Az év első egyhajúvirága már a tavasz közeledtét jelzi, és alig egy-két hét alatt több tízezer társa követi majd, rózsaszín virágszőnyeget terítve Ásotthalom, Kelebia még természetes állapotban megmaradt néhány gyepterületére.
A Szeged közelében fekvő Ásotthalmi-láprétnek van egy nem hivatalos, de igen sokatmondó neve is, amit még az első látogatók adtak neki: „Csodarét”. És valóban az, hisz a Duna-Tisza köze egyik legértékesebb védett természeti területéről van szó, ahol az itt élő 251 növényfajból 19 védett és 3 fokozottan védett.
A fokozottan védett növények egyike az egyhajúvirág (Bulbocodium vernum), amelynek első virágzó példánya reméljük, már tényleg a tavasz közeledtét jelzi. A faj neve megtévesztő, mert nincs semmilyen hajra hasonlító képződménye. Ahogy azt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) honlapján olvashatjuk, eredetileg egyhéjúvirágnak hívták, mivel hagymáját egyrétegű, vékony héj veszi körül.
Az egyhajúvirág hazai elterjedése az Észak-Alföldre, a Hatvani-síkra, a Gödöllői-dombvidékre és a Duna-Tisza köze déli részére terjed ki. Legnagyobb, természetes élőhelyen tenyésző állománya a KNPI működési területéhez tartozó Ásotthalmi-lápréten található, és mintegy 80 ezer tövet számlál.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
