A közelmúltban több geodézia tornyot is a turizmus szolgálatába állítottak. Ismered ezeket az új kilátókat? Tudod, mi volt az eredeti funkciójuk?
A kirándulók többsége már biztosan találkozott a természetben hatalmas szürke betontornyokkal, melyek lombkorona fölé érő piros-fehér sávosra mázolt tetejét jellegzetes korlátkorona díszít. Ezek a hajdanán mérési pontként használt hengerépítmények voltaképpen geodéziai tornyok, melyek többsége ma már funkció nélkül és romosan áll a természet csendjében. Akad viszont pár közülük, melyek az elmúlt évek során a turisták legnagyobb örömére újjászülettek.
A Pilis legtetején
A 756 méter magas Pilis csúcsán álló geodézia tornyot alakították át először kilátóvá. Mindezt 2014-ben valósította meg a Pilisi Parkerdő Zrt, hogy a kíváncsi turisták veszélyek nélkül élvezhessék a madártávlatot. A stílusosan átalakított betonhenger fedett körteraszáról 360 fokos panoráma tárul elénk a Pilisre, illetve a teljes Dunazug-hegyvidékre.
A borovi fenyővel borított vasbeton tornyot a pálos rend alapító atyjáról, Boldog Özsébről nevezték el, aki ezen a vidéken élt remetéivel közel 800 évvel ez előtt.
A Pilis legnépszerűbb kilátópontját akár kerékpárral, aszfaltúton is megközelíthetjük a Két-Bükkfa-nyereg irányából, de Pilisszántóról gyalogosan indulva egyedi élményben lesz részünk a hegyre felkapaszkodó, zöld jelzésű, panorámás szerpentinúton. A kilátó tetején elhelyezett, élőképet közvetítő kamera akár a mobilunkon is bepillantás enged a Pilis aktuális panorámájába és időjárási viszonyaiba.
A Dél-Dunántúl legmagasabb pontján
A Mecsek és egyben a környék legmagasabb csúcsa a 682 méteres Zengő. A tetején található és évek óta életveszélyes állapotban levő geodézia torony 2020 nyarán újult meg, alakult át kilátóvá. Teljes magassága eléri a 22 métert, ami 4 méterrel több a korábbinál, így magasodik a kilátó a lombkoronaszint fölé, páratlan körpanorámát nyújtva a kirándulóknak. Innen tökéletesen rálátunk a Mecsek vonulataira, dél felé a Szársomlyó és Tenkes-hegyre, kelet felé a Mórágyi gránitrög hullámos hátára.
Tiszta időben akár a Badacsonyt, a Drávát kísérő ártéri erdőket és a horvátországi Papuk-hegységet is láthatjuk.
A hegy nem csak szép kilátást nyújt, hanem speciális mikroklímájának köszönhetően ritka növényeknek is, így a bánáti bazsarózsának is otthonául szolgál. Hosszúhetényből a sárga háromszögön, vagy Pécsváradról a sárga sáv jelzésű úton, kb. 4 km-es emelkedéssel juthatunk fel a kilátóhoz, ahová akár Püspökszentlászló felől is érkezhetünk.
Lila-hegyi panoráma
Nyúl és Győrújbarát határában 2018 óta látogatható a geodéziai mérőtoronyból újjáépített Lila-hegyi kilátó. Az 1977-ben épített vasbeton szerkezetű mérőtorony egyedi faburkolatot kapott, a 14 méter magasságban lévő kilátószintről pedig csodás körpanoráma tárul elénk: a közelben a Sokorói-dombság erdei hullámoznak, távolabb, déli irányba a Bakony vonulataira, keletnek a Vértes és a Gerecse ormaira, észak felé a Csallóköz síkjára, nyugatra pedig a Soproni-hegységre tapaszthatjuk a tekintetünket, sőt, tiszta időben akár az Alpokaljáig is elláthatunk. Nyúl felől a zöld sáv és háromszög jeleit követve, kb. három kilométeres emelkedéssel hódíthatjuk meg a kilátót, Győrújbarátról pedig a piros út vezet a Lila-hegy unikális kilátójához.
A legmagasabb ponton – Csóványosi kilátó
A 936 méter magas Csóványos tetején a 22 méteres kilátó magját egy régi geodéziai betonhenger adja. Nem is oly régen itt a turisták még veszélyes, rozsdás vaslétrákon kapaszkodtak fel az egyébként mesés panorámáért, de végül 2014-ben EU-s támogatással az Ipoly Erdő Zrt. kilátóvá alakította az épületet. A ma már csigalépcsős torony köré épített külső szerkezet emeletein információs táblák mesélnek a Börzsöny erdőiről, élővilágáról, nevezéktanáról, néprajzáról és geológiájáról.
A kilátó panorámáját főként a Börzsöny vulkáni roncsszerkezete teszi páratlanná, de jó látási viszonyok esetén nem csupán a Mátra vonulata, hanem a Felvidék koronája, a Magas-Tátra sziklafogsora is tökéletesen kivehető.
Az Országos Kéktúra által is érintett kilátót számos turistaúton megközelíthetjük. Kemence vagy Diósjenő felől a leggyorsabban a zöld utat követve, Királyháza irányából a piros jelzéseken érhetünk fel a csúcsra. Királyrét irányából a zöld és kék négyzeten, majd az OKT-ra ráfordulva kapaszkodhatunk fel a Csóványosra, de minden esetben jelentős szintemelkedéssel kell számolnunk.
Magyarországon 111 ilyen, az Egységes Országos Vízszintes Alappont hálózat (EOVA) részét képző vasbeton tornyot találunk, melyeket 1974 és 1984 között emeltek. A kimondottan rideg, ipari látványt nyújtó, durván zsaluzott betonhengerek egykoron földmérési célokat szolgáltak, de mára a műholdas technológia elterjedésével feleslegessé váltak. Anno a hosszúoldalú sokszögelés kivitelezésében elengedhetetlen építmények magassága egymástól jelentősen eltérhet.
Akadnak 30 méteresek, de vannak mindössze pár méter magasak is. Átmérőjük egységesen 3,5 méter. A legalacsonyabb – 85 m tszf. – magasságon elhelyezett torony a Szegvár melletti Balástya-halmon áll, a legmagasabban pedig a 938 méter magas Csóványoson található. A legtöbb torony ma romosan, életveszélyes állapotban áll, ezekre felmenni tilos és életveszélyes! Néhányukat antennákkal felszerelve, átjátszótoronyként újra hasznosították, a turisták örömére pedig akadnak már kilátónak újragondolt darabok is. Remélhetőleg a jövőben egyre több betontorony fog így újjászületni.
