Télen az embernek nem mindig van kedve kimozdulni, na, meg ott vannak a hosszú, sötét esték is, amikor van idő olvasni, filmet nézni vagy épp egy jó beszélgetést meghallgatni. Kulturális ajánlónkban olyan nézni-, hallgatni- és olvasnivalókat ajánlunk, amelyek a természetről, utazásról, ismerős és ismeretlen tájak, városok felfedezéséről szólnak.
A sarkvidéki éjszaka csillagai
Nemrég nyílt meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Esther Horvath A sarkvidéki éjszaka csillagai című fotókiállítása, amely a Spitzbergákon működő, tíz országot tömörítő nemzetközi tudományos kutatóbázis életét mutatja be, ahol a klímaváltozással kapcsolatos kutatásokat folytatnak.
A kiállítás képei a sarkvidéken zajló tudományos kutatómunka mellett arról is mesélnek, hogy milyenek a mindennapok a szélsőséges, zord körülmények között.
Mínusz 20-30 fok, négy hónapos teljes sötétség, gyakori hóviharok, ezekre kell felkészülnie annak, aki idejön dolgozni. A fotográfus képeivel amellett, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozásra, szeretné közelebb hozni az emberekhez a tudományos kutatások világát, és szeretné megmutatni a kutatók emberi oldalát is.
A Sopronban született Esther Horvath New York-ban tanulta a fotózást és a filmezést, 2018 óta Németországban él. Huszonnégy tudományos expedíciót dokumentált az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon. Számos díjjal kitüntették, munkáit többek között a National Geographic, a The New York Times, a GEO, a Stern, a TIME és a The Guardian is publikálja.
A kiállításról a Rober Capa Kortárs Fotográfiai Központ oldalán olvashattok bővebben.
Utazások Latin-Amerikában
Ha valaki szereti az útleírásokat, és eddig esetleg még nem találkozott Soltész Béla könyveivel, akkor szerezze be őket, és tegye szabaddá az elkövetkező estéit, mert garantáltan az olvasófotelben fogja azokat tölteni.
Az ELTE oktatójának könyvei ugyanis nemcsak nagyon szórakoztatóak, de ismeretterjesztő művekként is a legjobb hagyományokat követik. Tulajdonképpen mindegy is, hogy az ember érdeklődik-e Latin-Amerika iránt, mert Soltész Béla könyveinek elolvasása után biztos, hogy érdeklődni fog.
Nekem a Szabó Ervin Könyvtár utazós könyvei között böngészve akadt meg a szemem az Eldorádótól az Antillákig című köteten.
Igazából a borító tetszett meg, de aztán már az első pár oldalnál tudtam, hogy imádni fogom ezt a könyvet.
És ez olyannyira így lett, hogy azonnal felkutattam a szerző másik két könyvét is. Soltész Béla spanyol-portugál szakon végzett, majd doktori képzésben is részt vett. Ösztöndíjasként Chilében töltött fél évet, a Clandestino – Egy év Latin-Amerikában című könyv erről az időszakról és az akkor tett utazásokról mesél. A 2016-os Hátizsákkal Brazíliában című kötetet olvasva a hatalmas országot járhatjuk be az amazóniai őserdőtől kezdve Rión és Sao Paulón át olyan világvégi falvakig, amelyekről eddig még jó eséllyel soha nem hallottunk.
Soltész Bélát őszinte kíváncsiság hajtja, remek humora van, nagyon sokat tud Latin-Amerikáról, és úgy mesél bármiyen témáról, legyen az a maja kultúra, Venezuela gazdasági problémái, a zapatista gerillák vagy Bob Marley, hogy az ember egyszerűen nem tudja megunni.
És hogy még teljesebb legyen az élmény, a Hátizsákkal Brazíliában című könyvhöz a szerző egy zenei összeállítást is készített csupa izgalmas és itthon ismeretlen brazil zenével.
A szerzőről és a könyveiről itt olvashattatok bővebben.
Históriák Budapestről
Akit érdekel Budapest története, az bizonyára jól ismeri Saly Noémi nevét, aki számos könyvet írt már a főváros múltjáról, de előadásokon, helytörténeti sétákon is tapasztalhatták az érdeklődők kifogyhatatlan mesélőkedvét.
Ezúttal Tóth Szabolcs Töhötöm újságíróval ült le beszélgetni Az élet meg minden podcastben, az eredmény pedig egy izgalmas város-és családtörténeti utazás lett, amelyből kultúrtörténeti érdekességeken túl személyes emberi sorsokról is hallhatunk. Például Saly Noémi családtagjairól, többek között a dédapáról, id. Francsek Imréről, aki a Városligeti Műjégpálya főépületét tervezte, a nagypapáról, ifj. Francsek Imréről, aki a '20-as évek hazai sztárépítésze volt, neki köszönhetjük például a Széchenyi Fürdő mai képét. A nagypapa azonban egyik pillanatról a másikra eltűnt, és legközelebb Isztambulban, majd Teheránban bukkant fel, ahol a sah udvari építésze lett.
Természetesen a beszélgetésben szó esik Saly Noémi kedves témáiról, a régi magyar konyha történetéről, a pesti kávéházak világáról és annak a Döbrentei téri háznak a történetéről, ahol gyerekkora óta él.
Aki ismeri az Élet meg minden podcastet, az tudja, hogy itt nem pörgős, félórás beszélgetések vannak, egy-egy adás általában 1,5-2 órás, de van olyan, ami még ennél is hosszabb. Egy hosszú autóútra kiváló aláfestés, de én például több részletben szoktam meghallgatni a beszélgetéseket, mert ritkán van egybefüggő két órám, de ha belefogok egy adásba, szinte várom, hogy újra mosogathassak, vagy rendet rakhassak, és közben hallgathassam tovább.
A Csobáncra nemcsak a várrom, hanem a kilátás miatt is érdemes felkapaszkodni.
Az év utolsó számába egy rendhagyó összeállítást készítettünk.
Pakisztán szinte észrevétlenül vált az izgalmas túrákra vágyók paradicsomává.
