Nem hibáztatunk, ha ebben a hőségben nincs lelkierőd bakancsot húzni és több kilométert gyalogolni. Instant természetélményért jó ötlet lehet meglátogatni egy szemet gyönyörködtető parkot, ahol kikapcsolódási lehetőség is akad. Szerencsére bőven van ilyen a fővárosban.
1. Filozófusok kertje, I. kerület
Szerkesztőségünk egybehangzó véleménye szerint a Gellért-hegyen, a Gruber József víztároló tetején elterülő park Budapest egyik leghangulatosabb zöldterülete, ahol kellemes üldögélni, és ahonnan nem mellesleg a kilátás is pazar: előttünk terül el a Duna a Lánchíddal, a Bazilika és a Budai Vár.
Itt található az a 2001-ben felavatott szoboregyüttes, ami nagy gondolkodókat és a világvallások alapítóit vonultatja fel: Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce és Ábrahám körben állnak, mellettük Mahatma Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc látható egy sorban. A művet egy Japánban élő, magyar származású szobrász ajándékozta Budapestnek. 2007-ben egyébként három alakot – feltehetően színesfémtolvajok – elloptak, ezeket néhány év múlva pótolták.
A parkot megközelíthetjük a Hegyalja útról a Sánc utcán befordulva, de a Gellért-hegy gyalogos ösvényein is felkapaszkodhatunk. A tér másik látványos szoborkompozíciója a Buda királyfi és Pest királykisasszony, amit Lesenyei Márta készített 1982-ben, és a két város egyesülését szimbolizálja az alakok egymás felé nyújtott karjával és az alattuk elterülő budapesti épületekkel.
A Kilátókő-szobor a víztároló tetején
2. Óhegy park, X. kerület
Elképzelhető, hogy Kőbányáról nem a kellemes parkok jutnak az ember eszébe először, így többnyire csak a helyiek ismerik és látogatják a kerület legmagasabb pontján fekvő, 15 hektáros Óhegy parkot, ami pedig meglepően rendezett és jól kiépített. A területet 2019-ben kezdték felújtani, most
modern játszótereket, sportpályákat, rekortánburkolatos futókört, kutyafuttatókat, árnyas fák alatt padokat, klassz piknikhelyeket találunk itt, és időnként még filmvetítéseket is tartanak.
Ma már semmi nem utal arra a 2004-es szomorú esetre, amikor egy kutyát sétáltató férfi alatt a park délkeleti részén beszakadt a talaj, és életét vesztette. A területről ugyanis egykor követ bányásztak, és az 1950-es években építési törmelékkel, majd kommunális hulladékkal próbálták feltölteni az itt húzódó alagutakat. Ezután alakították át parkká a területet. A szemét bomlása miatt a kitöltetlen járatokban nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezett, ettől fulladhatott meg az említett kutyasétáltató. Azóta az üreget betömték és véglegesen feltöltötték a járatrendszert. Most egy mélyedés, illetve egy nagyobb kutyafuttató található ezen a részen.
3. Pünkösdfürdő park, III. kerület
Talán gyűjteményünk legmodernebb helyszíne a 2022-ben átadott Pünkösdfürdő ökopark, ami 1,5 km hosszan nyújtózik a Duna partján, a békásmegyeri gáton, a Kossuth Lajos üdülőpart mentén. A héthektáros területet funkciók alapján osztották zónákra aszerint, hogy a természeti, a rekreációs vagy a sportszempontok kerülnek előtérbe. Egyebek mellett egy nagy játszótér, focipálya, strandröplabda-pálya, ping-pong asztal, petanque pályák találhatóak a területen, de tanösvényt is kialakítottak információs táblákkal, melyekről a környék élővilágát lehet megismerni. A kutyásokat agility-pálya várja.
A park elnyerte az Európa Zöld Városa címet és Tájépítészeti Nívódíjat is kapott. Itt található a főváros első esőkertje. Ez úgy működik, hogy a csapadék összegyűlik egy mélyedésben, ahonnan visszaszivárog a talajba. A területen több mint 700 fát ültettek, közel 30 ezer cserjét, gyümölcsfákat, őshonos és évelő növényeket.
