Α kék sáv a legfőbb országos turistaútjainkat jelöli, valamint egyes térségi jelentőségű, fő turistaútvonalak jelzésére is szolgál. Ez a szín szinte mindig hosszú utakat jelöl, ám van néhány kivétel. Összeszedtük az ország azon kékjelzésű útjait, melyek túramozgalom keretében csábítanak a terepre.
A legtöbben csupán a nagy népszerűségnek örvendő Országos Kéktúrát ismerik, illetve a folytatásának tekinthető Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát és az Alföldi Kéktúrát, amelyek együttesen alkotják az Országos Kékkört. Jó tudni, hogy ezek mellett is találunk kék sávval jelölt utakat a terepen, amelyek közül korábban néhányat már bemutattunk. Most viszont az összes „kék túramozgalmat” fogjuk felsorolni, ami biztosan felkelti a jelvényvadászok és a hosszú vándorutakat kedvelők figyelmét.
Országos Kéktúra
Hazánk leghosszabb egybefüggő jelzett turistaútját végigjárni talán a legszebb kihívás egy természetjáró életében. A közel 1200 km hosszú út jelentős része Magyarország északi területein halad a nyugati határon álló Írott-kő kilátójától az északkeleten fekvő Hollóháza között, nagyobb hegységeinket és többek között a fővárost, illetve a Balatont is érintve.
Domborzatában és hangulatában, geológiai és kulturális értékeiben oly változatos útvonalról van szó, amelynek bejárása életre szóló élményekkel és ismeretekkel gazdagítja a túrázót.
A Magyar Természetjáró Szövetség túramozgalmát immáron több mint kilencezren teljesítették, és az elmúlt években nagyobb népszerűségnek örvend, mint valaha. Az eredetileg huszonhét – egyenként is többnapos – szakaszra bontott Országos Kéktúráról, valamint a túra igazolófüzetéről a kektura.hu és a termeszetjaro.hu oldalon olvashattok hasznos infókat.
Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra
Nem véletlenül lett elkeresztelve a hazai ismeretterjesztő televíziózás legnagyobb alakjáról a Dél-dunántúli Kéktúra. Rockenbauer Pál munkássága időtálló, üzenete pedig örök érvényű, ami mindenkit élmény- és tapasztalatszerzésre ösztönöz.
Az Írott-kőtől induló, mintegy 542 km-es vándorút természetföldrajzilag és néprajzilag is markánsan elkülönülő tájakon, 84 települést érintve kacskaringózik Szekszárdig.
Végigjárásával többek között a Zselic, a Belső-Somogy, a Zalai-dombság és a Göcsej, az Őrség, valamint a Mecsek látványos vidékét ismerhetjük meg, hogy csak néhány, természeti és kulturális értékekben egyaránt bővelkedő tájegységet említsünk a sok közül. A tizenegy szakaszra bontott útvonalról részletekbe menően a termeszetjaro.hu oldalon olvashattok, a túra megújult igazolófüzetét pedig a turistashop.hu-n keresztül is megrendelhetitek.
Alföldi Kéktúra
Az Alföldi Kéktúra Magyarország második leghosszabb gyalogtúra-útvonala. A 870 km-es vándorút végigjárása nem kevés kitartást és nyitottságot igényel, de cserébe egyedülálló élményekkel ajándékozza meg a túrázót. Hazánk legnagyobb tájegységében nem a klasszikus, megszokott látványosságok adják az út élményét, hanem a rónaság, az alföldi akácosok és szántóföldek hangulata.
A Tolna megyei Szekszárdtól a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyig kanyargó út többek között a Kiskunság homokbuckáit, a varázslatos Körös-vidéket és a Nyírség erdőségeit átszelve „zárja be” a mintegy 2600 km-es Országos Kékkört.
A sokszor monotonnak ható Alföldi Kéktúra teljesítése a többi kéktúrához hasonlóan nincs időhöz kötve. Az útvonal szakaszairól, a tájról és annak értékeiről a termeszetjaro.hu oldalon olvashattok részletesen.
Balaton-felvidéki Kéktúra
Sokféleképpen tekinthetünk a Balatonra, de jó tudni, hogy ez a vidék strandoláson és a gasztronómiai élményszerzésen túl kiváló túrahelyszíneket is tartogat.
A Balaton-felvidék kék útját Pétfürdőtől Badacsonyig közel 100 km hosszan kíséri a „Magyar-tenger” panorámája, de a fő vonzerőt mégsem a hatalmas víztükör, hanem a környék megannyi attrakciója adja.
Cserszömörcés ösvényeken haladva, árvalányhajas domboldalakon és vulkáni kúpokon átkelve, hatalmas szőlőbirodalmakat érintve fedezhetünk fel a festményre illő tájat, benne meseszép épületekkel, falvakkal, erdők mélyén rejtőző kolostorok és várak romjaival, illetve rengeteg kilátóval. Jelenleg két túramozgalom is létezik Balaton-felvidéki Kéktúra bejárására. Az egyiket a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség hirdette meg, amelynek Balaton-felvidéki Kéktúra gyalogos jelvényszerző túramozgalom a neve, és amelynek igazolólapját az egyesület honlapjáról (vmtsz.hupont.hu) lehet ingyenesen letölteni. Ugyanezt az utat bejárva szerezhetjük meg a Végig a kéken, a Balaton-felvidéken túramozgalom díjazását is, de ehhez már az Országos Kéktúra balatoni szakaszát is abszolválnunk kell. Utóbbi igazolólapja a teljesitmenyturazoktarsasaga.hu oldalról tölthető le.
