Óriási tévedés az Alföldre mint egy unalmas és végtelen mezőgazdasági területre tekinteni, amit az alábbi, korántsem teljes és meglehetősen szubjektív válogatásunk is igazol. Íme, öt olyan hely, amelyet érdemes a bakancslistánkra venni.
Emlékpark az Alföld szívében
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó rotunda. A nemrég korszerűsített épület belülről teljesen körüljárható, és több interaktív kiállítást is találunk itt. A jellegzetes formájú rotunda mellett az emlékpark másik fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű, amely Kallós Ede szobrász és Berczik Gyula építész közös alkotása, és 1897 májusában adtak át.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történetileg legrégebbi részét az Árpád-emlékmű szomszédságában elhelyezkedő középkori monostor romjai alkotják. 1970 óta folynak itt feltárási munkálatok, és a látogatók ma is megtekinthetik, hogyan dolgoznak a régészek. Az emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház a gyógynövénykerttel, a foglalkoztatóval és a feldolgozóval együtt. A kert úgy készült el, hogy nyomon követhető legyen benne az a rendszer, amely a középkori kolostori kertkultúrát jellemezte, de érvényesüljenek benne a jelenkor embere számára is hasznosítható megoldások is.
A nemzeti emlékparkunk kapcsán meg kell még említeni a jurtaszerű Csete-épületeket – ezeket technikai okok miatt jelenleg csak kívülről nézhetjük meg –, melyeket Csete György, a magyar organikus építészet elindítója, valamint Dulánszky Jenő tervezett. A pavilonokkal szemben álló dombon a kéttornyú ökumenikus kápolna várja az elcsöndesedni vágyókat. Még több információ az opusztaszer.hu oldalon érhető el.
A csend szigete – Nagymágocsi Károlyi-kastély
Közvetlenül az Alföldi Kéktúra útvonalán találjuk a nagymágocsi Károlyi-kastélyt. A terület 1722-től a Károlyi család birtoka volt, és az 1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá lett. Gróf Károlyi Imre 1896 és 1897 között építtette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt a körülötte elterülő, gyönyörű parkkal együtt. A grófi rezidenciát kezdettől fogva a legmodernebb technikai vívmányokkal látták el, először gázvilágítást alakítottak ki benne, majd az 1910-es években, a gőzgéppel működő saját áramfejlesztő telep létrehozása után villanyvilágításra tértek át.
A 41 hektáros kastélyparkban több szobrot, illetve szoborcsoportot helyeztek el, ezek közül a legnagyobb a kastély hátsó homlokzata előtt álló „Szabin nők elrablása” szökőkút, amelynek eredetije Párizsban látható. A második világháború után a kastély vállalati üdülőként, majd szociális otthonként működött, jelenleg a Csongrád-Csanád Vármegyei Gesztenyeliget Integrált Szociális Intézmény működik a falai között. Nagymágoccsal kapcsolatban érdekesség még, hogy a település határában lévő Szendrei major elnevezés annak emlékét őrzi, hogy Szendrey Júlia apja, Szendrey Ignác 1850 és 1853 között a mágocsi uradalom jószágkormányzója volt. Ennek köszönhető, hogy egy éven át itt nevelkedett Petőfi Sándor fia, Petőfi Zoltán.
Vaja ékköve – Vay-kastély
Hajdan mocsaras terület vette körül az ősi magyar nemesi família, a Vay család reneszánsz stílusú várkastélyát a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Mátészalka szomszédságában. A castellum egyesíti a vár védelmi funkcióját, valamint a kastély eleganciáját és kényelmét. A sgraffito díszítésű, két saroktornyos épület éke a második emeleti díszterem, amelynek mennyezetfreskója Zsigmond királyt jeleníti meg az 1396-os nikápolyi csatában.
A kiállítást számtalan különleges tárgy színesíti. Van itt lóval húzott, barokk, gyerek faszánkó, amin a legenda szerint a kicsi Mária Terézia is utazott: nyáron a sóval felszórt úton „szánkóztatták”.
Megnézhetünk egy magyar gyártású világórát, amely egyszerre 64 világváros idejét mutatja, sőt még az is leolvasható róla, hol van éppen nappal, és hol éjszaka.
