Ezúttal nem a szárazföldön, hanem a vízen jártuk be a békési kisvárost. Mi kenuba szálltunk, de aki szeretné, sétahajó fedélzetéről is megcsodálhatja Szarvast, sőt a sárkányhajózást is kipróbálhatja a holtág vizén.
Ha valaki Szarvason a folyót keresi, ma már pár kilométert kell kerekeznie ahhoz, hogy elérje azt. A Hármas-Körös egykor keresztülfolyt a városon, de a szabályozások során átvágták a folyó hatalmas kanyarulatát, és létrejött hazánk ötödik legnagyobb állóvize, a közel 30 km hosszú Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös.
A Hármas-Körös Öcsödnél.
A folyó hossza a szabályozások során 235 kilométerről 93 kilométerre rövidült.
A török idők alatt Szarvas és környéke, ahogy az Alföld más részei is, szinte teljesen elnéptelenedtek. A 18. századtól a területek új birtokosa, Harruckern János György új betelepülőkkel népesítette be a környéket. Attól kezdve a népesség gyorsan növekedett, és egyre nagyobb területre volt szükség ahhoz, hogy elegendő élelmiszert tudjanak termelni. A folyó rendszeres árvizei azonban nem tették lehetővé, hogy a mélyebb térszíneket is művelés alá fogják. A folyó szabályozását a 19. század elején már egyre többen sürgették. A Tisza és mellékfolyóinak szabályozása 1830-ban kezdődött meg és a 20. század elején fejeződött be.
Kenuval a mocsárciprusok között
A munkálatok során Szarvasnál először 1836-ban vágtak át egy kanyarulatot, az Anna-ligeti átvágás azonban nem szüntette meg az árvizeket, ezért 1888-ban a várostól távolabb újabb helyen vágták át a Köröst.
A holtág ma Szarvas egyik legfőbb idegenforgalmi vonzereje, de a helyiek életében is fontos szerepet tölt be. A városban komoly vízi sportélet van, a holtág tele van kajakos fiatalokkal, nyáron edzőtáborok, versenyek is vannak, két sétahajó is közlekedik a vízen, sőt sárkányhajóval is bejárhatjuk a holtágat. Szóval, elég nagy a forgalom, és mi tagadás, annak azért megvan a hangulata, ahogy egy nyári estén egy kis sétahajó siklik a vízen, mellette kajakosok eveznek, a mólóról egy öreg horgász követi őket a szemével, a vízparti Vízi Színház színpadán pedig a helyi Tessedik táncegyüttes néptáncosai készülnek az esti jubileumi gálára. Ilyen egy átlagos nyári hétköznap Szarvason.
Nagy a forgalom a Holt-Körösösön
Kajakot, kenut több helyen is bérelhetünk, például a vízi sporttelepen vagy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontjában. Érdemes evezni egyet a holtág városi szakaszain is, a vízről láthatjuk például a gyönyörű Bolza-kastélyt, amely építésekor még az élő folyó mellett egy magaslaton állt, így azt soha nem érte el az árvíz. Beevezhetünk az Erzsébet-ligetnél álló hatalmas mocsárciprusok közé is, melyek a város emblematikus fáinak számítanak. Az Észak-Amerikában honos fák első példányait még Bolza Pál ültethette.
A mocsárciprusok eredeti élőhelye Észak-Amerika délkeleti része, Florida és a Mississippi vidéke, de a faj hosszú évtizedek alatt hozzánőtt Szarvashoz
Vízi tanösvény az Anna-ligetnél
Aki inkább a vadregényesebb hangulatra vágyik, annak az Anna-ligeti szakaszt ajánlom. Ha dél felé indulunk a városból először a Maczó-zugba jutunk. A város környékén számos zug található, ez az elnevezés azokra kis félszigetekre utal, melyeket az egykori folyókanyarulatok zártak közre. Mindegyiknek külön névvel is illettek. Van például Nyúl-zug, ahol hajdan sok volt a nyúl vagy a Mangol-zug, mely az egykor itt dolgozó kékfestőkről kapta a nevét, akik a kelmék festése során használták a mángorló nevű eszközt. A kékfestők itt Szarvason a festőcsülleng nevű növényt használták, mely az Indiában használatos indigó cserjéhez hasonlóan kék színű festékanyagot tartalmazott.
Csend és nyugalom a holtág Anna-ligeti ágában, a tőkés récék sem izgulják túl a napot
A holtág Anna-ligeti szakaszán nemrégiben adták át a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság új vízi tanösvényét. A Jégmadár tanösvény a látogatóközpont közeléből indul, és nyolc állomáson keresztül mutatja be a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Köröst és annak élővilágát. Az állomásokat a holtág egy-egy jellemző állatfajáról nevezték el, a vízbe helyezett bójákon rövid ismertetőt olvashatunk például a Holt-Körös tájtörténetéről, természetvédelmi jelentőségéről és élővilágáról. A táblákon egy-egy QR-kódot is találhatunk, melyek segítségével még több érdekességet tudhatunk meg a környékről. A holtág mocsári teknősei is megmutatják magukat, és meglepően közel engedik magukhoz a vízi túrázókat.
