A napokban mérték fel a kanalasgém-élőhelyeket a Körös-Maros Nemzeti Park területén, ami szuper eredménnyel zárult.
A felmérést a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Békés Megyei Helyi csoportjával együttműködve végezte a Kis-Sárréten, mivel a kanalasgémeknek a nemzeti parkon belül csak itt vannak állandó telepei, méghozzá az Ugrai-réten és a Begécsi-halastavakon. Mindkét élőhelyen avas nádasban telepedtek meg, más gémfélékkel társulva – írják. A halastavakon nagy kócsagokkal, az Ugrai-réten az említettek mellett kis kárókatonákkal bandáznak együtt.
A kanalasgémet nehéz más madárral összetéveszteni. Fehér, valamivel kisebb, mint egy gólya, a csőre jellegzetes, kanálszerűen ellaposodó, innen a neve is. Az öreg madarak begye rozsdás árnyalatú és költési időben tarkójukon bokrétaszerű üstököt viselnek.
Illusztráció
A kanalasgém hazánkban elsősorban síkvidéki vizes területeken, ártereken, mocsarakban és tavakban fészkel, olyan helyeken, ahol könnyen talál táplálékot. Különféle vízi rovarokat, rákokat, békákat, apró halakat eszik, melyeket a gázolható vízből, oldalirányú csőrvágásokkal szerez meg. Fészke leggyakrabban nádasokban található, ritkán ártéri erdőkben is megtelepedik. Telelni a Földközi-tenger mellékén és Afrikában szokott. Február második felében érkezik haza.
A Kis-Sárréten az 1990-es évek előtt 10-60 pár élt, a 90-es évek közepétől növekedett az állomány, míg végül 184-ig nőtt. Sajnos az elmúlt néhány évben csökkenés következett, tavaly csak 40 párt számoltak a két telepen összesen. Idén viszont összesen 85 pár kanalasgémet láttak. A madarak idén korábban kezdtek költeni, április közepén már nevelték a fiókákat. A kanalasgémek általában 3-4 tojást raknak, ezekből 23-24 nap múlva kelnek ki a kismadarak. Mindkét szülő részt vesz a nevelésben.
Forrás: kmnp.hu
