Az erdőben járva sokfelé látni, hogy az erdei utak tele vannak apró korongszerű valamikkel. Mintha terepszínű konfettit szórt volna szanaszét valaki. Persze nem erről van szó. A magyarázat ennél sokkal érdekesebb.
A rejtély megoldásához egy szakértőt hívtam segítségül, Dr. Csóka György a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet tudományos tanácsadójának személyében, aki sok más mellett a gubacsok szakavatott ismerője is.
Mint kiderült, a szálak egy kis rovarhoz, a lencse gubacsdarázshoz (Neuroterus quercusbaccarum) vezetnek.
A lencse gubacsdarázs
Ez a kis állat a tölgyfa levélfonákára rakja le petéit, ennek hatására alakulnak ki a levél saját szöveteiből a kis korongszerű gubacsok, amelyekben a parányi darázs lárvája több hónapon át fejlődik. A gubacsok ősszel lepotyognak a levelekről, a bennük fejlődő kis darazsak az avarban telelnek át, és ha minden jól alakul, tavasszal kirepülnek.
Az ilyenkor, ősszel látható kis lencsegubacsok, amelyek a levéllel együtt, vagy anélkül lepotyognak majd a földre
A fajnak két nemzedéke van, a tavasszal a kis lencsegubacsokból kirepülő darazsak mind nőstények, és ők a tölgy rügyeibe, ritkábban a levelekre rakják le petéiket. A gubacsaik is másak, mint a most láthatók, leginkább a ribizlire hasonlítanak.
A lencse gubacsdarázs másik, ribizlire emlékeztető gubacsa
Az ezekből nyár elején kirepülő ivaros nemzedékben már hímek és nőstények is vannak. Az ő utódaik fejlődnek a most ősszel látható kis korongszerű gubacsokban. Egy darázs egyébként több petét is rak, de egy levélen több darázs gubacsait láthatjuk.
A kétnemzedékes fejlődés előnyei a feltételezések szerint abban rejlenek, hogy a darazsak az eltérő időpontokkal, helyekkel és a különböző gubacsokkal összezavarják az ellenségeiket.
A lencse gubacsdarázs gubacsai gyakran együtt láthatók egy rokon faj hasonló gubacsaival. A selyemgomb gubacsok szintén a tölgylevelek fonákán fejlődnek, de kicsit kisebbek és magasabbak, a színük pedig selymes sárga.
Selyemgomb gubacsok sokasága a földön
A gubacsok többségét gubacsdarazsak okozzák, de más élőlények, például gombák és atkák is okozhatnak ilyen képződményeket. A gubacs tulajdonképpen egy rendellenes szövetburjánzás a növényen. De nem a gubacsdarázs készíti, ő "csak" ráveszi a növényt arra, hogy az megcsinálja a gubacsot.
A gubacsok sokfélék lehetnek, és nemcsak küllemükben térnek el, de abban is, hogy hány lárva fejlődik bennük. Vannak egykamrás, vagyis egylárvás gubacsok és vannak olyanok is, amelyekben egészen sok, akár száznál is több lárva fejlődik. A gubacs fejlődési helye is különböző lehet, van, ami a rügyön, más a levélen, vagy épp a makkon fejlődik. A legtöbb gubacs a tölgyeken alakul ki.