Hétvégén sokan vannak a parkban, így ha esetleg autóval érkeznél, nem biztos, hogy a közelben találsz parkolóhelyet. Aki tömegközlekedéssel jönne, annak a 34-es buszra kell felszállnia.
4. Károlyi-kert, V. kerület
Egy igazi oázis a belvárosban Budapest legrégebbi parkja, a Károlyi-kert. Történetének nemrégiben egy teljes cikket szenteltünk, így aki jobban szeretné beleásni magát, az kattintson ide, aki pedig beéri a Reader’s Digest változattal, olvasson tovább.
Már a 17. század vége felé állhatott itt egy ház, amit a 18. században palotává bővítettek. A terület több birtokosváltás után 1768-tól képezte a Károlyi család tulajdonát egészen 1929-ig. Az épület és a kert először barokk, majd a 19. század második felében a klasszicista stílusban lett átalakítva. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Haynau lakott itt, a Károlyiak csak később térhettek vissza, ekkor viszont kezdetét vette a kert fénykora.
Üvegházat létesítettek, egzotikus növényeket telepítettek, rózsalugasokat alakítottak ki, és itt volt Pest harmadik teniszpályája is.
A birtok 1929-ben állami tulajdonba került, 1932-ben pedig közparkként nyitott meg a nagyközönség előtt, ám eleinte csak belépőjeggyel lehetett látogatni.
Két mélypontot vészelt át a kert: a 2. világháborút, amiben súlyos károkat szenvedett, illetve azt az időszakot, amikor 1970-től majdnem tíz évig metróépítés felvonulási területe volt, ami alatt a növényzet szinte teljesen kipusztult. 1981-től a nulláról alakították ki újra a parkot, 1996-ben áttervezték. Most különleges növényeket nem igazán találunk, de itt él az ország egyik legidősebb fehér eperfája.
Ma játszóteret, szökőkutat, nagy gyepfelületet találunk, van sakkozóhely, és itt lakik Karcsi, a nyúl, aki egy menhelyről érkezett, és ebben a cikkben olvashatsz róla kicsit többet.
5. Gül baba türbéje, II. kerület
Ezúttal nem egy klasszikus parkról lesz szó, a hangsúly ugyanis a török sírkápolnán van, de a kilátás megcsodálása, a rózsakert bebarangolása és a kiállítás megtekintése mellett kétségkívül szuper környezetben lehet itt ücsörögni-beszélgetni is.
Ehhez nincs más dolgunk, mint felsétálni a macskaköves Gül Baba utcán a Rózsadomb délkeleti lejtőjén, és máris egy másik világban találjuk magunkat. Az épület névadója, Gül Baba (vagyis a Rózsák Atyja, akiről a városrész is kapta a nevét) egy muszlim szerzetes, dervis volt, aki a megszálló csapatokkal érkezett Budára 1541-ben. Úgy tartják, hogy még ebben az évben meghalt, a sírjához pedig Mehmed pasa emelt türbét 1543 és 48 között.
A törökök kivonulása után az épület a jezsuita rendé lett, akik némileg átalakították, majd feloszlásuk után Wagner János építészhez került a terület, aki villát építtetett a helyszínen. Még szerencse, hiszen ez volt az, ami a II. világháborús bombázások alatt megvédte a síremléket. A 60-as években helyreállításra került sor, a 70-es években kilátót építettek a helyszínen.
Újabb felújítás a 90-es években következett, de a síremlék környezete 2016-tól 2018-ig nyerte el a mai formáját. Most nemcsak zarándokhely, de turisztikai látványosságként is funkcionál a különleges hangulatú műemlék. Lépcsőzetes rózsakertet, oszlopcsarnokot, kilátóteraszt és kiállítóhelyet is találunk itt, ahol Gül Baba mellett a derviseket és a türbe történetét is megismerhetjük. Utóbbiban ma is szemügyre vehetjük a turbánnal díszített fakoporsót.
