És már el is kezdték a fészekfoglalást: két pár parlagi sasok elhagyott lakhelyét foglalta el, a harmadik pedig egy egerészölyvét.
A kerecsensólyom – akárcsak a többi sólyomféle – nem épít saját fészket, más ragadozó madárét foglalja el, de a nemzeti parki szakemberek mesterséges költőalkalmatosságokat is ki szoktak nekik helyezni. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság oldala szerint a Magyarországon fészkelő kerecsenpárok 90 százaléka ezeket a szoliter (magányos) fákra vagy villanyoszlopokra kihelyezett tálcákat részesíti előnyben. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adatai alapján nálunk 220-245 párra tehető a fészkelőállomány, és növekedést mutat, legalábbis a 2000-2012-es adatok szerint.
Illusztráció
A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványa-Ecsegi-puszták részterületén három kerecsenpár hagyományos gallyfészekben költ, ketten parlagisas-fészekben, a harmadik pár pedig egy egerészölyv fészkét foglalta el. Március közepétől tart a párzási időszak. A tojó átlagosan három tojást rak, ezekből 32 nap múlva bújnak ki a fiókák.
Az idősebb kerecsensólymok a telet is a revír közelében töltik, a fiatalok – amelyek még nem ivarérettek – viszont kóborolnak, igen nagy távolságokban. A nemzetipark-igazgatóság ezeket a példányokat GPS-nyomkövetővel figyeli. Ebben a kalandos időszakban a kerecsensólymok nagy része, mintegy 80 százaléka sajnos elpusztul. Ha a madarak ivarérettek lesznek, befejezik a kóborlást, revírt foglalnak és pár választanak.
Forrás: kmnp.hu
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
