Már január vége előtt meg lehetett figyelni a volgamenti hérics első virágzó példányát a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
A legnagyobb hazai, őshonos állományt magában foglaló Csorvási löszgyepen találták meg január 24-én a faj első példányát. Bár a csúcsvirágzás március végén-április elején figyelhető meg, egyáltalán nem ritka, hogy már januárban szirmot bontanak az első példányok. Az utóbbi három évben legalábbis így volt – számol be róla a nemzetipark-igazgatóság az oldalán, akik folyamatosan számolják a növényt és figyelemmel kísérik a virágzás dinamikáját. Mint írják,
tavasszal akár kétezer hérics is virágozhat egyszerre a löszgyepen.
Az első virágot egy olyan területen találták, ahol ősszel természetvédelmi kaszálást végeztek és rövid a gyep, illetve avar sincs. Ez azt eredményezi, hogy ha süt a nap, a talaj gyorsan átmelegszik. Ez kedvez a héricseknek, amelyek először a talajfelszínen nyílnak, később pedig megnyúlnak, és akár a 20-30 cm-t is elérhetik. Hidegben becsukják a szirmaikat.
Az 1935-ben felfedezett volgamenti hérics Magyarország egyik legritkább és legveszélyeztetettebb növénye, nem véletlen, hogy elsőként nyilvánították védetté 1971-ben, élőhelyeivel együtt. Egy vasúti főmérnök fedezte fel a vonaton utazva Csorvás határában. Nálunk éri el elterjedési területének nyugati határát, állománycsökkenése a szántásnak, gyomirtásnak és a tályoggyökér gyűjtésnek köszönhető.
Az erdélyi Kárpátok könnyen elérhető "sűrítménye" a Pádis-fennsík.
Hallottál már a déli határ mellett húzódó magyar Maginot-vonalról?
Szigetvárat nem csak egyszer ostromolták meg, de csak egyszer sikerült bevenni.
