A kékbegyek az év nagy részében észrevétlenül élik életüket, kivéve a költési időszakot, amikor a kékmellű hímek kiülnek éneklőhelyükre, és onnan kiáltják világgá szerelmüket.
Az első kékbegyek március végén, április elején érkeznek hozzánk vissza telelőhelyükről. A hímek első dolga a területfoglalás, majd énekelve jelzik, ha ez megtörtént, és várják az arra érdemes tojók felbukkanását. Kékbegyekkel országszerte lehet találkozni, de csak foltszerűen, főleg nádasok környékén.
A nászruhás hímek ékessége a torkukon, begyükön, mellükön látható gyönyörű, élénk kék színezet, amely nemcsak a tojók érdeklődésének felkeltésére szolgál, de a rivális hímek számára is jelzés lehet az egyed rátermettségéről. A hímek kék torokszínezetét egy csillag alakú folt töri csak meg, ennek színe azonban alfajtól függ. A nálunk előforduló alfaj esetében fehér ez a folt, az Észak-Európában élőnél vörös, és olyan egyedek is vannak, amelyeknél ez a csillag hiányzik. A tojók torka és melle általában krémes fehér, fekete pettyörvvel, de idősebb példányokon lehet némi kékes színezet is. Őszi ruhájukban a hímek kékje is kisebbé és halványabbá válik.
A kékbegyek alapvetően rejtőzködő életmódot élnek, itt tartózkodásuk idején nem sok esély van meglátni őket. Kivéve ez alól az április visszatérésüket követő nászidőszakot. Ilyenkor ugyanis a hímek nászrepülnek, és területük egy magasabb pontjára kiülve, naphosszat énekelnek. Ez az éneklőhely lehet egy bokor, egy magas kóró, nádszál vagy villanyvezeték. A kékbegyek nemcsak nagyon szépen énekelnek, de remek hangutánzók is, más madárfajokon kívül például békabrekegést és tücsökciripelést is szoktak utánozni.
Amilyen rejtőzködő az alaptermészetük, épp olyan rejtett a fészkük is, amit alacsony magasságban, növényi részekből- nád-, gyékénylevelekből, fűszálakból -építenek. A fiókák kéthetes koruk körül kiugrálnak a fészekből, s míg meg nem tanulnak repülni, a növényzetben bujkálva várják az eleséggel visszatérő szüleiket. A kékbegyek rovarokkal, pókokkal, férgekkel táplálkoznak, amelyeket főleg a talajon kapnak el, ősszel a bodza bogyóját is szívesen csipegetik.
A nálunk fészkelő kékbegyek vonulása augusztusban kezdődik. A gyűrűzött egyedek megkerülési adataiból tudják, hogy az innen induló madarak szeptember közepén-október elején Spanyolországban voltak, de hogy a kékbegyek itt töltik-e a telet vagy továbbmennek Északnyugat-Afrikába telelni, afrikai megkerülési adatok hiányában nem lehet biztosan tudni.
A cikk először 2020 áprilisában jelent meg.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
