Ilona-völgy, Klarissza-forrás, Hurok-út, Cifra Istálló, a híres gesztenyefasorok, a Kékes erdőrezervátuma, és persze a parádsasvári és a parádfürdői kastélyok. Csak néhány a Károlyi családhoz kötődő emlékek közül, amelyekkel még ma is találkozhatunk.
Ha valaki Parád környékén túrázik számos férfi vagy női nevet láthat a térképen. A környék birtokosai, a Károlyi grófok ugyanis előszeretettel tisztelték meg kedves családtagjaikat és barátaikat azzal, hogy különböző helyeket neveztek el róluk.
A parádóhutai szénsavas, kénes szagú csevicét, a Klarissza-forrást például Károlyi Mihály szeretett nagymamájáról, gróf Korniss Clarisse-ról nevezte el. De a nagypapa, Károlyi Sándor neve is fennmaradt, az ő nevét az Ilona-völgyben található Sándor-rét viseli. A tisztelet érthető, hisz Károlyi Mihály korán elvesztette szüleit, és anyai nagyanyja és annak második férje nevelték őt fel fóti kastélyukban. Az Ilona-völgy is egy családtagról kapta a nevét, hogy kiről, arról ebben a cikkben írtunk.
A Klarissza-forrás Parádóhuta szélén
Három generáció
A Károlyi család a 19. század derekától közel 80 évig volt a Debrő-parádi uradalom birtokosa, amelyhez az erdőkön, legelőkön túl az egyre népszerűbb fürdőhely és a sasvári üveggyár is hozzátartozott.
Az ifjú Károlyi György
Az első birtokos gróf Károlyi György (1802-1877) főispán, országgyűlési képviselő volt, aki 1847-ben másfél millió forintért vásárolta meg a birtokot. Károlyi György jó barátságban volt Széchenyi Istvánnal, róla egy hegyet nevezett el Parádsasvár mellett. Széchenyihez hasonlóan Károlyi György is jelentős pénzösszeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását. Ő félévi jövedelmét ajánlotta fel, ezzel barátja után a második legbőkezűbb adományozó volt.
Károlyi Györgynek nagy szerepe volt a recski ércbányászat beindulásában, bővítette a már korábban is működő parádi üveghutákat, jelentősen növelte a parádi ásványvíz forgalmát, és fejlesztette Parádfürdőt, ami a 20. század elejére a Monarchia egyik kedvelt fürdőhelyévé vált.
Károlyi György után fia, Károlyi Gyula (1837-1890) lett a birtok ura, aki a sasvári csevicefürdő helyén neoreneszánsz vadászkastélyt építtetett, amelynek tervezésével Ybl Miklóst bízta meg.
Károlyi Gyula
A kastélyban élt az 1880-as és ’90-es években az emigrációból hazatérő Zichy Karolina, Károlyi György felesége és Batthyány Lajos sógornője. Állítólag ő nevezte el a kastélyt Sasvárnak, a név később az egész üveggyári telepre is ráragadt.
A parádasvári Károlyi-kastély ma szállodaként működik
Károlyi Gyula halála után fiára, a 15 éves Mihályra (1875-1955) – a későbbi miniszterelnök és az ország első köztársasági elnöke – szállt a birtok, ő azonban különösen fiatal éveiben nem sok időt töltött Parádon, és később is jobban szerette a városi életet.
A 15 éves Károlyi Mihály egy csehországi üdülőhelyen
Istálló, kastély és egy feldühödött vaddisznó
Parádfürdőn járva több Ybl Miklós tervezte épületet láthatunk, például a jó ideje magára hagyottan álló alsó kastélyt, az Erzsébet-szállót, amelynek névadója szintén egy családtag, Károlyi Gyula lánya volt, de Ybl tervezte az 1869-1880 között épült díszes, favázas Cifra Istállót is.
A parádfürdői Cifra Istállóban ma is tartanak lovakat, de egy hintó- és kocsikiállítást is kialakítottak itt
Az istálló fogatain hozták a közeli kápolnai, majd recski vasútállomásról a Miskolc, Budapest, illetve Eger felől érkező fürdővendégeket Parádfürdőre.
A Parádfürdő központját elfoglaló hatalmas parkot Károlyi Gyula alakította ki az 1880-as években.
Az ő nevéhez fűződik például a Recsk és Parádsasvár közötti híres gesztenyefasor kialakítása. A fasorok telepítését később fia is folytatta, az Ilona-völgyi utat szegélyező fákat ő telepítette.
Az Ilona-völgy hangulatos, hársakkal és gesztenyékkel szegélyezett útja
A dombtetőn álló parádfürdői kastély helyén a 18. században még csak egy urasági nyári lak volt. Ezt építtette át 1872-ben Károlyi György Ybl Miklóssal vadászlakká. A klasszicista stílusú épületet 1889-ben Károlyi Gyula tovább alakította, és megtoldotta azt egy kétemeletes, romantikus szárnnyal. A kastélyban ekkor 44 szoba volt, és a vezetékes vízhálózatot is kialakították.
