Szuper lenne, ha Magyarországon több olyan kulturált kirándulóközpont volna, mint amilyen Királyrét. Amit könnyű megközelíteni, ahonnan lehet egészen rövid, akár kisgyerekkel is élvezetes, vagy éppen hosszú és tartalmas túrákat is tenni, ahol emellett is akad program, mert modern és informatív kiállításokat nézhetünk meg, vagy éppen kisvasutazhatunk, nem utolsósorban pedig enni-inni, pisilni is van hol. Összeszedtük, mi minden található most Királyréten, és mesélünk a turistaközpont kialakulásáról is.
Sólyomfalvától Királyrétig
A terület, amit most Királyrétnek hívunk (és ami hivatalosan Szokolyához tartozik), már emberemlékezet óta fontos szerepet töltött be birtokosai, illetve az itt élők mindennapjaiban. A hegyekkel körülvett medence patakok összefolyásánál fekszik. Az Árpád-korban Kurszán vezér solymászata terült itt el, amit egy 1186-os oklevél igazol. Innen kapta szláv nevét Szokolya település, ami annyit tesz: Sólyomfalva.
Kismarostól kisvasúttal fél óra alatt Királyréten vagyunk
A középkorban előszeretettel vadásztak itt uralkodóink, egyes források pedig azt rebesgetik, hogy Beatrix királyné fürdőzni járt ide. A vasércbányászat már Zsigmond király idejében, a 15. században elkezdődött, vízenergiával működtetett vaskohó pedig 1778-tól állt a területen, amit ekkoriban Szokolyahutának hívtak. Az ipartelep nem sokkal később, az 1790-es évek elején megszűnt, ugyanis nem volt elég hajtóvíz és az uradalmat is átszervezték. A vasmű romjaival még 1920-ban is lehetett találkozni, most már csak a salakhányó, a vízduzzasztók és a vízvezető árkok nyomai fedezhetőek fel.
Királyréti életkép útbaigazító táblákkal
A Királyrét-környéki 4 ezer hektáros terület 1892-től Francken Sierstorpff Henrik porosz grófhoz tartozott, aki erdei vasút építésébe fogott, amit faszállításra használt. A terület ekkoriban többször cserélt gazdát, az I. világháború után Czeczoviczka Emil, később az Angol-Magyar Bank tulajdonába került, végül 1924-ben Hoffer Kúnó svájci diplomatáé lett. Ekkor már állt a vadászkastély, ahol angolparkot és tavat hozott létre, kápolnát építtetett, sőt, még pálmaházra is futotta. A terület ekkor a Jánospusztai Uradalom és Ipartelepek nevet viselte, csak
1926-ban nevezték át Királyrétre.
Kúnó tragikus körülmények között hunyt el, angol barátnője lelőtte, akit később beszámíthatatlanságra hivatkozva felmentettek. Az esetről Kosztolányi így ír az Esti Kurirban: „Az ítélet megdöbbentett és felháborított. Egy dúsgazdag, unatkozó, úgynevezett előkelő hölgyet, aki a kedvesébe öt golyót eresztett, aztán magát könnyedén megsebesítette, mintegy piros szépségflastromot ragasztva tettére - felmentettek. …a gyilkos nő, miután ideggyógyintézetbe szállították és nem börtönbe, azonnal „könnyű diétás kosztot rendelt magának”!
Micsoda jele a kétségbeesésnek, a töredelmnek és a bűnbánatnak az, hogy valaki a gyilkosság után „könnyű diétás kosztot rendel magának”!
Királyrét Kúnó fiaihoz került, akik egyszerűen elherdálták az örökséget. A második világháború után, az államosítások következtében a kastély a Budapesti Tanácsé lett, üdülőként használták. Az egyéb épületek (erdészház, iskola, gazdasági épületek) kezelőjének az erdőgazdaságot nevezték ki. Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán (vagy épp a Morgó-patakon), és Királyrét igazi turistaközponttá nőtte ki magát.
A kisvasút rövid története
1960. Szokolyai út, a Királyréti Erdei Vasút állomása. Szemben a hegyoldalban Verőce (Nógrádverőce)-n a Migazzi-kastély, a váci püspökök egykori nyaralója.
A Királyréti Állami Erdei Vasút kismarosi állomását 2009-ben újították fel, váró, mosdó és ajándékbolt is tartozik hozzá. A járműre felszállva fél óra alatt Királyrétig zötyöghetünk a Morgó-patak völgyében. Vonala egykor a kb. 200 km-es börzsönyi kisvasúthálózat része volt. Ahogy már szó volt róla, 1893-ban épült, és eleinte faanyagot szállítottak rajta, később pedig követ. 1912-ben felújították a nyomvonalat (ekkor 30 km hosszú lett). Amikor a bányászatot leállították 1941-ben a bányák kimerülése miatt, a mozdonyok nagy része elkerült innen, ekkortól ismét fát szállítottak a vasúton. Megindult a személyszállítás, bár eleinte nem túl széles közönséget, csak a Királyréten lakókat vitte le a vonat Szokolyára.
