Az elmúlt napokban nagy port kavart a Bükkben meglőtt férfi esete, amely kapcsán azóta is különféle teóriák keringenek a kommentszekciókban. Az ügyről nagyon kevés konkrétum derült ki, mi ezeket alapul véve mutatjuk be, hogy kire milyen szabály vonatkozott.
- Február másodikán, Bükkzsérc közelében egy 58 éves debreceni férfi egyéni vadászat közben lábon lőtt egy 40 körüli, a környéken társaival túrázó férfit, aki állítólag sátrazni is szeretett volna a helyszínen.
- A mezőkövesdi rendőrkapitányság foglalkozás körében elkövetett, gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást az ügyben, amelynek részleteiről egyelőre nem nyilatkoztak.
- A vadász nem volt ittas állapotban, volt engedélye, és a helyi vadásztársaság vadászati naplójába is bejegyezte a tevékenységét. Őt a kihallgatása után nem vették őrizetbe, szabadlábon védekezhet.
Nagyjából ennyit tudunk a múlt pénteki esetről, de már ez is elég volt, hogy a cikkeink alatt különféle tényként beállított teóriák, elméletek, vélemények csapjanak össze. Sokan a vadász józanságát és felelősségét firtatták, holott az megjelent a híradásokban, hogy negatív lett az alkoholtesztje, arról viszont nem tudunk, hogy tényleg célzott lövést adott le a férfira, mert esetleg vadnak nézte egy hőkamerán keresztül, vagy egy megfelelően beazonosított vadra lőtt, ám a golyó gellert kapott, és így sebesíthette meg.
Ha az előbbi derül ki, tényleg bajban lehet a debreceni vadász, ugyanis az erre vonatkozó törvény egyértelműen fogalmaz: „Lövést leadni csak abban az esetben szabad, ha a vadász kétséget kizárólag felismerte a vadat, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét is”.
A korábbi esetekből és bírósági ítéletekből kiindulva akár még fogházbüntetést – amit rendszerint próbaidőre fel szoktak függeszteni – és pénzbüntetést is kaphat a debreceni vadász, akinek a vadászjegyét is érvénytelenítik majd egy jogerős elmarasztaló bírósági ítélet esetén.
Az, hogy jogszerűen vadászott ott a balesetet okozó férfi, szinte biztos, ugyanis, az egyéni vadászatnál nem előírás a kísérővadász jelenléte. A legtöbb vadásztársaság esetében mindenki akkor mehet ki egyéni vadászatra, amikor kedve tartja. Ezt ráadásul még be sem kell jelenteni a széles nyilvánosság előtt, nem úgy, mint például a társas vadászatok esetében, amikor még őröket is kell állítani a gazdasági, vagy földutak közelében.
Az egyéni vadászatnál - az adott vadásztársaság tagjai esetében - nem előírás a kísérővadász jelenléte, akit általában a vendég- és fizető bérvadászok mellé kell rendelni
„Nyilván mindig 100%-kal több vadászbaleset történik annál, mint amennyi elfogadható, a bükkzsérci eset pedig tragikus. De érdemes szem előtt tartani: egy 1987-es Nimródban még arról olvastam, hogy 34 vadászbaleset történt egy év alatt úgy, hogy 33 000 vadászunk volt” – mondta megkeresésünkre Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
„Az utóbbi években évente kb. 750 000 golyós és 2 millió sörétes lövést ad le 70 000 vadász Magyarországon, azonban csupán (ezt persze idézőjelben kell érteni) átlagosan évi 4-5 baleset történik, ami nagyjából 15-ször kevesebb 1987-hez képest. Tehát a tendencia egyértelműen javult, az intézkedések (pl. a kötelező tanfolyam, a vizsgaszigorítások) meghozták a hatásukat: a 4-5 statisztikailag kimutathatatlan szám” – tette hozzá a vadászkamara szóvivője.
„Minek ment oda”
Sok kommentelő a túrázó felelősségét is firtatta, hogy „minek ment oda”, „mászkált összevissza az erdőben”, és „miért próbált sátrazni, mert ott amúgy is tilos”. A helyzet az, hogy nem ismerjük a baleset pontos helyszínét, csak annyi tudunk, hogy valahol Bükkzsérc közelében történt, ezért most az idevágó általános szabályokat mutatjuk be. Első körben azt, hogy egy túrázó merre mozoghat a természetben legálisan, második körben pedig a vadkempingezésre vonatkozó előírásokat járjuk körül.
Sajnos elég macerás arról tájékozódni előre, hogy merre találhatóak fokozottan védett területek az országban, ezért leginkább az ilyen táblákra vagyunk utalva. Ha ezt látjuk, nem térhetünk le a kijelölt turistaútról
Az erdőtörvény értelmében az erdőben gyalogosan bárki saját felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha más jogszabály azt korlátozza, vagy az arra jogosult a látogatás korlátozását az erdőtörvényben foglaltak alapján elrendelte. Védett természeti területre (ami lehet nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület vagy természeti emlék) gyalogosan engedély nélkül be lehet lépni.
Tehát alapesetben oda és akkor mehetünk gyalog, amikor csak kedvünk tartja, kivéve, ha valamiért lezárják az adott erdőterületet (pl. vadászat, vagy erdőgazdálkodás miatt), vagy fokozottan védett területről van szó, mert ebben az esetben tilos elhagyni a jelzett turistautakat és tanösvényeket.
Bükkzsérc környékén csak úgy hemzsegnek a jelzett turistautak, nagyon népszerű a környék a természetjárók között, ugyanakkor nincs a közvetlen közelében fokozottan védett terület, tehát bátran ki lehet jelenteni, hogy legálisan tartózkodott a természetben a meglőtt férfi, de mi a helyzet a sátrazással?
A legtöbb helyen 24 órán át legális
Arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországon legálisan vadkempingezni, nem lehet egyértelműen és általánosságban véve azt mondani, hogy igen vagy nem. Bölcsebbek vagyunk, ha azt feleljük: igen is, meg nem is, illetve az attól függ.
Az erdőtörvény erre vonatkozó paragrafusa szerint az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni.
Mit is jelent ez? Azt, hogy amennyiben ezen tevékenységek időtartama nem haladja meg a 24 órát, szabad előttünk a pálya, nem kell az erdőgazdálkodói hozzájárulást „beszereznünk”.
Fokozottan védett területen tilos a sátrazás. A vadkempingezés lehetőségeiről ide kattintva tudhatsz meg többet
Természetesen itt is vannak kivételek, mert ahogy korábban is írtuk, a fokozottan védett területeken nem hagyhatjuk el a kijelölt turistautakat, így értelemszerűen sátrat sem verhetünk ott. Magyarországon valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár védelem alatt áll, tehát ezeken a helyeken sem vadkempingezhetünk, bármilyen kézenfekvő is lenne behúzódni például egy barlangba, nem tehetjük meg.
Visszatérve a konkrét esetre, tehát azt is ki lehet jelenti, hogy legálisan próbált sátrazni Bükkzsérc közelében a meglőtt férfi, aki csak akkor „vétkezett” volna, ha 24 óránál tovább kempingezik ott, és erre nem kért volna engedélyt az illetékes erdőgazdaságtól. A Blikk információ szerint a túrázó éppen a földön feküdt, amikor hátulról eltalálták a combját, azóta két műtéten is átesett, és jelenleg is az egri kórház intenzív osztályán ápolják.
Az éppen aktuális vadászatokról, és egyéb, például erdészeti munkák miatti erdőlátogatási korlátozásokról ide kattintva lehet tájékozódni.