Bükki Kéktúra
A változatos hegység szépsége és az erdők háborítatlan nyugalma valódi kikapcsolódást és élményt nyújt a túra végigjáróinak. A Miskolc Pereces elnevezésű városrészétől Egerig kanyargó, a hegységet teljes egészében átszelő, 72 km-es túra 2515 m szintemelkedést és 2318 m lejtést tartalmaz.
A hajdanán Európa második leghosszabb bányaalagútjától induló kék jelzések olyan látványos helyekre vezetnek el minket, mint a panorámás Látó-kövek, a Bükk-fennsík magával ragadó vidéke vagy a Vörös-kő-völgy vadregényes katlanja, közben pedig számos festői és nevezetességekben gazdag települést is érintenek.
A „Hegyiember és Baráti Köre” által meghirdetett túramozgalom gyalogszerrel teljesíthető tetszőleges irányban haladva, tetszőleges szakaszolással. A kitűző megszerzéséhez az igazolólapon feltett 13 kérdésekre kell megadni a választ, amelyek az útvonalon található emlékművekkel, valamint terepi sajátosságokkal kapcsolatosak, de akár fényképes igazolást is elfogadnak. Az igazolólap beszerezhető Pető Sándortól (hegyiemberesbaratikore@gmail.com), a teljesítésért járó jelvény és oklevél ára 400 Ft + postaköltség.
Börzsönyi Kéktúra
A Börzsöny saját kékje egy 66 km-es, kevéske szintemelkedést tartogató túrával köti össze Diósjenőt a hegység túloldalán található Szobbal, olyan páratlan helyeket is érintve, mint Drégely látványos vára, a vadregényes Csarna-völgy, illetve a Déli-Börzsöny vulkáni kúpjai. A természeti és kulturális látnivalókban gazdag út során megismerhetjük a hegység kevésbé látogatott, de annál érdekesebb részeit, számos településen is áthaladva, ahol a túrázó nem csupán a készleteit töltheti fel, de szálláshelyeket is talál.
A túra sikeres teljesítését a terepen kihelyezett kódok feljegyzésével, matricák beragasztásával és bélyegzőlenyomatokkal igazoljuk.
A túramozgalmat életre hívó Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE) jelvénnyel és oklevéllel honorálja a kék út bejárását, mindemellett a honlapjukon (www.bthe.hu) hasznos infókat is megosztanak a túrával kapcsolatban, továbbá az igényes igazolófüzetet is itt lehet beszerezni.
Kohászok útja
Az Ózdi Művelődési Intézmények Természetbarát Körének az volt a célja a túramozgalom kiírásával, hogy a természetjárók megismerkedjenek a három kohászváros, Ózd, Salgótarján és Diósgyőr, valamint a 134 kilométer hosszan kanyargó nyomvonal épített és természeti értékeivel.
A túra az érdekes ipari emlékein túl olyan látványos helyszíneket is érint, mint Istenmezeje homokkősziklái, az Arlói-tó, az Upponyi-szoros, a Lázbérci-víztározó vagy a szentléleki pálos kolostor romjai, hogy csak néhányat említsünk a sok közül.
A Kohászok útja nem teljes egészében a saját kék sáv jelzését használja. Sáta és Uppony, valamint Mályinka és Diósgyőr között a kék kereszten, Mályinka és Uppony között pedig az OKT jelzésével azonos nyomvonalon halad. A jelvény megszerzéséhez 16 bélyegzőlenyomatot kell beszereznünk az igazolólapunkra, amelyet a turabazis.hu oldalról lehet letölteni.
Gödöllői Kéktúra
Kéktúra ez is, noha hossza nem éri el egy valódi vándortúráét. A mindössze 19 km-es, a Gödöllői-dombságot átszelő útvonal a Gödöllői József Főherceg Arborétumtól Bag nagyközségig tart. Mindkét végpont könnyedén elérhető a budapesti Keleti pályaudvar és Hatvan között közlekedő személyvonatokkal.
Ez az egyáltalán nem megerőltető minikéktúra kiváló választás lehet a hétvégi kirándulásokban gondolkozó családok számára is.
A kerékpárral is bejárható, az Útvonalkövetők Klubja által szervezett túramozgalom hivatalos teljesítéséhez az igazolólapon feltett kérdéseket kell megválaszolni. A kirándulás során semmiképp se mulasszuk el megtekinteni a Király út mellett a halomsírokat, az Erzsébet-pihenő közelében a Csörsz-árkot, valamint az országos hírű gyűjteménnyel rendelkező Gödöllői József Főherceg Arborétumot.
Ha már felsoroltuk a kék sáv jelzésen haladó túramozgalmakat, érdemes pár szót ejteni azokról a kék utakról is, amelyek bejárása jelvényt nem, de természetjárói élményt bőségesen ad. Az egyik ilyen a Villányi-hegységet és az Ormánságot bejáró, közel 100 km-es kék nyomvonal, amely Villánytól indulva átszeli a névrokon hegységet, majd a Drávát kísérve Sellyére vezet. A látnivalókban gazdag útvonalat kevés túrázó ismeri, pedig déli tájaink egyik legszebbike. A mindössze 54 km²-es Soproni-hegységnek is megvan a saját kék túraútvonala, amely kanyargós vonalvezetése ellenére sem hosszabb 27 km-nél. Ez a körtúra Sopronból indul, de a városból egy másik kék út is kivezet. Utóbbi a Fertőmelléki-dombságba kalauzol el minket, alig 8 km-t megtéve a Sopronkőhidáig. Ennek a rövidke útnak a megemlítésével el is érkeztünk a kék utak rendszeréből erősen kilógó nyomvonalakhoz. Ilyen például a Nyíregyházi Állatpark körül vezető 3 km-es kék út, de Bugacon is találunk egy rövidke kék jelzésű turistautat.
A cikk a Turista Magazin 2019. novemberi számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.
