Vizeink egyik legérdekesebb küllemű hala, a kecsege még néhány évtizeddel korábban is viszonylag gyakori hal volt Gemenc térségében is. Mára azonban olyannyira megfogyatkozott a számuk, hogy a faj védelme érdekében nemzetközi összefogásra van szükség.
A Fekete-tenger vízgyűjtő területén honos tokféle a Dunában és nagyobb mellékfolyóiban is előfordul. Feje megnyúlt, orra hosszú elvékonyodó, belső váza porcos, testét pedig kívülről vértcsíkok védik. A régmúltban tengeri faj volt, de a tokfélék családjának több tagjához hasonlóan teljesen édesvízi életmódra tért át.
Ahogy Schmidt Tamás írja a Duna-Dráva Nemzeti Park oldalán, régebben Baja egyik leghíresebb ételében, a halászlében ponty helyett márna, harcsa, dévérkeszeg, magyar bucó és kecsege rotyogott a bográcsban. Állományuk megfogyatkozása miatt azonban ma már a magyar bucó régóta fokozottan védett faj, de a 2015-ben az év halának választott kecsege sem horgászható.
A kecsege vándorló faj. Az ivarérett halak a folyók felsőbb szakaszára vonulnak ívni, de a szaporodást követően visszatérnek mérsékelt vízáramlású élőhelyükre, ahol a táplálékkínálat is gazdagabb. Védelme épp ezért csak nemzetközi összefogással valósítható meg.
A kecsegeállományra a legfőbb veszélyt a vízszennyezés, valamint a duzzasztások miatt megváltozott ökológiai viszonyok jelentik. Védelme a hasznosítási tilalom mellett leginkább a folyami élőhelyek megóvásával, helyreállításával, a vándorlási útvonalak biztosításával, és visszatelepítéssel valósítható meg.
A kilenc ország részvételével zajló MEASURES projekt célja a vándorló halfajok által használt vízi ökológiai folyosók kezelése és helyreállítása a Duna vízgyűjtőjén. A projekt az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg, melyben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság támogató projektpartner.
A projekt keretén belül a NAIK Halászati Kutatóintézet (HAKI) jelenleg 2500 db egy éves példányt helyezett ki a Duna gemenci szakaszán, melyek mind egyedi jelet kaptak. A későbbi célirányos visszafogásokból olyan információt szerezhetnek a szakemberek a mortalitásra, a halak növekedésére és vándorlási szokásaira nézve, melyek elősegítik a halfaj hosszú távú védelmét.
Kapcsolódó cikkek:
A Duna egyre jobb passzban van, de még sok a tennivalónk
Új halfajt fedeztek fel a Körösben
Halastavakban és a halakban is találtak vegyszereket
