Nem tudnám megmagyarázni miért, de mint bringás túrázó sosem a Velencei-hegységet láttam meg elsőként a térképen. Még másodikra sem. Valószínűleg úgy haladunk sorban Magyarország tájain s vidékein, hogy legnagyobb hegy, leghosszabb útvonal, legismertebb terepek, avagy kézenfekvő ajánlatok. Szerencsére e kistáj „híre” is elért hozzám. Egyre több barátom emlegette, milyen jókat túráznak a Velencei-tó fölött. Mivel megérkezett a tavasz, a „feltérképezést” tett követte. A hegység egész napos felfedezések sorát nyújtotta kis csapatunknak. Túránk óta mindenkinek lelkesen ajánlom hazánk e gyöngyszemét.
Útvonal: Nadap - ősjegy - Likas-kő - Hurka-völgy - Pákozd ingókövei - Pákozd - Cipó-kő - Sukoró - Bence-hegy - Nadap. Táv: 37 km, 855 m szintemelkedés.
Nem tudnám megmagyarázni miért, de mint bringás túrázó sosem a Velencei-hegységet láttam meg elsőként a térképen. Még másodikra sem. Valószínűleg úgy haladunk sorban Magyarország tájain s vidékein, hogy legnagyobb hegy, leghosszabb útvonal, legismertebb terepek, avagy kézenfekvő ajánlatok. Szerencsére e kistáj „híre” is elért hozzám. Egyre több barátom emlegette, milyen jókat túráznak a Velencei-tó fölött. Mivel megérkezett a tavasz, a „feltérképezést” tett követte. A hegység egész napos felfedezések sorát nyújtotta kis csapatunknak. Túránk óta mindenkinek lelkesen ajánlom hazánk e gyöngyszemét.
Célpontunk kiterjedése valóban kicsi. Ám a helyiek közötti népszerűsége ezzel fordítottan arányos. Rajtuk kívül viszont kevesen tudják, milyen izgalmas és kirándulásra termett helyszíneket rejt a környék. Ilyen a Meleg-hegy, a Likas-kő, az Angelika-forrás vagy a csodálatos Hurka-völgy. Fölötte a Pákozdvári-löszbarlang vagy a Kő-hegyi-barlang. Ezek a helyszínek önmagukban is vonzó látványosságok. Érthető, hogy az ország másik feléről is érkeznek ide túrázók.
Hazánk „legrégebbi és legstabilabb” pontja
A túra kezdete mindennek a kezdete. Szó szerint! Autóinkat Nadapon hagyva, a piros jelzést követve legurulunk a szintezési ősjegyhez, amely egy kis völgy szájánál fekszik. Hogy mi is ez? A magyarországi geodéziai szintezési fő alappont a térképészet és az építészet egyik legfontosabb területének, a magasság meghatározásának viszonyítási pontja. Innen kiindulva hozták létre az országos szintezési hálózatot. Az ősjegy adriai középtengerszinthez viszonyított (levezetett) relatív magassága 173,8385 méter. A Velencei-hegység kistája hazánk földtani értelemben legősibb területeinek egyike, továbbá Magyarország egyetlen olyan gránitmagvú hegysége, ahol a kőzet sajátos lepusztulásformái közvetlenül a felszínen vizsgálhatók. Az ősjegy azért van éppen itt, mert a Velencei-hegység geológiai értelemben csupán minimális mozgásoknak van kitéve.
A hegység legmagasabb pontja
Utunkat a piroson folytatjuk, majd egy nagy mező után a piros és a sárga jelek „együttesét” követjük alacsony cserjések között. A piros háromszögön haladva tíz perc alatt eljuthatunk a Likas-kőhöz, amely a Meleg-hegy (352 m) egyik legvonzóbb, látványos sziklacsoportjáról ismert, védett területe.
A piros jelzést követve innen előbb a Bodza-völgybe, aztán a piros kereszten a fantasztikus hangulatú Hurka-völgybe érkezünk. Az ereszkedés lendületes, kényelmes gördüléssel kényeztet a széles és mély völgyben, amelyet ősi fák és sziklák díszítenek. Utunkat folytatva tágas fennsíkra érünk, ahol láthatóvá válnak az égen tovaszálló felhők, utat engedve a tavaszi, melengető napsugaraknak. A „beömlő” fényben a messzeségbe nyúló cserjések különleges, ezüstös színbe öltöznek.
