Óriási tévedés az Alföldre mint egy unalmas és végtelen pusztaságra tekinteni, amit az alábbi, korántsem teljes és szubjektív válogatásunk is igazol. Íme, öt olyan hely, amelyet érdemes felvenni a bakancslistánkra.
Ellés-monostor – Csongrád
Az egykori bencés templom és monostor romjait a Tisza partján, egy természetes magaslaton találjuk, Csongrádtól közel 4 km-re, északnyugatra. Ma már csak a rekonstruált alapfalakat láthatjuk, de a hely hangulata így is különleges.
A monostor nevét építtetőjéről, a Bár-Kalán nemzetség tagjáról, Ellésről (Achilleus) kaphatta.
Az Árpád-kori templomot, amely 12 méter széles és 23 méter hosszú volt, a 11. században alapították. Akkor még a Tisza jobb partjára, egy keskeny félszigetre építették, de a romok – a folyómeder alakulása és a folyószabályozás miatt – ma már a folyó bal oldalán vannak.
Az Ellés-monostor középkori épületének maradványai madártávlatból
A román stílusú, háromhajós monostortemplomot a tatárjárás idején jelentős károk érték, ezért újjá kellett építeni. Ekkor az épület két tornyot is kapott, és ekkor készült el a kolostorszárny, amelynek udvarán kút állt. A török uralom alatt a monostor elveszítette jelentőségét, később az épület tégláit és köveit a környékbeliek széthordták. A romot a városból a fahídon, majd a Tisza túlpartján a gáton haladva tudjuk megközelíteni. A helyet a Tisza–Körös-zugi túraútvonal is érinti, amely a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Területet járja be. Az útvonal hat állomása a Tisza és a Körös holtágainak élővilágát mutatja be. Az Alföldi Kéktúra innen 30 km-re délre halad el, de ha van időnk, érdemes erre egy kis kitérőt tenni. Különösen nyáron, amikor a közelben található és méltán híres csongrádi Körös-torok fövenyes strandján is megmártózhatunk.
Ecseri templomrom
Békés és Csongrád vármegye határához közel, a Szarvast és Szentest összekötő műút mellett, egy tanyaközpont házai mögött áll a középkori eredetű ecseri templomrom.
A szentesi határban, a szántóföldek közepén áll az ecseri templomrom
A hajdani Ecser falu neve 1138-ban tűnik fel először oklevelekben. A templom építésének ideje a 13. század második felére tehető. A román stílusú épület nyolcszögletű szentélyének tájolása kelet–délkelet irányú, a templomnak valószínűleg egy tornya volt, hajójának hossza 8,6 méter lehetett. Az épület fala vegyesen, téglából és darázskőből épült.
A likacsos réti vagy tavi mészkő, népies nevén darázskő az Alföld jellegzetes építőköve volt, amely a földtörténeti jégkorszak végén, a homokbuckák közötti szikes tavakban alakult ki.
A templom építéséhez a Kiskunságból hozhatták ide a darázskövet.
A törökök 1566-ban Ecser falut és templomát is felégették, a lakosok egy része akkor még visszatért, de a 17. század elejére a falu teljesen elpusztult. A romok feltárására az 1960-as években került sor.
A rom Cserebökény pusztáján áll, amely a Körös–Maros Nemzeti Park természeti értékekben különösen gazdag, védett területe. A hajdani Bökény-pusztát 1721-től Szentes lakói bérelték más pusztákkal együtt. A 19. századi örökváltsági szerződés megkötése után a bökényi puszta a szentesieké maradt, cserébe a volt földesuraknak, a Károlyi grófoknak a közelben található királysági földeket adtak.
Bocskai-várkastély – Nagykereki
Hajdú-Bihar vármegye egyik legrégibb települése Nagykereki. A falu legismertebb látnivalója a Bocskai-várkastély, ennek kapujában találjuk az Alföldi Kéktúra bélyegzőjét. A várkastélyt, amelyet először 1524-ben említ oklevél, a környék legnagyobb birtokosának számító Ártándy család építtette. 1583-ban Bocskai István kezébe került, aki felesége, Hagymássy Katalin révén kapta meg Kerekit. Ő alakította át az épületet reneszánsz stílusban, és igazi erődítménnyé formálta.
A fallal és vizes árokkal körülvett várkastélyban olykor több száz katona is állomásozott, Bocskai is hosszabb ideig lakott itt.
Később a birtok a Báthoryaké lett.
