Szekszárd közelében van két kápolna. Mindkettő gyönyörű, mindkettő dombtetőn áll, az egyiknek a színe különleges, a másiknak a környezete, ugyanis két hatalmas tölgyfa öleli, ráadásul az idősebb néhány éve az Év Fája lett Európában.
Szekszárd és Bonyhád között félúton, a Szekszárdi-dombság déli részén fekszik Szálka község. Ahogy a falu feletti szőlőhegyre autózunk, a hózápor egyre intenzívebb, így a kilátóteraszról – a remélt kilátás helyett – csak a nagy fehérséget látjuk. Az előttünk elterülő Sárköz és a Duna látványát most a képzeletünkre bízzuk. A kápolna azonban itt van, és kék színével nagyon szép a fehér hóban.
Kék és fehér - Mausz-kápolna
A historizáló stílusban épült Mayer- vagy más néven Mausz-kápolnát 1891-ben emeltette a szálkai Michael és Anna Mayer. A faluban 1776-ban jelentek meg az első német telepesek, ettől kezdve a lakossága többségében német volt, egészen az 1945-ös kitelepítésig.
A kápolna neve egy húsvéti hagyományhoz, az Emmausz-járáshoz kötődik, amelynek alapja egy bibliai történet. Jézus Krisztus keresztre feszítése után két tanítványa egy ismeretlen vándorral találkozott az úton. A vándor velük tartott Emmauszba, de a tanítványok először nem jöttek rá, kivel találkoztak, csak a vacsoránál, a kenyértöréskor ismerték fel a Messiást.
A sváb népszokás, amely több településen is élt, ezt a történetet eleveníti fel úgy, hogy az emberek meghívják egymást saját otthonaikba, présházaikba, hogy megismerkedjenek egymással, és erősítsék a közösséget. Húsvéthétfőn a szálkaiak is közösen mentek fel a kápolnához, hogy így emlékezzenek meg az emmauszi tanítványok és Jézus útjáról. Az épület a 20. század végére meglehetősen romos állapotba került, de 1993-ban helyreállították.
Aki errefelé jár, annak érdemes egy kis kitérőt tenni ide, ráadásul szép időben a kilátás is nagyon szép. A környező területet egyébként Görögszónak hívják, úgy tartják, hogy az itteni dűlőket régen a környéken élő görögkeleti szerzetesek művelték.
Tölgyek között - Szent Orbán-kápolna
A bátaszéki Szent Orbán-kápolnához már régóta szerettem volna eljutni. A várostól néhány kilométerre található szőlőhegyhez végtelennek tűnő szántóföldek között visz az út. Ahogy a közelbe érünk, és a hózáporon át meglátom a fehér hóban álló két hatalmas tölgyfát, köztük a kis a kápolnával, csak annyit tudok mondani fotós kollégámnak: „Atyaég, ez mennyire szép!” És már ugrok is ki az autóból, hogy minél előbb megcsodálhassam innen-onnan, mindenhonnan.
A kis huszártoronnyal ellátott, barokk kápolnát a bátaszéki hívek építették az 1739-es nagy pestisjárvány után. Fogadalmat tettek ugyanis, hogy ha a vész elmúlik, és túlélik azt, kápolnát emelnek a hegyen. Hogy mikor készült el a Szent Orbánnak, a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére épült kápolna, pontosan nem tudni, csak azt, hogy 1754-ben már állt.
Az Év Fája, Bátaszék fája
A kápolna mellett áll két gyönyörűséges molyhos tölgy, egyikük Bátaszék legöregebb fája, és 2015-ben nemcsak itthon lett az Év Fája, de egy évvel később megnyerte az Európai Év Fája versenyt is. A fa korát 300–400 évre becsülik, magassága 17,5 méter, törzskerülete 4,70 méter. A tölgyek hárman vannak a dombtetőn, az öreg tölgy fiatalabb, de ugyancsak gyönyörű társa mellett egy fiatal kis fa is itt növöget már.
A helyi emlékezet úgy tartja, hogy egykor az Orbán-hegyet tölggyel ültették be, és disznókat makkoltattak itt. A 18. század elején a Bátaszékre telepített, német ajkú lakosság a települést övező dombsoron kiirtotta a tölgyerdőket, helyükre pedig szőlőt telepített. Ebből az erdőből maradt meg az öreg molyhos tölgy.
A tölgy a kápolnával együtt az 1956-os jeges dunai árvíz idején fontos szerepet játszott a bátaszékiek életében, mivel sokan ide menekültek az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szentmisét itt tartották meg.
Az évszázadok óta őrködő tölgyet ma is tisztelik és szeretik, és napjainkban is él egy szokás. Minden év május 25-én, Orbán napján feljönnek ide a bátaszékiek, az oltárra gyümölcsöt, kerekre font Orbán-kalácsot helyeznek, amelyet a pap megáld, a mise végén pedig szétosztanak. A hagyomány része volt az is, hogy a kápolna környékét és a tölgy törzsét megöntözik borral, hogy a következő évben is bőséges legyen a szőlő- és a bortermés.
Ezt látni a kápolnából és Bátaszékből a nyári lombok idején
A cikk 2021 januárjában jelent meg először.
