Miután felkapaszkodunk a Fertőboz feletti dombon 1802-ben épült Gloriette-kilátóhoz, hazánk egyik legszebb tája tárul szemünk elé.
Észak felé eltekintve megcsodálhatjuk a lenyűgöző Fertő végtelennek tűnő, kiterjedt nádrengetegét a nádasba záródott belső tavakkal. Jól látszanak a tavat nyugatról övező Fertőmelléki-dombsor lankái a szőlőültetvényekkel, míg kelet felé elnézve, e szelíd táj a Kisalföld síkságával egyesül. Talán maga, a kőből készült kilátót építtető Gróf Széchenyi Ferenc sem gondolta akkor, hogy évszázadok múltán látogatók ezrei élvezik innen a táj szépségét minden évben. Akkor, 212 évvel ezelőtt, a napóleoni háborúk által vérben ázó Európában a kilátó egészen más célból épült. A francia diktátor ellen készülő osztrák hadaknak a falu alatti szemléjét és gyakorlatát szemlélte innen József Nádor. Az ő tiszteletére készült a létesítmény, egyfajta harcálláspontként.
Gloriette kilátó
A 2001-ben határon átnyúló világörökségi rangot kapott, egykor még teljes egészében magyar Fertő-táj, megszenvedve sok évszázad megpróbáltatásait, azóta már két országhoz tartozik, és csak kisebb részben, mintegy negyede van csak Magyarországon (a Fertő teljes területe mintegy 309 km2 a „Vasfüggöny” időszakában. Elsősorban emiatt, az ausztriai és magyar részek közötti fejlettségbeli különbözőségek az 1990-es rendszerváltás idejére olyan mértékűvé váltak, amit - hiába a határnyitás - nem sikerült még felszámolni az elmúlt közel 24 év alatt sem. A különbözőségek leginkább a vonalas létesítményeknek (a hazai utak, kerékpárutak elégtelen minősége, légvezetékek megléte a településeken össze-vissza düledező oszlopokkal, stb…) a két országbeli állapotában érhetőek tetten.
Ugyanakkor sok minden jól alakult a táj életében 1991-től. A magyar részen nemzeti park létesült, ami 1994-től már kétoldali magyar-osztrák közös nemzeti park. Szépülnek, csinosodnak az itteni települések, élénk a nemzetiségi (magyar, német és horvát) hagyományok ápolása, méltó állapotban vannak az itteni nemzeti, történelmi és kultúrtörténeti emlékek, továbbá gondos gazdálkodás munkája tükröződik a szőlőkben, és más mezőgazdasági kultúrákban. A jó értelemben vett lokálpatriotizmus megerősödött, ami szemléletesen visszatükröződik a rendezett településképekben, és a megannyi civil kezdeményezésben, legyen szó helyi piacok kialakításáról, vagy kisebb-nagyobb turisztikai fejlesztésről, vagy éppen közös marketingről. Leginkább azonban a turizmus fejlődésének töretlen volta érdemel említést. A rendszerváltás után kiemelt figyelmet kapott ez a korábban elzárt terület úgy a hazai, mint a külföldi - ezen belül elsősorban osztrák - látogatók részéről. Százezres nagyságrendben mérhető már a Fertő magyar felén megforduló látogatók száma (ami még mindig jóval elmarad az osztrák fél idegenforgalmától), akiket nagyrészt az aktív kikapcsolódás számtalan lehetősége vonz a környékre. A táj egésze kiváló adottságokkal bír többek között a vízitúrázáshoz a Fertő nádas mocsarában, a keleti részek mentén a szikes tavak és puszta értékeinek felfedezéséhez (pl. a madárvilág megfigyeléséhez), a vitorlázáshoz, szörfözéshez (hiszen az egyik legjobb hely erre hazánkban a tó a gyakori szelek miatt), továbbá a kerékpározáshoz, mégha oly sokat kell javítani az utak állapotán. Mindeközben kiváló termálvizek, fertői strand, bor- és gasztronómiai élvezetek várják az ide érkezőket, míg maga a táj tele van magyar kultúrtörténeti és történelmi nevezetességekkel, emlékekkel úgy a hazai, mint az ausztriai területeken.
Kerékpárutak a Fertő körül a rendszerváltás után
Felismerve a határnyitás után a Fertő-táj felkeresése iránt megnövekedett hazai és külföldi látogatói igényeket, az akkori Magyar Kormányzat - elsősorban azért, hogy a már meglévő osztrák fertői kerékpárúthoz csatlakoztatva a hazai oldalt, az egész tó körbebiciklizhető legyen - kiemelten kezelte a Fertői kerékpárutak kérdését. Ma már egy kicsit érdekesen hangzik az, hogy az egykori Sopron-Kőszeghegyalja Intéző Bizottságon keresztül az adófizetők pénzéből finanszírozva épült meg két fontos kerékpárút-szakasz 1991-re.
