Két kápolna Tolnában

A cikk 2021 januárjában készült. Ha azóta esetleg változott ott valami, jelezheted nekünk a szerkesztoseg@turistamagazin.hu e-mail-címen.

Szekszárd és Bonyhád között félúton, a Szekszárdi-dombság déli részén fekszik Szálka község. Ahogy a falu feletti szőlőhegyre autózunk, a hózápor egyre intenzívebb, így a kilátóteraszról – a remélt kilátás helyett – csak a nagy fehérséget látjuk. Az előttünk elterülő Sárköz és a Duna látványát most a képzeletünkre bízzuk. A kápolna azonban itt van, és kék színével nagyon szép a fehér hóban.

Kék és fehér - Mausz-kápolna

A historizáló stílusban épült Mayer- vagy más néven Mausz-kápolnát 1891-ben emeltette a szálkai Michael és Anna Mayer. A faluban 1776-ban jelentek meg az első német telepesek, ettől kezdve a lakossága többségében német volt, egészen az 1945-ös kitelepítésig.

A kápolna neve egy húsvéti hagyományhoz, az Emmausz-járáshoz kötődik, amelynek alapja egy bibliai történet. Jézus Krisztus keresztre feszítése után két tanítványa egy ismeretlen vándorral találkozott az úton. A vándor velük tartott Emmauszba, de a tanítványok először nem jöttek rá, kivel találkoztak, csak a vacsoránál, a kenyértöréskor ismerték fel a Messiást.

A sváb népszokás, amely több településen is élt, ezt a történetet eleveníti fel úgy, hogy az emberek meghívják egymást saját otthonaikba, présházaikba, hogy megismerkedjenek egymással, és erősítsék a közösséget. Húsvéthétfőn a szálkaiak is közösen mentek fel a kápolnához, hogy így emlékezzenek meg az emmauszi tanítványok és Jézus útjáról. Az épület a 20. század végére meglehetősen romos állapotba került, de 1993-ban helyreállították.

Aki errefelé jár, annak érdemes egy kis kitérőt tenni ide, ráadásul szép időben a kilátás is nagyon szép. A környező területet egyébként Görögszónak hívják, úgy tartják, hogy az itteni dűlőket régen a környéken élő görögkeleti szerzetesek művelték.

Tölgyek között - Szent Orbán-kápolna

A bátaszéki Szent Orbán-kápolnához már régóta szerettem volna eljutni. A várostól néhány kilométerre található szőlőhegyhez végtelennek tűnő szántóföldek között visz az út. Ahogy a közelbe érünk, és a hózáporon át meglátom a fehér hóban álló két hatalmas tölgyfát, köztük a kis a kápolnával, csak annyit tudok mondani fotós kollégámnak: „Atyaég, ez mennyire szép!” És már ugrok is ki az autóból, hogy minél előbb megcsodálhassam innen-onnan, mindenhonnan.

A kis huszártoronnyal ellátott, barokk kápolnát a bátaszéki hívek építették az 1739-es nagy pestisjárvány után. Fogadalmat tettek ugyanis, hogy ha a vész elmúlik, és túlélik azt, kápolnát emelnek a hegyen. Hogy mikor készült el a Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére épült kápolna, pontosan nem tudni, csak azt, hogy 1754-ben már állt.

Az Év Fája, Bátaszék fája

A kápolna mellett áll két gyönyörűséges molyhos tölgy, egyikük Bátaszék legöregebb fája, és 2015-ben nemcsak itthon lett az Év Fája, de egy évvel később megnyerte az Európai Év Fája versenyt is. A fa korát 300–400 évre becsülik, magassága 17,5 méter, törzskerülete 4,70 méter. A tölgyek hárman vannak a dombtetőn, az öreg tölgy fiatalabb, de ugyancsak gyönyörű társa mellett egy fiatal kis fa is itt növöget már.

A helyi emlékezet úgy tartja, hogy egykor az Orbán-hegyet tölggyel ültették be, és disznókat makkoltattak itt. A 18. század elején a Bátaszékre telepített, német ajkú lakosság a települést övező dombsoron kiirtotta a tölgyerdőket, helyükre pedig szőlőt telepített. Ebből az erdőből maradt meg az öreg molyhos tölgy.

Az évszázadok óta őrködő tölgyet ma is tisztelik és szeretik, és napjainkban is él egy szokás. Minden év május 25-én, Orbán napján feljönnek ide a bátaszékiek, az oltárra gyümölcsöt, kerekre font Orbán-kalácsot helyeznek, amelyet a pap megáld, a mise végén pedig szétosztanak. A hagyomány része volt az is, hogy a kápolna környékét és a tölgy törzsét megöntözik borral, hogy a következő évben is bőséges legyen a szőlő- és a bortermés.

A cikk 2021 januárjában jelent meg először.