A Kőszegi-hegység, Burgenland és egyben a Dunántúl legmagasabb csúcsán, a 882 m-es Írott-kőn álló panorámatoronyra ikonikus objektumként tekintenek a kéktúrázók, hiszen itt fonódik össze az Országos Kéktúra és a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra nyomvonala.
Az 1922-ben véglegesített trianoni osztrák–magyar országhatár által kettéosztott, részben Ausztriában, részben Magyarországon elhelyezkedő, az elemekkel immáron 106 éve dacoló, terméskőből emelt, háromszintes építészeti alkotást a vasfüggöny elbontásáig csak nyugati szomszédunk oldaláról lehetett látogatni. Az Írott-kő-kilátót napjainkban osztrák és magyar oldalról is megközelíthetjük, a schengeni övezethez történő csatlakozásunk óta pedig a határt is szabadon átléphetjük (személyi igazolványunkat vagy útlevelünket ettől függetlenül érdemes magunknál tartani).
A kilátó földszintjének központi terében – a felfelé vezető lépcső tövében – egy 1922-es évszámmal ellátott határkövet, míg a két oldalsó helyiségben egy minikiállítást tekinthetünk meg, amely az osztrák–magyar határ kialakulásának történelmi hátterét tárja fel. Az első emeleten két kisebb kilátószintről, a harmadik emeleten egy panorámateraszról gyönyörködhetünk a környező tájban. Odafent a négy égtájnak megfelelően elhelyezett, gravírozott „látványismertető táblák” segítik az eligazodást.
Tiszta időben a Schneeberg, a Rax és a Hohe Wand, a Kamniki-Alpok csúcsai, a Bakony széle és a Balaton-felvidéki tanúhegyek is megmutatják magukat a távolban.
Az Írott-kő (németül Geschriebenstein) valószínűleg a kilátótól délnyugatra, attól csupán félszáz méterre, Ausztriában található kőszikláról kapta a nevét, amelyen három bevésett betű olvasható: CBE. A hajdani birtokhatár-jelölő kő karakterhármasa a legelterjedtebb nézetek szerint a Confinia Batthyanyana Esterhazyana (ʼBatthyány- és Esterházy-birtok határaʼ) latin nyelvű alakulat betűszóként felfogható megfelelője. A C betűt illetően vannak olyan elképzelések is, amelyek szerint az Kőszeg városára (civitas) utal. Titokzatos betűk ide vagy oda, nem feledkezhetünk meg a jelenlegi panorámatorony 1891-ben épített, majd 18 évvel később leromlott állapota miatt elbontott elődjéről sem, amely az Árpád-kilátó névre hallgatott.
Bár a Dunántúl legmagasabb pontján trónoló kilátó Bozsok közigazgatási területén fekszik, a gyalogszerrel történő csúcstámadást Velem községből célszerű indítani a piros sáv jelzést követve, persze csak abban az esetben, ha nem éppen Szekszárd (Bozsok) vagy Hollóháza (Kőszeg) felől érkezünk a DDK, illetve az OKT kék sávján.
Amennyiben autózva próbálunk közelebb kerülni a csúcshoz, úgy a Hörmann-forrás közelében kialakított parkolót vegyük célba, ahonnan már csak egy röpke félórás séta választ el minket az Írott-kő-kilátótól.
A cikk a Turista Magazin 2019. december - 2020. januuári számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.
