A Turista Magazin legújabb számában sok más mellett a Villány és Nagyharsány között emelkedő Szársomlyó is szerepel. Ha már ott jártunk, természetesen a hegy lábánál található Nagyharsányi Szoborparkot is megnéztük.
Bár szinte végig napsütésben utaztunk, tejködben érkeztünk meg a Szársomlyóhoz. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) vezetett túrájának indulása előtt volt még némi időnk, így bóklásztunk kicsit a szoborparkban, ahol az érdekes, nonfiguratív szobroknak a Szársomlyó mészkősziklái adnak autentikus hátteret. Szikrázó napsütésben is különleges ez a hely, de ebben a misztikus ködben még inkább az volt.
Böszörményi István: Egyárbócos
A kezdetek, avagy alkotótábor a bányában
Ezen a helyen eredetileg egy mészkőbánya működött. 1967-ben merült fel a gondolat, hogy a felhagyott bányaudvarban szobrász szimpóziumokat kellene rendezni. Az egyik ötletgazda egy frissen végzett pécsi szobrász, Rétfalvi Sándor volt.
A szoborpark alkotásai az 1968 és 2012 között megrendezett alkotótáborokban készültek
A fiatal művész 1964-ben Ausztriában, a burgenlandi Sankt Margarethenben vett részt egy kőbányában működő nemzetközi szobrászati alkotótáborban. A másik ötletadó a Tenkes kapitányának barcsi származású írója, Őrsi Ferenc volt, aki borozgatás közben egyszer megkérdezte Rétfalvi Sándort, miért nem hoznak létre egy alkotótábort a szársomlyói bányaudvarban.
A szót tett követte, és 1968 nyarán megkezdődhetett a munka. A szobrászok a közeli Gyimóthy-villában kaptak szállást, ami ma is megvan még. Nemrég újították fel, és most üdülőként és rendezvényhelyszínként használják.
A szoborpark szomszédságában található Gyimóthy-villa, ahol az alkotótáborok résztvevői szálltak meg
Szobrászat és balett
Kezdetben a helyben található, illetve a siklósi Rózsabánya hulladék-köveiből dolgoztak az alkotók, és az évek során a hazai résztvevők mellett külföldi szobrászok is bekapcsolódtak a munkába. Az alkotótábor szabályainak megfelelően a művészeknek 1-1 alkotást itt kellett hagynia, később ezekből alakult ki a szoborpark gyűjteménye.
A hely hamarosan nemcsak a szobrászokat, de a laikus érdeklődőket is vonzani kezdte.
„A nagy látogatottság szinte már zavarta a munkát: nyáron, egy-egy hétköznap körülbelül ötszázan fordultak meg itt, ünnepnap a látogatók száma elérte a kilencszázat. Jöttek magánosok gyalog és autóstoppal, csoportos kirándulók autóbusszal.” – olvashatjuk Komlós Attila szoborparkról szóló munkájában.
A háttérben Damir Ruzbajev Dolmen című alkotása (1983), az előtérben Vitalij Milhalovic Novikov Orosz motívum című szobra (1979)
A 70-es évek végén, a 80-as évek elején a szoborpark területén a társművészetek is megjelentek. A népszerű Pécsi Balett tartott itt kisebb előadásokat. Ennek nyomában vetődött fel, hogy ki kellene alakítani egy állandó színházi teret. A hegyoldal szinte tálcán kínálta magát az ókori színházakat idéző, kőtömbökből faragott nézőtér létrehozására. 1982 nyarára 22 szobrász részvételével el is készült az Amfiteátrum, amely napjainkban is aktív színházi tér; nyaranta az Ördögkatlan Fesztivál egyik programhelyszíne.
Az Amfiteátrum, ami számos előadás helyszíne volt már
Európa visszatért
A szoborparkban jelenleg 130 alkotás látható, és nemcsak szemmagasságból, de annál magasabbról is.
A bányaudvart ölelő sziklafal tetejére a Kikerics panorámasétány visz fel.
Az óriási fémkígyóra emlékeztető fémszerkezetről, illetve a kilátópontokról azon túl, hogy a környéket remekül be lehet látni, innen a magasból a szobrokra is rátekinthetünk egy más nézőpontból.
A Kikerics panorámasétányról a magasból is rálátunk a szoborparkra, és persze a környékre is
A sok alkotás közül nyilván mindenkit más fog meg, így mivel az összes szobrot nem tudjuk megmutatni, én most a saját kedvenceim közül emelnék ki néhányat. Az első szobor, amit már a megérkezésünkkor kiszúrtam, Bencsik István Kossuth-díjas szobrász Európa című alkotása volt.
A fehér márványból készült női torzó Európát szimbolizálja.
Fotós kolléganőm közben rájött, hogy ő ezt a szobrot valahol máshol már látta. Kiderült, hogy az 1979-ben készült alkotás a kétezres évek elején eltűnt innen, és legközelebb, 2006-ban valóban máshol, Budapesten az Erzsébet téren állították fel, ahonnan 2014-ben került vissza a szoborparkba.
Bencsik István: Európa
Bencsik Istvánnak egy másik, itt látható munkája, a Tönkretett Föld magáért beszél, és az egyik olyan alkotás itt, ami nem kőből készült.
Bencsik István: Tönkretett Föld
A szoborpark ikonikus szobra Bocz Gyula 1971-73 között készült Spirál című munkája, de Böszörményi István 1994-ben készült Egyárbócos című geometrikus szobra is vonzza a látogató tekintetét.
A szoborparkban jelenleg 130 alkotás látható. A háttérben Bocz Gyula Spirál 2. (1973.) és Yoshin Ogata: A víz lenyomata (1985.) című alkotása áll
Műteremből kiállítás
A szoborpark 1967-től induló története alatt megrendezett táborokban hét alkotói periódust lehet elkülöníteni, mindegyiknek megvan a sajátos jellemzője. Az utolsó időszakban a pécsi egyetem képzőművészeti mesterképzésének egyik helyszíneként működött az alkotótábor, azonban 2012-től megrendezését – anyagi okokból – már senki nem vállalta.
A szoborparkban ma már nincsenek alkotótáborok
Ekkor került a szoborpark a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fennhatósága alá, ahová azóta is tartozik. 2020-ban a panorámasétány mellett egy korszerű fogadóépületet is kialakítottak. A szoborpark és a panorámasétány is belépőjegy ellenében látogatható. A szoborparkban lehetőség van egy 1,5 órás vezetett sétára is. Aki pedig magára a Szársomlyóra kíváncsi, az a DDNPI szakvezetéses túráin járhatja azt be. Mi is megtettük ezt, hogy mi mindent láttunk, arról 2025 első Turista Magazinjában olvashattok.
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság fogadóépülete. Innen indulnak a vezetett Szársomlyó-túrák is
Forrás: Komlós Attila: A Nagyharsányi Szoborpark (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 2022.)