A várkastély kiállításán végigkövethetjük Bocskai életét
A török időkben a vár erősen megrongálódott, ettől kezdve védelmi szerepe már nem, tulajdonosa azonban több is volt. A 18. század végén már egy barokk kastély állt itt, amely a későbbi átépítések során kapta ma is látható klasszicista, oszlopos előterét. A háború alatt az épület gazdasági célokat szolgált, az állapota pedig egyre rosszabb lett. 1959-ben helyreállították, ma már múzeumként és könyvtárként működik. A 2004-ben elkészült kiállításon megismerhetjük Bocskai István életét és a várkastély történetét. A kastély, amely hétköznapokon 9 és 16 óra között várja a látogatókat, sajnos nincs jó állapotban, de – ha minden igaz – hamarosan megkezdődik a felújítása. Hétvégén csak az udvarra lehet bemenni a hátsó nagykapun keresztül, de előzetes bejelentkezéssel, megbeszélt időpontban a kastélyt is bejárhatjuk.
Nyírbátori református templom
A nyírbátori református templom a késő gótikus és kora reneszánsz építészet kiemelkedő hazai alkotása. A Szent Györgynek szentelt templom építését Báthori István erdélyi vajda, a kenyérmezei csata parancsnoka kezdte el, aki jelentős szerepet játszott Nyírbátor másik két ismert látnivalójának, a várkastélynak és a minorita templomnak az építésében is. Az építkezés feltételezhetően 1484 körül kezdődött meg. Báthori István a templom elkészültét már nem érhette meg, a befejezés fiára, Báthori Andrásra maradt.
Az épület egyetlen hatalmas teremből áll, amelyre egy lenyűgöző, a gótikus építészetre jellemző hálóboltozat borul.
A reneszánsz hatást Báthori István sárkányos címerei mellett a déli főbejáratául szolgáló kettős kapu mutatja. A Báthori család ecsedi ága a 16. század közepén lett Kálvin követője, és ekkortól lett a templom is református.
Nyírbátor református temploma a fa harangtoronnyal
A templom mellett álló gyönyörű, tölgyfa gerendákból épített harangtorony 1640-ben készült el. A közel harminc méter magas torony Magyarország legrégebbi és legnagyobb fa haranglába. A templom 2010–11-ben felújításon esett át, amelynek során új turisztikai látványelemekkel is bővült. A toronyban a felújított lépcső mellett lift kapott helyet, amellyel fel lehet jutni a padlástérbe. Itt az Európában egyedülálló ácsolt, helyreállított fedélszék megtekintése mellett egy fényjáték is várja a látogatókat.
Bolza-kastély – Szarvas
A Cserebökény felől érkező kéktúrázókat a Békés vármegyei Szarvason nemcsak a város emblematikus fái, a gyönyörű mocsárciprusok, de egy csoda szép épület is fogadja a Holt-Körös partján. Az épületet a 18. század második felében Szarvasra érkező olasz származású Bolza család építtette.
A 19. század elején klasszicista stílusú kastély állt itt, amely mai formáját Bolza Pál elképzelései nyomán nyerte el.
A gróf a Szarvasi Arborétum alapítója volt. A kastély előtti lépcsőn a capitoliumi farkas szobra áll, a híres római szoboregyüttes pontos mása, amely az anyafarkast ábrázolja a mondabeli Romulusszal és Remusszal, és a család olasz származására utal.
A Bolza-kastély Szarvas emblematikus épülete
A gróf és felesége, Vigyázó Jozefa nem sokáig élvezhették a boldogságot, mert gyermekük születése után nem sokkal az asszony meghalt. Bolza Pál élete hátralévő részében minden energiáját az arborétum kialakításának és fejlesztésének szentelte.
A kastély sajnos egyelőre nem látogatható, csak kívülről tudjuk megnézni, de a város szeretné idegenforgalmi célokra hasznosítani. Régen egyébként a híd túloldalán egy másik kastély is állt, amely a gróf testvéréé, Bolza Gézáé volt. Ezt azonban a hatvanas években lebontották. Egy másik Bolza-kastély mellett is elhaladnak a kéktúrázók Szarvason, ennek kapujában találjuk az egyik szarvasi bélyegzőhelyet. Az Anna-ligetben álló Csáky–Bolza-kastélyban jelenleg a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság központja működik, így ez az épület is csak kívülről nézhető meg.
A cikk először a Turista Magazin 2023. júniusi számában jelent meg.
