A korábbi évekhez hasonló nagyságrendben nevelkednek rétisasfiókák a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Kardoskúti Tájegységén.
Az egyik legkorábban fészkelő ragadozómadarunk a rétisas. Általában már decemberben hozzákezd a fészek felújításához, építéséhez. A Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Tájegységén idén január közepén már találtak tojásokon ülő rétisas tojót. A párok többsége január végén vagy február elején kezdi a költést. Fészekaljuk leggyakrabban két tojásból, néha három, de ritkábban egy tojásból áll. A tojó 40 napig kotlik, közben a hím eteti őt. A fiókák három hónapos korukig maradnak a fészekben, addig a pár közösen vigyáz rájuk. A rétisasok étlapján sok minden szerepel: főként kisemlősök, halak, vízimadarak, de dögöt is fogyasztanak.
A rétisas 1990-es évektől jelent meg ismét költőfajként a térségben, azóta a fészkelő párok száma lassan emelkedik. Idén nyolc fészekben nevelkednek fiókák, ami a korábbi évekhez hasonló nagyságrendet jelent – derül ki a nemzeti park beszámolójából.
A rétisas hazai állománya a 70-es években rendkívüli módon megfogyatkozott a mérgezések és az élőhelyek eltűnése miatt. Magyarországon egyre több van belőle, a 2024-es ragadozómadár-számlálás során 1102 rétisast figyeltek meg (ezeknek a madaraknak csak egy része költ hazánkban). A rétisas fokozottan védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.
Rétisas, útban a fészekhez
Érdekes megfigyelés
Régebben a zárt ligeterdőkben fészkelő saspárok vehemensen védték az emberrel szemben fiókáikat. A nemzeti park munkatársai megfigyelték, hogy a tájhasználat átalakulásával a zavarásnak kitett, rétisasok által is gyakran választott területeken megváltozott a fészkelő madarak magatartása. Az elmúlt években a rétisasok inkább a rejtőzködésre törekednek. Az ember felbukkanásakor lehúzódnak a fészekben, vagy hangtalanul elrepülnek – olvasható a nemzeti park honlapján.
Hogy lesz valakiből kilométer- és turistaereklye-gyűjtögető?
A füzéri vár fehér falai már a távolból virítanak a csupasz kőoszloprengeteg tetején.