A Jégmadár tanösvényt a szárazföldről nem tudjuk megközelíteni, ha meg akarjuk nézni, ahhoz bizony vízre kell szállni. De ennél jobb dolog, mint itt kenuzni, nem is történhetne velünk.
Mit keres egy jávorszarvas az Alföldön?
Ha kedvünk tartja, a Körösvölgyi Látogatóközpont mólójánál ki is köthetünk, megnézhetjük a látogatóközpont kiállításait és tehetünk egy sétát az Anna-ligetben. Az egykori főúri kert néhány éve alaposan megváltozott, itt nyitotta meg kapuit a Körösvölgyi Állatpark, ahol a Kárpát-medence egykori és jelenlegi állatvilágát mutatják be. Az őzek, a vaddisznók, a gím-és a dámszarvasok mellett kétségkívül a bölények és az egyik legújabb lakó, a tavaly érkezett jávorszarvas a sztár. A legnagyobb testű szarvasféle elképesztően hosszú lábai és akár két métert is elérő marmagassága a mocsári életmódhoz alkalmazkodtak.
A Körösvölgyi Állatpark tavánál récék, libák, hattyúk élnek
Talán furcsának tűnhet, mit keres itt ez az állat a parkban, mely napjainkban elsősorban az északi tájakon, Skandináviában, Szibériában vagy például Alaszkában él. A középkorban azonban a jávorszarvas a Bakonyban és a Tisza ártér mocsaras erdeiben is közönséges fajnak számított. A parkban láthatunk két fakó keselyűt is, melyek egykor szintén őshonosak voltak a Kárpát-medencében, de ma már csak ritka kóborlóként tűnnek itt fel.
A jávorszarvas magányos állat, párzás idején is csak egy röpke liezon idejéig maradnak együtt a hímek és a nőstények
Ha tovább evezünk a holtág déli része felé, a Szappanos-zug után a Motyó-zugba jutunk, ahol régen a kenderáztató is volt. A kenderből egykor a paraszti családok vásznat készítettek. Felhasználás előtt a kenderkórót egy vagy két hétig kellett víz alatt tartani, hogy a szár külsején elhelyezkedő értékes rostanyag lelazuljon a kender belső fás szövetéről. A kenderáztatás mind álló-, mind folyóvízben szokásos volt, bár a nagyobb folyóvizekben való áztatást tiltották a hatóságok, mivel a kenderből kioldódó anyagok mérgezték a halállományt.
Szabadulószoba a Pepi-kertben
Bár saját kenuval a szintén a holtág partján található Szarvasi Arborétumba nem juthatunk be, a sétahajóknak van itt kikötője. Tapasztalatból mondom, hogy az arborétumot nem lehet megunni, akárhányszor is látogat el ide az ember. Pláne, ha maga a kert is állandóan képes újítani. Ma már egy arborétumi látogatás nemcsak egy kellemes sétát jelent a fák között, hisz itt van a szomszédban a Mini Magyarország, a Pepi-kertben van egy interaktív kiállítás is a kert és a Bolza család történetéről, egy új kis játszótér pedig a gyerekek számára lesz kedves. És ami talán a legmeglepőbb egy arborétumban, két szabadulószobát is találhatunk itt, ahol baráti társaságok és családok is próbára tehetik magukat.
A Mini Magyarország makettjei és gombnyomásra induló vonatai megunhatatlanok
A játékok kerettörténete természetesen az arborétumhoz kötődik, a legújabb Viharzóna elnevezésű játék esetében például a kert emblematikus állataihoz, a pávákhoz. „Az égen sötét felhők gyülekeznek, s fák baljósan hajladoznak. A csapatoknak ezúttal a természet erővel kell szembeszállniuk, és segíteniük kell a vészesen közeledő vihar elöl biztonságba juttatni az arborétum szimbolikus állatait, a pávákat. Villámok cikáznak, mennydörög az ég, az idő pedig egyre fogy...”
Izgalmak a Szarvasi Arborétumban - Az egyik szabadulószoba, ahonnan csak a feladvány megfejtése után juthatunk ki, természetesen a feladatok a Pepi-kerttel kapcsolatosak
Szarvas klasszikusan egy nyári célpont, pedig ősszel sem áll meg itt az élet. Szeptember első hétvégéjén rendezik meg a hagyományos Szarvasi Szilvanapokat, ősszel még vezetett túrákat is tudunk igényelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, akár vízen, akár két keréken. Megismerkedhetünk például a Hármas-Körös, illetve a folyóhoz kapcsolódó szentély-típusú holtágak élővilágával és tájtörténetével, és felfedezhetjük a közeli Cserebökényi pusztákat is. Aki szeptember végén jár Szarvason, semmiképpen ne hagyja ki az arborétum hagyományos őszi koncertjét, melyen a Szarvasi Kamarazenekar muzsikájához a csodás kert szolgál majd díszletként.
Kapcsolódó cikkek:
Grófok a Körös-parton-Városi séta Szarvason
Különleges mini mozdonyok zakatolnak Szarvason
Szarvasi Arborétum, zöld oázis kék pávákkal