Ezek a Fertőd-Pomogy(A), illetve a Fertőrákos-Fertőmeggyes(A) szakaszok voltak biciklis határátkelőkkel. Rá egy évre Fertőboz és Hidegség, valamint Hidegség-Hegykő, Hegykő-Fertőszéplak között épültek meg a külterületi kerékpárutak, míg Fertődön és Fertőszéplakon, valamint Fertőbozon, egy kicsit kiszélesítve a közút melletti járdaszakaszokat, a járdával közös kerékpárút készült el. Néhány éves szünet után Fertőboztól Balf irányába épült bicikliút, majd a 2000-es évek elején három település (Hidegség, Hegykő és Fertőhomok) épített járdával közös belterületi kerékpárutat PHARE pénzek felhasználásával. Mindezzel párhuzamosan útikönyvek, kiadványok, térképek készültek a Fertő-menti bicikliutakkal kapcsolatban, míg több kerékpárkölcsönző, panzió, étterem és más vendéglátóegység alakult kifejezetten a hirtelen megugró kerékpáros turistaforgalom kiszolgálása érdekében.
Időközben megépült a kerékpárút Fertőrákostól Tómalom-fürdőn át Sopronig, továbbá a Soproni Hegyközség európai uniós pályázatból 2012-ben felújította az ún. Nemeskúti út legkritikusabb 2 km-es szakaszát, így a biciklisek számára Sopron felől egy újabb ideális csatlakozás jött létre a Fertő part irányába ezen az útvonalon. Külön meg kell említeni, hogy ugyancsak 2012-ben a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik leglátványosabb része, a fertőújlaki szikes tavak és puszta vidéke is elérhetővé vált bicikliúton, miután szintén uniós források felhasználásával az eddig meglévő kettő mellé egy harmadik kerékpáros határátlépési csatlakozás épült ki Fertőújlaknál, mintegy 3,6 km jó minőségű kerékpárúttal az országhatár és a település között.
Ugyancsak az elmúlt években a Sopron melletti Harka, Ágfalva és Nagycenk településeken is épültek bringautak, és más kerékpárforgalmi létesítmények uniós pénzekből egészen az országhatárig, illetve a települések között. Ennek köszönhetően a soproni „határcsücsök” minden irányából gyakorlatilag elérhető a Fertő-táj kerékpárúton, illetve kisforgalmú kerékpározható közúton.
Mindezek nyomán széles körben elterjedt, hogy a Fertő körbebiciklizhető, annak ellenére, hogy elsősorban a magyar szakaszon, több helyen hiányoztak és hiányoznak mind a mai napig a biztonságos kialakítású kerékpárutak és kerékpárforgalmi létesítmények, elsősorban Fertőrákos és Balf térségében a nyugati oldalon, míg a keleti részeken Sarródnál. De mindennek ellenére a Fertő-táj azóta is népszerű a kerékpáros látogatók körében.
Megjegyzendő, hogy 2003-ban a Magyar Határőrség az akkor meglévő két kerékpáros határátkelőhelyen éves szinten mintegy 210 000 kerékpáros határátlépőt regisztrált. Manapság, ha talán nem is ekkora számban, a jelentős osztrák ellenpropaganda ellenére is sokan fedezik fel bringával ezt a páratlan tájat és értékeit.
„Jó szomszédból rossz szomszéd”
A 90-es évek elején úgy a magyar, mint az osztrák turisztikai érdekeknek egyaránt megfelelt a határnyitás. Az egykori elzárt magyar részek felfedezhetősége növelte az ausztriai Fertő-táj iránti érdeklődést, és viszont, a hazai látogatók számára is unikális hellyé vált a Fertő azzal, hogy a szabaddá váló magyar területekkel együtt a „túloldal” is bejárható lett. Ekkor még az újonnan épült bicikliutak minőségére sem lehetett még panasz, annak ellenére, hogy a hiányzó szakaszok „nem akarództak” megépülni, és nem egy helyen sűrű gépjárműforgalom közé lettek terelve a kerékpárosok.
Azonban a magyar és osztrák felek turisztikai marketingje között, valamikor a 2000-es évek közepére bekövetkezett egy törés. Míg a Fertő-táj hazai népszerűsítésében továbbra is kiemelt szempont volt a határmentiség, a „két ország egy vidék” jelszó, addig osztrák „barátaink” kifejezett ellenpropagandát kezdtek el kifejteni a magyar területek lejáratására. Sajnos ez azóta is tart, amelynek hatása súlyos károkat okozott a hazai turisztikai szereplőknek.
