Kezdődik a szarvasbőgés, itt vannak az első túrák

Gemencen bőgnek a szarvasok, így ott már most hétvégén a hangok nyomába eredhetsz vasúttal és lovas fogattal is, de szeptemberben lesznek vezetett programok a Gerecsében, az Aggteleki-karszton és a Börzsönyben is.

Szerző:
TM/Pilisi Parkerdő Zrt./Gemenc Zrt.
Fotó:
123rf.com
2018. augusztus 24.

Gemencen bőgnek a szarvasok, így ott már most hétvégén a hangok nyomába eredhetsz vasúttal és lovas fogattal is, de szeptemberben lesznek vezetett programok a Gerecsében, az Aggteleki-karszton és a Börzsönyben is.

A szarvasfélék párzási időszaka többnyire augusztus utolsó napjaiban kezdődik, és az időjárástól függően, szeptember közepére éri el a csúcspontját. A nőstények igyekeznek a legöblösebb hangú, legerősebb bikával párosodni, melyek között persze elszánt küzdelem folyik. Két bika találkozásakor az erőviszonyok tisztázásához sokszor elég a fenyegető közeledés, de gyakran tettlegességig fajul a rivalizálás. Mire a levelek megsárgulnak, ismét visszatér a csend az éjszakai erdőkbe.

 


Minden évben ősszel országszerte jó pár szarvasbőgéses programot szerveznek, mi most az elsőként meghirdetett túrákat szedtük össze, de néhány héten belül biztosan lesznek továbbiak is.

 

A gímállományáról híres gemenci erdőben már elkezdődött a szarvasbőgés, a Gemenc Zrt. pedig több kirándulást is szervez lovas fogattal és erdei vasúton. A közönség augusztusban 25-én és 31-én, szeptemberben 1-én, 7-én és 8-án erdei vasúton vehet részt a kirándulásokon. Augusztus 25-én, 31-én és szeptember 1-én lovas fogatok is indulnak azokhoz az erdőrészletekhez, ahol jelentősebb bőgés várható. A túrák előtt egy vadász mutatja be a gímszarvasok életét, a bőgő hang fajtáit, elhullajtott agancsokat, és levetítik Mosonyi Szabolcs gemenci szarvasokról készült filmjét is. A szeptember 1-jei lovas fogatos kirándulás résztvevői borkóstolóval egybekötött vacsorán vehetnek részt. Részletes programot ide kattintva találsz.


Szeptember 14-én, pénteken a Kis-Sárréten vehetsz részt madármegfigyeléssel egybekötött túrán a Sziki-tavakon a gímszarvasok nászidőszakában. Bővebb információ ide kattintva.

 


A különleges koncertet a Gerecsében is meghallgathatod szeptember 18-tól 23-ig. A program érdekessége, hogy az MCE Felsőgallai Amatőrcsillagász Klubbal közösen szervezik meg, így csillaglesre is sor kerül. Részletek itt. 


Királyréten szeptember 21-től 23-ig lehetsz fültanúja vezetett túrán a börzsönyi szarvasbikák koncertjének. Ne felejts el előzetesen bejelentkezni.


Szeptember 15-én és 22-én az Aggteleki-karszton is szakvezetéses szarvasbőgés-hallgató túrán vehetsz részt. Ide és ide kattintva érhetők el az infók.

 

Ezért bőgnek a szarvasok

 

Az erdők egyik legméltóságteljesebb lakója, a gímszarvas kifejlett, párzásra kész bikái nász idején, szeptember tájt sötétedés után bőgéssel hívják fel magukra a szarvastehenek figyelmét, míg a háremüket őrző hímek riválisaik elriasztása, erejük fitogtatása céljából is bőghetnek. Az ivarérett gímbikák ebben az időszakban néhány ivarérett nőivarú egyedet - ünőt és tehenet - terelnek kisebb csapatba, így alakítják ki az úgynevezett háremet.

 

 

A SZARVASBŐGÉS ÉS EGY HARAMIA NYOMÁBAN
Kettős céllal vágtam bele még szeptember végén a Királyrétről induló rövid, de élménydús kirándulásba. Szerettem volna lencsevégre kapni egy bőgő szarvasbikát, illetve egy börzsönyi betyár búvóhelyét, melyet már korábbról ismertem, de még nem örökítettem meg a fotógyűjteményem számára. A teljes cikket ide kattintva olvashatod el. >>

Fizikai erejüket fitogtatva arra törekednek, hogy az általuk őrzött hárem kizárólagos urai maradjanak. Amíg minden nőivarú egyedet meg nem termékenyít, a bika a hárem körül marad, éberen vigyázza, hogy a „konkurencia” ne juthasson a közelébe. Ha másik, háremet alakítani még nem tudó bika közelít, ezt észlelve a hárembika először hanggal figyelmezteti a trónbitorlót távolmaradásra; ha ez eredménytelen, megverekszenek a birtokjogért. Amelyik bika a párbajban alulmarad, megfutamodik, és a párzási időszak végéig folytatja más háremek felkeresését.


Az ilyen gyengébb, megfutamított, háremtől elkergetett, de ivarérett bikákat nevezik viselkedésük miatt „kereső” bikáknak. Ezt a viselkedést is a gímbikára jellemző hangadás kíséri, de más hangot hallat az imponálni akaró, mást a kereső, és mást a háremvédő, fajtársait riasztó bika. Sőt, a bőgés ezen kívül az állat fizikai állapotáról, méretéről és a vérmérsékletéről is tanúbizonyságot adhat. Így alakul ki az a jellegzetes hangorkán, a többszólamú és változatos hangerejű szarvasbőgés, ami - mivel a nagyvad nem kedveli a hőséget - alkonyattól kezd erősödni, mikor már enyhül az idő. Leggyakrabban az esti és a hajnali szürkületben szólalnak meg a bikák, de a bőgés csúcspontján a nap bármely szakában számíthatunk a jellegzetes hangra.

 


Szerencsés esetben ilyenkor még az egymásnak feszülő, verekedő bikák agancsainak csattogását is hallani lehet, habár a szakemberek óvatosságra intik a kirándulókat: a felajzott, harcra kész bikák közelébe menni nem biztonságos, így mindenképpen figyelemmel kell követni az erdészetek által kihelyezett figyelmeztetéseket.

 

Kapcsolódó cikkünk:

A szarvasbőgés és egy haramia nyomában

Cikkajánló