A parádfürdői kastély egyelőre még üresen áll
Ha már Parádfürdőn járunk, álljunk meg egy pillanatra az Ilona-völgy legnagyobb fájánál, egy hatalmas kocsányos tölgynél. A fa tövében áll egy Mária-képoszlop, ami egészen aprónak tűnik az óriás matuzsálem mellett. A legenda szerint a Károlyi család egyik tagja állíttatta azt, miután vadászat közben egy felbőszült vadkan felkergette őt a tölgyfára. A gróf megmenekült a vaddisznótól, és hálából ezt a Mária-képoszlopot emeltette, legalábbis így tartja a hagyomány.
Az Ilona-völgy hatalmas tölgye mellett egy Mária-képoszlop található
Vadaskertből erdőrezervátum
De nemcsak a településeken és azok közvetlen közelében, az erdőben is vannak a Károlyi családhoz kötődő emlékek. Itt van mindjárt a Kékes északi oldalában található erdőrezervátum.
Ez az erdőrészlet az 1870-es évektől a Károlyi család 2320 hektáros vadaskertjének része volt. A bekerített vadaskertben a telepítéseknek köszönhetően 1893-ban 4-500 szarvas élt, majd az 1900-as évek elején muflont is telepítettek ide, ami később meg is honosodott a Mátrában.
A vadaskertben vadászlakok is épültek – Rózsaszállás és a Rudolf-tanya –, amelyek ma is megvannak még. Ez utóbbit Károlyi Gyula barátjáról gróf Wenckheim Rudolfról nevezte el.
Károlyi Gyula halála után a terület már inkább pihenő- és parkerdő volt. Fia, Károlyi Mihály soha nem szeretett vadászni, de ha fiatal korában muszáj volt elmennie, inkább jókat aludt a vadászlesben.
A Kékes-Észak Erdőrezervátum egy eldugott szeglete napjainkban
Ahogy Czajlik Péter A Kékes-Észak Erdőrezervátum és térségének története című munkájában olvashatjuk, a vadaskert 1/3-a összefüggő véderdő volt, ahol 1879 óta nem végeztek fakitermelést. Ennek – az erdőre nézve jó világnak – 1945-ben vége szakadt, az egykori hatalmas vadaskertben a háború után megindult a fakitermelés, nagy szükség volt ugyanis fára, például a vasutak helyreállításához és a parádi üveggyárban is.
A kitermelést tovább fokozta az 1949-ben megépült Hurok-út.
A 13 km hosszú erdészeti feltáró út lehetővé tette, hogy a vadaskert legbelső területeit is elérjék, és ezzel a több mint 2000 hektáros őserdő nagy részét kitermeljék.
A Hurok-út vége az Ilona-völgyi-vízesés közelében
Az „őserdő” a Kékes és a Sas-kő északi letörésén azonban – a nehéz terepviszonyok miatt – máig megmaradhatott. Az erdőrezervátum mai területének védetté nyilvánítása 1976-ban kezdődött, és 2000-ben nyilvánították erdőrezervátummá, ahová ma már csak a kutatók léphetnek be, a korábban a magterületen átvezető turistautat elterelték, hogy az erdő természetes folyamatait zavartalanul lehessen tanulmányozni.
Kastély, SZOT-üdülő, szálloda
A hajdani Károlyi-birtok nagy része 1929-ben állami kézbe került, miután Károlyi Mihályt miniszterelnökként felelősnek tartották Trianonért, hazaárulónak bélyegezték, és teljes vagyonát elkobozták. Károlyi feleségével, Andrássy Katinkával emigrációba vonult, Svájcban, majd Londonban és Párizsban éltek szerény anyagi körülmények között.
A parádfürdői kastély üdülő és nyugdíjasotthon már volt, szálloda még nem
1946-ban tértek csak vissza, miután az új kormány rehabilitálta Károlyit, és papíron visszaadta birtokait. A parádiak szívélyes fogadtatásban részesítették, többek között azért is, mert nem felejtették el neki, hogy korábban szétosztotta közöttük kálkápolnai földjeit, és a Károlyi család jótékonykodásai sem merültek feledésbe.
Károlyi 1947-ben párizsi nagykövet lett, de 1949-ben, a Rákosi-rendszerrel való szembenállása miatt lemondott.
Újra az emigrációt választotta, ahonnan már soha nem tért haza, de Parádra és a szépséges Ilona-völgyre mindig nosztalgiával gondolt vissza.
Az Ilona-völgy vadregényes szakasza
Az Ilona-völgy ma is szép, a hársakból és gesztenyékből álló fasor is megvan még. A Kékes-Észak Erdőrezervátum kiemelt természeti értékünk, a természetes erdők kutatásának egyik legfontosabb helyszíne. Az egykori grófi kastélyok a birtok többi részével együtt állami kézbe kerültek, és a hazai kastélyokra jellemző klasszikus utat járták be. A sasvári kastély gyermeküdülő volt, majd 1998-tól szállodaként üzemel. A parádfürdői kastély először „Úttörő Mintatábor” lett, aztán nyugdíjasotthon működött benne, egy jó ideje pedig üresen áll. 2023-ban megvásárolta egy befektető, de az ő terveiről egyelőre nem tudni semmit. A dombtetőn álló, parkkal övezett hatalmas épület még most is szép, jó lenne, ha nem veszne el.