Fertőrákos, vízitelep
Ennek az ellenkampánynak csak az egyik eleme az, hogy az elmúlt 20 évben lepusztult, rossz állagú kerékpárutakra hivatkozva eltanácsolják turistáikat Magyarországtól. Ennek eredményeként balesetveszéllyel megfélemlített túloldali kerékpárosok széles tömegei választják azt, hogy hajóval átkelnek a keleti és nyugati tópart között, ahelyett hogy átjönnének hozzánk. A hazai kerékpárutak többsége valóban olyan - azóta elavult - szabványok szerint létesültek, amelyek 10 éves élettartamot garantáltak, azonban a felújítások, korszerűsítések nem történtek meg. Ennek elsődleges oka az, hogy a 2004-es uniós csatlakozásunk után állami forrásokat nem biztosítottak a felújításokra még az ún. „közutas”, állami tulajdonban lévő szakaszokra sem, míg EU-s pénzeket nem lehetett felhasználni felújításokra, csak új kerékpárutak építésére, az akkori kormányok hibás EU-s forrás-felhasználási tervezése miatt. Az sem a jó irányba viszi az ügyeket, hogy nem egy helyen a kerékpárutak tulajdonviszonyai sem lettek rendezve a létesítéskor, és elsősorban az egyes önkormányzati szereplők azóta sem tudták elvégezni a szükséges tulajdonrendezéseket különböző akadályozó tényezők miatt.
Azt, hogy az osztrákoknak kapóra jött mindez az ellenpropagandájuk indokaként, jól mutatja a következő történet. Tavaly Fertőújlaknál elkészült hazai oldalon egy vadonatúj, korszerű, közel négy kilométeres bicikliút - amely átmenetileg kiválthatja a Fertőd-Pomogy rossz minőségű szakaszt is - egészen a határ ausztriai felén vezetett B10-es kerékpárúthoz csatlakoztatva. Azonban a „sógorok” ahelyett, hogy a rájuk eső mintegy öt méteres szakaszt elkészítették volna, inkább egy mély árkot húztak a határon, hogy senki ne használhassa az új utat. Szerencsére végül győzött a józan ész, tavaly megépült a becsatlakozás, és jó látni, hogy azóta biciklisek tömegei érkeznek a Fertő-Hanság Nemzeti Park itteni látványos területeire.
Azonban az osztrák turisztikai szolgáltatások színvonalával teljesen megegyező, nemritkán azt meghaladó hazai szolgáltatások árainak kisebb volta miatt bizonyára várható még ausztriai részről további ellenkampány.
Új kerékpárút-hálózati fejlesztések a Fertő-tájon
Felismerve a Fertő-táj hazai felén a kerékpáros infrastruktúra terén megoldásra váró legsürgetőbb feladatokat, a Magyar Kormány 2012. őszén elkezdte a probléma-halmaz felszámolását. Így 2012. őszétől összesen 1150 millió forint áll a fertői kerékpárút-hálózat fejlesztésére. Így belátható időn belül, legkésőbb jövő nyárig elkészülhetnek azok a beruházások, amik a Fertő magyar felén az osztrák kerékpárutak mai állapotánál is jobb infrastrukturális feltételeket teremtenek majd a biciklis turistáknak.
Első körben 450 millió forintot biztosított a térségnek 2012. őszi kormányhatározat. Az állami forrás felhasználására a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével egy 14 szereplős konzorcium alakult. A Konzorcium tagjai a Fertő-menti települések (Sopron, Fertőrákos, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród), a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület, a Magyar Közút Nonprofit Zrt, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt, és a Soproni Hegyközségi Tanács. Együttműködő tagok még a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketing Igazgatósága, a Civilek a Fertő-tájért Egyesület, valamint a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
A Konzorcium elkészíttetett egy beruházási programtervet a Fertő-táj magyar felén szükséges kerékpárutas fejlesztések meghatározása végett. E programterv költségeket rendel mindehhez és javaslatot tesz az egyes elvégzendő feladatok ütemezésére. Ezzel a tervvel a Konzorcium azt érte el elsősorban, hogy - a hazánkban sajnos oly gyakori - félmegoldások helyett a mindenkor rendelkezésre álló források figyelembevételével olyan kisebb-nagyobb ún. fejlesztési csomagokban gondolkodhat a térség, amelyek teljes megoldásokat kínálnak. A Fertő-táj teljes kerékpárút-infrastruktúrája górcső alá került a Programterv keretében, és összesen 4 kivitelezési ütemre (csomagra) tesz javaslatot a dokumentum (0-dik, 1-ső, 2-dik és 3-dik ütemek).