Pákozdi ingókövek
Innen erős mászásokat igényel, hogy feljussunk a Velencei-hegység legismertebb sziklalátványosságához, Pákozd ingóköveihez. A „kőkertben” 6-8 nagyobb méretű sziklaformáció emelkedik a magasba, a tájképet uralva. Az ismertebbek medve, kutya, oroszlán és szfinx alakúak. Az ingókövek a környék egyedülálló földtani látványosságai. Évmilliók teltek el, mire a megtöredezett sziklák eredetileg éles peremeit a szél, a víz és a fagy lekoptatta. Ennek eredményeképpen ma már olybá tűnik, hogy némelyik mintha csak a peremén egyensúlyozna, izgalmas vagy félelmetes érzetet keltve, ha a közelükbe merészkedünk. Valójában sziklaszilárdan állnak, és még az erős viharok sem tudják ledönteni őket a „lábukról”.
A sárga háromszöget követve először a Velencei-hegység egyik legnagyobb sziklacsoportját, a Pandúr-követ közelítettük meg. A meredek ösvény egyik kanyarulatában váratlanul bukkan elénk a furcsa alakú, legömbölyödött, sima felszínű, egymáson heverő gránitsziklák együttese. Csodálatos kilátás nyílik innen a Velencei-tó vidékére.
Következik a Pogány-kő. Ide áttekerve, az előbbit is felülmúló panoráma tárul elénk - erről a helyről még többet láthatunk. Innen először a zöld jelzés homokútján lejtőzünk tovább, majd rátérünk a kis halastó mellett elvezető zöld keresztre. Ahogy kiérünk a főútra, jobbra fordulunk, és már ott is vagyunk a pákozdi cukrászdánál. Ez minden bringás túra egyik fontos állomása, amelyet tilos kihagyni! Most sem csalódtunk a modern kivitelű cukiban: a „házi krémes” névre hallgató csodálatos alkotást kötelező jelleggel ajánlom.
Pákozdot a piros kereszttel és sárga sávval jelzett vonalon hagyjuk el. Széles, száraz homokúton haladunk fölfelé, amely egyébként az egész hegység jellegzetessége. Kisvártatva feltűnik a jobbra tartó, zöld fűvel benőtt út, melynek közepén három rövid betontömb áll ki. Ez a „zöld levél”-lel jelölt Gránit tanösvény, melynek Pákozd ingóköveinek bemutatása a feladata. A kis rét után összezárnak a fák, zöld alagútban tekerünk, miközben sziklakerti gyógynövények és pázsitok illata árad a levegőben. A napsütéssel „átitatott” túra hamisítatlan mediterrán feelinget nyújt!
Az ösvények között nem érdemes kapkodni. Kényelmes, nyugodt útvonalválasztás segíti, hogy minden követ megtaláljunk. Csapatunk a Gomba-követ, majd a Cipó-követ kereste fel. Az utóbbi csalóka útvonal végén rejtőzik. A keskeny, bozótos ösvény hol lefelé, hol fölfelé vezet, és csak az időnként felbukkanó zöldlevél-jelzés tartott minket az úton, biztosítva, hogy jó helyen járunk. (A jel fákon, köveken és földön, gyakorlatilag bárhol előfordulhat.) Lám, mennyi bizonyosságot és kitartást jelent egy ismert jelzés!
Természeti ritkaság a pázmándi Zsidó-hegy nagy sziklákkal, hasadékokkal, kőfülkékkel szabdalt kőtengere. Megközelíthető Nadapról a piros jelzésen a hegységtől keleti irányba haladva.
- Vizet vigyünk magunkkal, mert a hegységben - jellegéből adódóan - útközben sehol sem lesz forrás.
- A Velencei-hegység Magyarország egyetlen olyan gránitmagvú hegysége, ahol a kőzet sajátos lepusztulásformái közvetlenül a felszínen tanulmányozhatók.
