A tériszonyt még csak hírből sem ismerő nagyközönség május 1-től emelkedhet 150 méter magasba a főváros fölé.
A sajtómeghívóban a városligeti Mimóza-domb volt megjelölve a Ballon-kilátó felszállási helyének, ami okozott némi fejtörést, mert nem emlékeztem, hogy lenne ott egy domb a liget sarkában, és elbizonytalanodtam, hogy nem fogom egykönnyen megtalálni a kedd délelőtti bemutató helyszínét, de amikor kiértem az Andrássy útról a Hősök terére, már tudtam, hogy ezt az eseményt nem fogom tudni eltéveszteni, csak követni kell az égen lebegő piros-fehér ballont.
Nem nehéz kiszúrni, hogy hol van a legújabb fővárosi attrakció
A Mimóza-domb nevű hely egyébként a Városliget Kós Károly sétány és Hermina út kereszteződéséhez esik közel, és ahogy jeleztem, nehéz eltéveszteni a Ballon-kilátó felszállási helyét, mert már a földre eresztett állapotában is messziről látszik ez az óriási, héliummal töltött gömb. A rövid sajtóbemutatón megtudjuk, hogy évszázados hagyomány éled újjá május 1-től, ugyanis a Városligetben már az 1800-as évek második felétől is ballonozhatott a vállalkozó kedvű nagyközönség.
A ballon formája és színvilága – a Városliget nagy játszótéren lévő kistestvéréhez hasonlóan – Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi
A városligeti ballont egy Párizsban üzemelő hasonló attrakció mintájára készítették, és a magyar megrendelő kérése volt a piros-fehér színvilág, így tisztelegve Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye előtt. A francia kivitelező cég egyébként a világ számos pontjára telepített már hasonló, talajhoz rögzített légi kilátópontot, tehát meglehetősen nagy rutinnal vágtak bele a városligeti projektbe is.
Ez egy talajhoz rögzített, hélium gázzal töltött léghajó, amely gyakorlatilag egy szabadtéri liftként működik, tehát nem hagyja el le- és felszállóhelyét
A fotók sajnos nem igazán adják vissza a 6000 köbméternyi héliummal telepumpált ballon méreteit, a környező fák mindenesetre aprócskáknak tűntek körülötte, de kell is a méret, hogy a magasba tudja emelni azt a hatalmas fém gondolát, amibe akár 30 utas is beszállhat.
Mivel nem hőlégballonról van szó, így nem kíséri a felszállást a gázégők jellegzetes hangja, kicsit leegyszerűsítve úgy működik a dolog, mintha csak egy gigantikus héliumos lufit eregetnének a magasba egy vastag kötél segítségével.
Az utasokkal együtt mindig felszáll egy kezelő is, aki az emelkedést és süllyedést szabályozza. Ideális esetben öt perc alatt éri el a ballon a maximális 150 métert, öt percet időzik ebben a magasságban, majd öt perc alatt ereszkedik vissza egy hatalmas csörlőnek köszönhetően.
A fedélzeten – a pilóta mellett – legfeljebb 30 utas tartózkodhat 6 éves kor felett
És, hogy mindez milyen a gyakorlatban? Hát, azt kell, hogy mondjam, aki nem tériszonyos, annak fenomenális lehet egy ilyet kipróbálni, mert egyrészt a szerkezet működése, másrészt az elképesztő panoráma egészen egyedüli és semmihez sem hasonlítható élményt ad.
A felszállás után némi billegés jelzi, hogy elhagyjuk a biztos talajt, és innentől kezdve a szél erősségétől függ, hogy mennyire libeg velünk a gondola.
Aki már vitorlázott, annak ismerős lehet majd ez a fajta mozgás, mindenki más először elfehéredett ujjakkal kapaszkodik, ám az emelkedéssel együtt, győz a látvány, és mire elérjük a maximális magasságot, már inkább a kilátásra koncentrálhatunk. Panorámából nincs hiány, ilyen perspektívából csak madarak láthatták eddig a fővárost, és akár órákat is el lehetne fent tölteni, hogy kellően kinézelődjük magunkat, így meglehetősen gyorsan eltelik a maximális magasságban töltött idő.
A Ballon-kilátóhoz hasonló látványosság a világ 28 országában működik, az Egyesült Államoktól Berlinig, Párizstól Szingapúrig.
A leszállás is lassú és óvatos procedúra, és ha az utasok nem jó helyen állnak, a kezelő megkérheti őket, hogy álljanak át más helyre, hogy ne dőljön meg a gondola a vízszintes talajfogásért. A rendszer egyébként gyakorlatilag bolondbiztos, egy sor szenzorral rendelkezik, méri a szél sebességét, irányát, a környezet hőmérsékletét, a kupola nyomását, és csak megfelelő időjárási körülmények között emelkedik fel.
Mintegy 5 perc alatt éri el a 150 méteres maximális magasságot, ugyanennyi időt tölt el a levegőben, és szintén 5 percnyi idő alatt tér vissza a felszínre
Nagy szél esetén eleve nem száll fel, és a talajhoz rögzítik extra kötelekkel, láncokkal, míg 30 km/óránál nagyobb szél esetén még a gondolát is kiszedik alóla, és teljesen a talajhoz húzzák a ballont, amit időnként egy kicsit töltögetni kell, de csak az elszökő héliummennyiséget. A május 1-től megnyitó Ballon-kilátó a tervek szerint menetrend szerint emelkedik majd a levegőbe, és bárki kipróbálhatja 6 éves kor felett. Ami az árakat illeti, a felnőtt jegy ára 7 ezer forint, a gyerek 5 ezer, míg a négyfős családi jegy 20 ezer forintba kerül.
Így néz ki a le- és felszállóhely 150 méter magasból
Az idelátogató vendégek többfajta jegytípus közül is választhatnak majd, repülhetnek napközben szikrázó napsütésben, de az éjszakai jeggyel a kivilágított fővárost is megcsodálhatják. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a naplementében a magasban töltött pár perc lesz az egyik legnépszerűbb jegytípus. Külföldön nagy divat még kivételes alkalmakkor a magasba emelkedni, legyen az lánykérés, fotózás, privát utazás vagy közös céges élmény. Természetesen ezekre a budapesti helyszínen is lesz lehetőség.
A Városliget fölé emelkedő légballonok közül a legtöbbször fotózott, a sajtóban kimerítő részletességgel dokumentált szerkezet a Ballon Captif volt, a millenniumi ünnepségek idején, a városligeti Ezredéves Országos Kiállításon. A párizsi léghajós famíliából származó, a repülés tudománya mellett kitűnő üzleti érzékkel is rendelkező Louis Godard kapitány működtette a pányvás léggömböt, amelyik egyszerre 12-14 utast röpített a magasba. Godard kapitány hálóval bevont, 18 méter átmérőjű gömbje hidrogénnel volt megtöltve, s egy gőzgép által hajtott csörlővel szabályozták az erős kötéllel földhöz rögzített repülő eszköz emelkedését és süllyedését.
1896. április 29-én emelkedett először a magasba, s ettől kezdve minden egyes napon tucatnyi emelkedést hajtott végre, kosarában a borsos árú jegyet megfizető, kalandvágyó nőkkel és férfiakkal. Három ezüstforint ellenében 500 méteres magasságba emelte utasait a Ballon Captif. Minden egyes utas nevét egy nagy könyvben rögzítették, Kalmár udvari fényképész pedig mindenkit lefotografált. A léggömb kosara alá erősített trapézon akrobaták szórakoztatták légi mutatványokkal a felszállásra várakozó népes közönséget.
