volt.”
Itt maradt hát Dimitry két befejezetlen filmmel, a téli Tisza-tavi kunyhós részhez nagyon várta még a havat januárban, de akkor az nem érkezett. A kis kunyhó, amelyben most lakik, eredetileg a kiskörei strandon volt, és a készülő kisfilm kedvéért az Abádszalóki és Kiskörei Önkormányzat segítségével került erre a szigetre, amely a KÖTIVIZIG tulajdona. Március 15-ig lett volna itt, de a megváltozott élethelyzet miatt tovább maradt.
Korábban álmodoztam róla, hogy pár éjszakát eltöltsek itt, de akkor nem gondoltam, hogy ebből hetek lesznek.
Dimi úgy döntött, ez lesz a legjobb hely arra, hogy visszavonuljon. „Ha már karantén, akkor csináljuk rendesen”- mondja. Neki amúgy is a Tisza-tó az otthona, és bár a munkája Budapesthez kötné, most mindenki home office-ban dolgozik a cégénél, miért maradt volna? Hazament hát Tiszaörvényre, de csak hogy 88 éves nagypapáját édesanyához vigye. És mivel mindkettőjüket félti a vírustól, azt mondta, nem kockáztat, és inkább elvonul a kunyhóba, az ottlétéről pedig filmet készít. Kiderül, hogy hogyan lehet ennyire puritán körülmények között is megélni, hogy az értékek, amelyek eddig azok voltak, már nem azok, és az igazán értékes dolgok, amik addig sehol nem voltak, újra értékesek lesznek. És hogy a természet közelsége mennyire képes építeni az embert.
„A szigeten megszűnt a pénz fogalma és jelentősége, aminél sokkal értékesebb a tiszta víz, vagy a kis kályha, vagy egy hal megfogása. Az élet lelassult itt, és az idő fogalma is megváltozott, a nappal kelek és éjjel fekszem. Néha azt sem tudom, milyen nap van, de nem is számít. Egy stabil dolog van most az életben, a természet körforgása, a nappalok biztos váltakozása, az éledő természet szépsége, az állatok, akik mintha boldogabbak lennének, hogy az ember most nem jár közéjük. A repülők nem járnak, csend van.”
Épp megváltozik a világ és ehhez alkalmazkodnunk kell. A filmem célja talán az lesz, hogy átadjam az embereknek, hogy ne féljenek ettől a változástól. Egyszerű dolgok is boldoggá tehetik az embert. Nagyon egyszerű dolgok. Azt hiszem, erre kell készülnünk most.
A most publikált kisfilm csak ízelítő a nagyfilmből, amelyet még pár hétig biztosan forgat, hangulatban is más lesz, ezt már elárulta. Nem szeretnénk mindent itt elmondani, beszéljen helyettünk Dimitry a kisfilmjében:
Ljasuk Dimitry-t ezeken az oldalakon követheted:
Youtube-csatornáján: https://www.youtube.com/c/ljasuk_dimitry
Instagram-oldalán: https://www.instagram.com/dimitry_ljasuk/
Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/dimitryfilms
Bár mi „békeidőben” aktív kikapcsolódásra igyekszünk buzdítani az olvasóinkat, a koronavírus terjedése miatt kialakult helyzetben nekünk is az a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára. A természet megvár. Éppen ezért most mi is azt szeretnénk kérni, hogy saját és embertársai érdekében mindenki maradjon otthon, és a tartalmainkat a kanapén olvasgatva, egyelőre csak virtuálisan folytassa az ország felfedezését. Ehhez tovább fogjuk közölni a cikkeket és a posztokat, mert egyrészt utazni gondolatban is jó, másrészt ilyenkor van idő elmenteni azokat az izgalmas helyeket, amelyekre majd a járvány lecsengése után érdemes lesz ellátogatni. Addig is mindenkinek kitartást és jó egészséget kívánunk!
