A nemrég Közép-Európán átvonuló Boris ciklon nemcsak az emberek, de az állatvilág számára is nagy kihívást jelentett. A tartós, viharos esőzések egyik legszomorúbb következménye a fecskék tömeges pusztulása volt, amely országszerte sokakat megrendített. Ám a bükki hegyi réteken egyszer csak a „semmiből” jó néhány füstifecske megjelent. Mi lehet ennek az érdekes jelenségnek az oka?
Boris ciklon tombolása után a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai meglepő jelenséget figyeltek meg a hegyi réteken. Miután az eső lecsillapodott, szinte a „semmiből” füstifecskék jelentek meg, de kizárólag csak a kaszálatlanul hagyott, magas füvű vegetációfoltok fölött repkedtek, alacsonyan. Ugyanakkor feltűnő volt, hogy a viszonylag nagy kiterjedésű gyepterület legnagyobb része, amely már ilyenkor rég rövidre van vágva, egyáltalán nem vonzotta őket.
Fűhálózás a kaszált és kaszálatlan területrészek ízeltlábú „kínálatának” összehasonlítására
Ez a megfigyelés arra késztette a kutatókat, hogy közelebbről megvizsgálják, mit kínálhatnak ezek a látszólag már kiszáradt növényzeti részek a madaraknak. Majd fűhálóval megmintázták mind a lekaszált, mind a kaszálatlan területet. Ezzel a fűhálós módszerrel ugyanis a gyepben található ízeltlábúakról, elsősorban rovarokról lehet mennyiségi adatokat gyűjteni.
A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a kaszálatlanul hagyott, magasabb gyepben hétszer-nyolcszor több ízeltlábút találtak, mint a lekaszált részeken.
Ez azt jelenti, hogy a júliusi és augusztusi kaszálások folyamán visszahagyott, elszáradtnak tűnő vegetációban sokkal nyüzsgőbb, fajgazdagabb és tömegesebb volt az élővilág, mint a kaszálást követően kisarjadt, rövid, „szép zöld” gyepben.
Mint írják, a kaszálatlan sávok és foltok meghagyása nem csupán a fecskék megmentésében játszhat fontos szerepet.
Ezek a területek biztosítják, hogy a gyep virágos növényei magot érleljenek, megőrizve ezzel a faji sokszínűséget.
Emellett menedéket nyújtanak a rovarvilág számára, beleértve a fontos megporzó fajokat is. A magasabb vegetáció a földön fészkelő madaraknak is biztonságos szaporodási helyet biztosít.
A szakértők a közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy a gépi kaszálás drasztikus változást okoz a gyep élővilágában, rendkívül rövid idő alatt. Ezt a pusztító hatást azonban mérsékelni lehet kaszálatlan foltok és sávok meghagyásával. A védett területeken és Natura 2000 gyepeken jogszabály írja elő, hogy a terület 5–10%-át kaszálatlanul kell hagyni, ám ezt a gyakorlatot bárki alkalmazhatja akár saját kertjében vagy más gyepes területen is.
