Felmérés készült a nyugat-zalai famatuzsálemekről. A szakemberek félezernél is több idős fát vizsgáltak meg, amelyek többségét a kocsányos tölgy, a csertölgy és vadkörte adta.
A munka két évig tartott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Zala Tájegységében. A szakemberek 500-nál is több faóriást dokumentáltak – tájékoztatott a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a honlapján.
Legfőképp az erdőkben, legelőkön, települések belterületén és zártkertekben lévő idős, nagy méreteket elért faegyedeket vették lajstromba. A faegyedek adattárba rendezéséhez a fafaj meghatározása után a 130 cm magasan, úgynevezett mellmagasságban mért kerület, a környezetében elfoglalt hely, egészségi állapot és a térképi koordináták kerülnek felvételre.
A vizsgált fás legelők, illetve maradványaik jellemzően a Nemesnép–Belsősárd–Lenti–Letenye– Nagykanizsa–Nagyrécse vonal mentén találhatók, de jelentősnek számítanak Orosztony, Kacorlak és Szentpéterúr határában lévő egyedek is.
A fafajösszetételükre jellemző a kocsányos tölgy, cser és vadkörte alkotta elegy.
Az erdőgazdálkodás során némelyik fa kivívja magának a tiszteltet, ami miatt megőrzik. Ennek számos oka lehet, például egyedi alak, tájékozódási pont, gyülekezési hely, vagy csak egyszerűen, mint mementót, megőrzik az utókornak. Az ilyen egyedek többnyire magányosan, szórványosan fordulnak elő az egész megyében, miközben mellettük már egy új erdő növekszik.
Szakrális helyeken, temetők, templomok, kápolnák körül, parkokban is találkozhatunk óriási fákkal.
Ezeken a helyeken jóval nagyobb esélyük van az idős példányoknak, mivel károsodásuk esetén faápolók szakszerű segítségével esélyt kaphatnak a regenerálódásra. Megőrzésükre és utánpótlásukra talán ezeken a helyeken van a legnagyobb esély.
A felmérés során az is kiderült, hogy a szőlőhegyeken jellemzően a szelídgesztenyék érnek el magas kort és nagy méreteket, de mindenképpen meg kell említeni a mára ritkának mondható védett fafajunkat, a házi berkenyét.
Sokszor elhangzó kérdés, hogy hány éves lehet az adott fa. Erre sokszor lehetetlen pontos választ adni.
A fák mérete függ az adott fafajtól, a környezetétől, a termőhelytől.
Nem ritka, hogy egy több száz évesnek becsült fa kidőlése után megszámolt évgyűrűi alapján még a 100 évet sem éri el. Azért a magányosan álló 6–7 m kerületű tölgyek, gesztenyék valószínűleg meghaladják e kort. Míg a vadgyümölcsök, molyhos tölgyek szerényebb méreteket érnek el, évgyűrűszerkezetük jóval sűrűbb, mivel lassabb növekedésűek.
Íme, néhány kiemelkedő méretű és szépségű fa a megmért félezernyiből:
- A Nénai tölgy 767 cm kerületű, jellegzetes famatuzsálem alakjával minden látogatóját lenyűgözi. Koronájának kisebb része elhalt, törzséről kéregdarabok váltak le, de azért büszkén áll a réten.
- Borsfa határában álló 642 cm kerületű kocsányos tölgy mellett áll néhány méretesebb vadkörte is, ők élvezhetik még a körülöttük lévő gyepen legelő nyáj társaságát.
- Kacorlak legelőjén rendhagyó módon csak vadkörtepéldányok alkotják a fás legelőt. Tavasszal a 39 körtefa fehér virágkoronájával szemet gyönyörködtető látvány.
- Lentiszombathely vasútállomása mellett található egy Mária-szobrocskát őrző fa. Környezete rendezett, sokszor díszítik virágokkal, a kis padon pedig megpihenhetnek az elcsendesedni vágyók. A fát villámcsapás érte, sok helyen korhadt, üreges, de tölgyhöz méltóan állja még a próbát.
Aki többet szeretne megtudni a fákról, az kattintson a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság honlapjára, vagy csatlakozzon az igazgatóság tavasszal és ősszel tartandó „Csemetétől a famatuzsálemig” elnevezésű túrájához.
