A szegedi egyetemen Geokéktúra címmel indult egy kurzus, amelynek keretében a hallgatók az Országos Kéktúra útvonalát bejárva tanulnak hazánk földtudományi értékeiről.
Tavaly jelent meg Veres Zsolt Geokéktúra - Az Országos Kéktúra földtudományi értékei című kötete, amelyről mi is hírt adtunk. Veres Zsolt végzettsége szerint geológus és földrajztanár, A kövek mesélnek oldal szerkesztője, és 2017 és 2022 között a Turista Magazin rendszeres vendégszerzője is volt. Könyvében úgy kalauzol végig az Országos Kéktúrán, hogy közben közérthetően magyarázza el a táj kialakulását, a jellegzetes formák létrejöttét. Ezt a tudást adja át a szerző a terepen is a Szegedi Tudományegyetem azon diákjainak, akik felvették a "GeoKéktúra" elnevezésű speciálkollégiumot.


A kurzus egyedülálló a hazai felsőoktatásban: tematikája a 2024-ben kiadott könyvre épül,
a diákok pedig a terepen, vándortúrák során sajátítják el a tananyagot.
A könyvben leírt, és az egyetemi órákon megtanult ásvány- és kőzettani vagy éppen geomorfológiai tananyagot a diákok többnapos geotúrákon mélyítik el, összekapcsolva az elméleti és a gyakorlati tudást. Az Országos Kéktúra bejárása során így személyesen is elmerülhetnek a legendás útvonal földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek tanulmányozásában. A terepgyakorlat formájában lebonyolított kurzusért 2 kredit jár.


A GeoKéktúra I. elnevezésű speciálkollégiumot a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet Geológia Tanszéke hirdette meg nappali és levelezős BSc-s és MSc-s hallgatói (pl. földtudomány, földrajz, környezetmérnök) számára.
Március végén a geokéktúrázó hallgatók a Kelet-Cserhátban tettek meg 50 km-t Mátraverebély és Hollókő között. Három napos útjuk során olyan földtani különlegességeket tanulmányoztak, mint Mátraverebélynél az évszázadokkal ezelőtt kifaragott remetelakok, egy 15 millió évvel ezelőtt működött vulkán feltárult belseje egy felhagyott kőfejtőben Sámsonházán vagy éppen a Nagybárkány és Hollókő között látható, a szerkezeti erők által kibillentett andezittakarók.