A Kormány által biztosított összeg elegendőnek bizonyult a 0-dik ütemben megfogalmazott egységes kerékpáros közlekedési táblarendszer kialakítására, valamint az 1-ső ütem feladatai közé sorolt, meglévő kerékpárutak jelentős részének teljes korszerűsítésére. Így tavaly ősz végére, a mai szabványoknak megfelelő, teljesen korszerűsített újszerű bringautak készültek el összesen 19 km hosszan Fertőboz és Fertőszéplak bel- és külterületein, Fertőrákos külterületein (a fertőmeggyesi határátkelőig), Fertőd külterületein (a pomogyi határátkelőig), valamint Hidegség, Fertőhomok és Hegykő külterületein.
Gyakorlatilag a 23 éve épült
és azóta erősen leromlott állagú szakaszok újultak meg. Mindehhez pedig az EUROVELO európai kerékpáros-hálózathoz illeszkedő kerékpáros közlekedési irányító és információs táblarendszer társul. Második körben 700 millió forint felhasználásáról van szó. Ez a pénz a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében 85%-ban az EU Strukturális Alapjából, 15%-ban a Magyar Kormány által nyújtott nemzeti önrész-kiegészítés keretén belül hazai társfinanszírozás formájában áll a Konzorcium rendelkezésére. Mindez elegendő a fentebb említett beruházási programtervünk 2-dik ütemében jelzett feladatok teljes megvalósítására, miszerint megépülnek a hiányzó kerékpárutak, és immár valóban, biztonságos körülmények között körbe biciklizhető lesz a hazai Fertő rész is a jövő nyáron.
Így három forgalmas település belterületén, Fertőrákoson, Balfon, és Sarródon, továbbá Fertőszéplak egyes hiányzó belterületi szakaszain kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpáros nyomok kialakításával, és egyéb forgalomtechnikai megoldások alkalmazásával oldjuk meg a biciklisek közlekedését. Fertőrákos és Balf között elkészül a csaknem 25 éve folyamatosan napirenden lévő hiányzó önálló bicikliút, továbbá Balfot déli külterületén is összekötjük a meglévő kerékpárúttal Fertőboz irányába. Ezen a részen a közút mellett mindkét oldalon leburkoljuk az útpadkát, ahol a kerékpárosok kényelmesen haladhatnak majd teljes
biztonságban.
Ugyancsak a projekt keretében oldjuk meg a biciklisek közlekedését Fertőrákos, valamint az egyetlen hazai rekreációs vízfelület, a fertőrákosi Vízitelep között. Így a sétahajó-, valamint a vitorláskikötő is kényelmesen megközelíthető lesz a bringások számára is. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni azt, hogy az előző projektből kimaradt fertődi belterületi kerékpárutak teljes rekonstrukciója, egy vadonatúj kerékpáros híddal a Kelemente-patak fölött is elkészül majd, csakúgy mint a gyér autósforgalommal rendelkező Fertőújlak
belterületi szakaszán a kerékpáros nyomok kialakítása.
Reményeink szerint a pályázó konzorcium hamarosan hozzájut a szükséges engedélyekhez és a közbeszerzések lefolytatása után idén tavasz végén, nyár elején megindulhatnak a kivitelezési munkák, amelyek szerencsés esetben még az idén, de legkésőbb legkésőbb jövő tavasszal a be is fejeződhetnek, és akkor teljesen körbejárható kerékpárúton a Fertő hazai fele is.
2014 utánra, az új EU-s finanszírozási periódusra marad a beruházási programterv 3-dik, záró ütemének megvalósítása, ami a kerékpárutak és kerékpársávok belterületi fejlesztését összeköti a települések teljes rendezésével. Szeretnénk ugyanis a falvak teljes légvezeték-hálózatát föld alá helyeztetni, majd az út menti árkok lefedésével hely kínálkozna arra, hogy a belterületi kerékpárutak, kerékpársávok és járdák még biztonságosabbak, szélesebbek legyenek. A tavaly felállt Konzorcium szereplői elkötelezettek a beruházási programtervekben lefektetett feladatok és fejlesztési programok közös megvalósítására.
Ugyancsak fontos az is, hogy a Konzorciumban Soprontól Sarródig együtt dolgozó Fertő-menti települések készek biztosítani a felújított és újonnan létesülő kerékpárutak hosszútávú fennmaradása érdekében a szükséges fenntartási munkák feltételeit, minden kerékpáros, legyen az turista vagy helyi lakos együttes örömére.