A piros háromszög kalandos útja
A kőkereső geológiai felfedezések után ismét a sárga jelzésre fordulunk, pár kilométer múlva pedig rácsatlakozunk a piros keresztre. Erre jöttünk nemrég, csak szemből. A Velencei-hegység más hazai hegységekhez képest is kicsinyke, így szelíd tempóban akár egy nap alatt is be lehet járni a nevezetességeit. A Hurka-völgybe érve jobbra fordulunk a piros körön, majd a Barlang-kúttól a piros háromszög jeleit követjük. Aki szereti a kihívásokkal, akadályokkal teli ösvényeket, az itt úgy fogja érezni, hogy a paradicsomban jár. A szűk ösvény eleinte még akár „tekerhető” is lenne - amennyiben fel tudunk menni a hirtelen érkező, erős emelkedőkön -, a fák azonban olyan sűrűn nőnek, hogy alig férnek el a kormányok. Ezt követően pár méterenként le kell ugrani a bringáról, hogy átemeljük egy-egy kidőlt fán. Akadnak hihetetlenül meredek fölfelék, aranyos lefelék, ám a kidőlt fák elől nincs menekvés. Gyertyánosban, tölgyesben, aztán telepített fenyvesben haladunk. Időnként gyönyörű látvány villan elénk, a fák közül ráláthatunk a napfénytől sziporkázó környező dombokra. A zöld kereszten Sukoró települése a következő megálló.
Sukoró, egy szelet mese
A településre érve szembetűnő, hogy a domboldalakon lakók különleges gondot fordítanak lakókörnyezetükre. Nem is annyira a sokba kerülő, kacsalábon forgó paloták vonzották tekintetünket, hanem sokkal inkább a gyönyörűen felújított, régi parasztházak. Szőlőlugasaikkal, kőfaragványaikkal, zsúpfedelükkel nosztalgikus érzéseket keltenek az utazóban. Ha az eddigi tekerésben, kirándulásban megéheznénk, melegen ajánljuk a festői szépségű, méltán híres Boglya csárdát. A Velencei-tó fölötti domboldalon pazar kilátással, visszafogott árakkal, isteni konyhával csábítanak. Tetejébe még a kiszolgálás is kedves. Ha végeztünk a kalóriafeltöltéssel, a sárga kereszten térhetünk vissza Nadapra. Ez az út teli hassal tökéletes alternatíva, hiszen alig kell fölfelé haladni rajta. Széles, kényelmes úton gurulhatunk vissza autóinkhoz, a kiindulási pontra.
A Velencei-hegységet bátran ajánlom kezdő bringásoknak, családoknak. Sok a széles, jól járható, mérsékelt emelkedő és lejtő. Viszonylag kicsi a szintkülönbség, és nem kell a terepakadályokra sem koncentrálni. Akinek mégis kedve szottyanna némi izgalomhoz, az megnyugodhat - a technikás ösvények csak egy karnyújtásnyira vannak.
A vidék családosoknak is ideális egy aktív hétvége eltöltésére. Több olyan útvonal is akad, amellyel gyermeküléssel vagy már önállóan kerékpározó gyermekünkkel is könnyedén megbirkózhatunk. A tóparton pedig számtalan további programból válogathatunk.
A legjobb útvonalak
1. Bence-hegy: Nadap fölött magasodik a 232 m-es domb, ahová aszfaltút vezet fel. Tetejéről szép kilátásban gyönyörködhetünk, mivel belátni az egész Velencei-tavat.
2. Ingókövek: Pákozdról a zöld jelzés enyhén emelkedő, széles homokútján érjük el őket. Ha körutat szeretnénk tenni, akkor túránkat a piros kereszten folytassuk, és a piros sávjelzésen térjünk vissza Pákozdra.
3. Sukorói körút: induljunk el a sárga kereszten Nadap irányába (a településről kiérve szinte egyből ott látjuk a híres sukorói gyapjaszsák gránitformációját a jobbunkon), majd forduljunk jobbra a sárga kereszten (útközben felugorhatunk a Bence-hegyre is). Az országutat elérve, forduljunk jobbra Sukoró felé.
A cikk a Turista Magazin 2013. áprilisi számában jelent meg.
Kapcsolódó cikkeink:
Egynapos kaland - biciklivel a Dunakanyarban
Menő és csodaszép, bringázz a Börzsönyben