Láthatunk kelengyeládát az 1600-as évekből, fatőkés zongorát az 1800-as évekből, sőt titkos ajtót rejtő festményt is. Az épületben kétszer is járt II. Rákóczi Ferenc – nem csoda, hogy a falak között végigkísérhetjük a Rákóczi-szabadságharc történetét és kulisszatitkait. A kastélyt körülölelő ősfás park védett terület, egyik büszkesége a terebélyes platán. Itt található Kelet-Magyarország egyik legnagyobb szoborparkja a Rákóczi-szabadságharc kiemelkedő alakjaival.
Európa páratlan pincefaluja – Hajósi Pincefalu
A népi építészet, illetve a sváb kultúra egyedülálló ékkövére lelhetünk a Bács-Kiskun vármegyei Hajós város szomszédságában. Az Alföldi Kéktúra által is érintett dimbes-dombos homokháton egy 24 kanyargós utcából és mintegy 1200 pincéből álló bájos kis falucska fekszik, amely Európa legnagyobb összefüggő pincefaluját alkotja. A Hajós városához tartozó településrészt kizárólag a szőlőművelés és egyéb mezőgazdasági termények tárolása céljából építették az 18. században idetelepülő svábok. A falu melletti termékeny löszháton már a török idők előtt is műveltek szőlőt, az itt készült bor pedig napjainkban kelendőbb, mint valaha.
A hajósi pincékben elsősorban kiváló olaszrizling, szürkebarát, cserszegi fűszeres, fehér burgundi, kékfrankos, kadarka és cabernet sauvignon várja a kóstolókat. A finom nedű mellett sokan csak egy hangulatos séta miatt látogatnak el ide, főként hétvégén, ünnepnapokon, illetve fesztiválok idején, amikor a pincék nyitva vannak. Sok pincébe bebocsátást nyer a látogató, ahol alapesetben a szőlőfeldolgozás és -művelés eszközeit – prést, darálót, erjesztőkádat – láthatunk. Az épületek alatt a 3–6 méter mély boltíves pincelyuk bújik meg, amely akár 35 méter hosszan nyúlik a földbe. A legidősebb ma is álló pincét 1840-ben építették. Mielőtt felfedezőútra indulnánk, érdemes a hajosi-pincefalu.hu oldalon tájékozódni az itt zajló programokról.
Kivételes park az Alföldön – Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely
Nem akármilyen látnivalót találunk a Békés vármegye északi szegletében elterülő Kis-Sárrét délnyugati peremén, Vésztőhöz közel. A Holt-Sebes-Körös kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen
két különös, 9-10 méter magas halom áll, amiket közel hét- nyolcezer évvel ezelőtt emberi kezek alkottak,
és amelyek nemzetközileg is ritka, több korszakot felölelő leleteket rejtettek. A Mágori-domb feltárt telephalma, illetve 13 hektáros környezete Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely néven vált az Alföld páratlan nevezetességévé.
Az egyik földhalomba vágott szelvényben újkőkori, réz- és bronzkori házak, hulladékgödrök, vermek, szabadtéri tűzhelyek, valamint újkőkori és rézkori temetőrészletek leletein keresztül nyerünk bepillantást az egymást követően megtelepedett népcsoportok mindennapi életébe és hiedelemvilágába. A feltárás során a környék első ismert birtokosának, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványai is napvilágra kerültek. A részlegesen renovált falak alatti domb gyomrában találjuk az állandó kiállítást, amelyet tárlatvezetéssel érdemes megtekinteni.
Az emlékhely szépen karbantartott területét a Sárrét vízi és ártéri erdei élővilágát bemutató tanösvényén érdemes körbejárni. Séta közben egy újkőkori lakóház és egy igazi sárréti pákásztanya eredeti méretű rekonstrukcióját is megcsodálhatjuk az adott korra jellemző használati tárgyakkal együtt. A park sokszínűségét fokozza igényesen kialakított közösségi tere, illetve a büfé, amely az itt pecsételő kéktúrázóknak oázist jelent a pusztában. A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely a hét minden napján várja látogatóit, de a nyitvatartási időről érdemes előre tájékozódni, mert az év különböző időszakában eltérőek!