1954-től azonban menetrend szerint is elkezdett közlekedni Kismaros és Királyrét között a kisvasút,
azóta már a kirándulók is használhatják. 75 őszén úttörővasúttá alakították, néhány év múlva azonban a patak alámosta a pályáját. Három évig tartott a rekonstrukció, újból 1981 júniusában indult el a vasút.
A kisvasút királyréti végállomása
Ma az IpolyErdő Zrt. kezelésében áll, és tavasztól őszig minden nap közlekedik. Felső állomásánál azonnal Királyrét “központjába” csöppenünk, itt a Várhegy Vendéglő, a látogatóközpont és a kastélyszálló. Innen egy-két perces sétával ott lehetünk a hajtánypályán, ami a gyerekek számára lehet tök jó szórakozás: kipróbálhatjuk a lábbal hajtható, négyszemélyes sínbiciklit egy 750 méteres körpályán. Szintén családosoknak hasznos infó, hogy a kilátó felé indulva erdei játszóteret is találunk, ahol esőbeálló és tűzrakóhely is van.
Merre tovább?
A kisvasút végállomásától több úton is elindulhatunk
Ha már említettük a kilátót: a kisvasút állomásától a zöld, a piros vagy a sárga háromszögön körülbelül fél óra alatt felkapaszkodhatunk a 359 m magas Vár-hegyre, ahol a 12-13. században földvár állt, ma pedig egy fenyő-tölgy tornyot találunk, ahonnan elképesztő körpanoráma tárul elénk. Ha megmásztuk a 90 lépcsőfokot, a 15 méter magas kilátószintről láthatjuk a Csóványost, a Nagy-Hideg-hegyet és a Magas-Taxot, a Visegrádi-hegységet, jó látási viszonyok mellett a Cserhátot, a Karancsot, esetleg a Mátrát. A csúcsokat az információs táblák segítségével egyszerű beazonosítani. A kilátó tetejéről webkamerák pásztázzák a tájat és meteorológiai állomást is telepítettek rá. Innen aztán folytathatjuk utunkat valamelyik turistajelzést követve, vagy visszatérhetünk kiinduló állomásunk közelébe.
A Vár-hegyen 2020 óta áll kilátó
Ott találjuk például a Királyréti Kirándulóközpontot, amit az egykori erdészlakból alakítottak ki, volt iskola is, most pedig kiállítás kapott benne helyet. A hajdani Szokolyahuta bányászatát, vaskohászatát és erdőgazdálkodását mutatja be. Bár a felsorolás önmagában talán nem tűnik túl izgalmasnak, a kor követelményeinek megfelelően a múzeum interaktív és látványos, vannak érintőképernyős monitorok, a kőzeteket a kezünkbe is vehetjük, az ipartörténeti múltat pedig működő modellek segítségével ismerhetjük meg. A múzeum melletti fogadóépületben Erdei Csemege üzlet található, ahol helyi kézműves termékeket kapni, és büfé is rendelkezésre áll.
A Királyréti Kirándulóközpontban múzeum és büfé is üzemel
A kirándulóközpont mellől induló, hatkilométeres Szokolya-Huta tanösvényen élőben is megszemlélhetjük a múltbeli tevékenységek, a vasbányászat, a faszénégetés és az egykori börzsönyi kisvasút megmaradt nyomait. A múzeumban ehhez tájékoztató füzetet is kérhetünk.
Egy másik, rövidebb tanösvényt is bejárhatunk, ez a Hiúz Háztól indul, és mindössze 2,9 km. Útba ejt egy denevértornyot, régi bányajáratokat, és a Bajdázói-tavat és a horgásztavat is. A kilenc állomás ezeknek az élővilágát, a kisvasutakat, illetve megintcsak a vasbányászat történetét mutatja be. A Hiúz Ház Erdei Iskola és Látogatóközpontban természetesen a névadó hiúzzal lehet megismerkedni, többek között izgalmas kameracsapdás felvételeken keresztül. Szintén interaktív kiállításról van szó, amit legfőképp a gyerekek fognak élvezni.
A Bajdázói-tóban él Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, a mocsári teknős
A vasmű működéséhez szükséges vizet tavakban tárolták. Eredetileg öt ilyen volt, de ma már csak kettő látható. A horgásztó a nevéhez híven a pecásokat várja, a Bajdázói-tó pedig sokszínű élővilága miatt értékes. Találkozhatunk itt jégmadárral, vörösszárnyú keszeggel, barna varanggyal és mocsári teknőssel is. A Királyréti tanösvényen érjük el.
Ha túrát keresel a környéken, katt ide!
