A Pilis-tetőn évtizedek óta konfliktus van a siklóernyősök és a természetvédők között. Egy most induló fejlesztéstől azt remélik, végre megoldóik az ügy.
A Pilis-tető a főváros közelében az egyik legkedveltebb siklóernyős- és sárkányrepülő strathely, ugyanakkor itt él a hazánk kiemelkedő természeti kincseként őrzött magyarföldi husáng világállományának mintegy fele. A sportolók taposása azonban a fokozottan védett vadvirág kipusztulásához vezethet – írja a Pilisi Parkerdő honlapján.
Ezt a konfliktust oldhatja meg a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös projektje azzal, hogy egy kiépített siklóernyős starthelyet hoznak létre.
A tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is. „Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét” – írja a Pilis Parkerdő.
A tervezett starthely
A különleges növény élőhelyét jelenleg több károsító tényező veszélyezteti. A megnövekedett turizmus és az illegális területhasználat okozta terhelés, a taposási károk, amit a siklóernyősök és sárkányrepülősök mellett főleg a kirándulók, kerékpárosok idéznek elő.
A projekt részeként ezért egyéb fejlesztések is lesznek, többek között építenek egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt.
A koncepció részeként a tanösvény nyomvonalának kialakítása, az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok létesítése utal majd a magyarföldi husáng felépítésére is, a növény habitusa az acél tanösvény formájában is megjelenik.
A tervezett fémszerkezetes tanösvény
Felújítják az élőhelyet védő vadvédelmi kerítést is. A vadállomány károsítása, illetve az illetéktelen behatolók elleni kerítés több szakaszon erősen rongálódott, több ponton átvágták, a betonba ágyazott faoszlopos kapuk kidőltek, a fokozottan védett területet jelző táblákat leverték, így visszatartó erejük gyakorlatilag már nincsen, ezért szükséges a vadvédelmi kerítés megújítása is. A kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik majd.
A fokozottan védett magyarföldi husáng
A fejlesztésektől azt várják, hogy azzal mindenki jól jár majd: a siklóernyősök biztonságosan tudnak startolni, a kirándulók gyönyörködhetnek a kilátásban és a fokozottan védett gyep is sértetlen marad. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakmai irányításával zajló munkálatok február első felében kezdődnek és várhatóan az év végére fejeződnek be.
A fokozottan védett magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) jégkorszak előtti maradványfaj és bennszülött (endemikus) faj is, az egész világon csupán hat helyen található meg – a legtöbb a Pilis-tetőn. Nagytermetű, ernyős virágzatú, sárga-sárgászöld színű növény. Bár leginkább rokonára, a kaporra hasonlít, de a husáng hazánk egyik legféltettebb természetvédelmi értéke, amely szerepel a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
