Idén a bőséges táplálék-felhozatal és a jó idő meghozta a gyümölcsét a Körös-Maros Nemzeti Park tájain élő kék vércsék portáin is.
Jó évük van a Dél-Alföldön a kék vércséknek – jelentette ki a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a weboldalán. Összefoglaló cikkükben arról adnak hírt, hogy térségükben majdnem mindenhol a szokásosnál több kék vércse bújt ki a tojásból.
A Dévaványa-Ecsegi-pusztákon 29 pár, ami itt feltűnően magas számnak számít. Egyházhalmán például 15 pár vércse költött, természetes gallyfészekben. 13 pár vércseládában, egy pár szarkafészekben nevelt fiókákat, átlagosan 4-et.
Cserebökényben már május 8-án lerakták az első tojásokat a vércsék. Itt összesen 111 pár költött, többségében 3-4 fiókát neveltek fel. Többségük július közepe táján repült ki.
A kardoskúti Fehér-tónál legalább 110 pár költött, nagy részük gallyfészekben. Zömével itt is 4 tojást rakott a tojó. A Kis-Sárréten régebben csak alkalmi fészkelőként volt jelent a kék vércse, az elmúlt években viszont rendszeresen költ itt is. Vésztő-Mágoron idén két költőpár került elő.
Ami a Kígyósi-pusztát illeti, az utóbbi években átlagosan 5-8 pár kék vércse költött a területen, idén azonban ez a szám 10-11-re növekedett. A Csanádi-pusztákon 64-75 párt számoltak, ez nagyjából megegyezik a sokéves átlaggal.
A kék vércse egy kistestű sólyomféle. Az EU teljes kékvércse-állományának a 40%-a Magyarországon – zömével az Alföldön – költ a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. A vércsék fészket nem építenek, legtöbbször varjúfélék fészkét foglalják el. Étlapján elsősorban a rovarok, a békák és rágcsálók szerepelnek. Hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
