Kiről nevezték el a Piliscsabához tartozó Klotildligetet?

A Budai-hegység és a Pilis találkozásánál fekvő Piliscsaba északi településrésze Klotildliget. A település gyönyörű fenyves alléin sétálgatva és régi villáit látva kíváncsivá válik az ember, vajon hogyan és mikor alakult ki Klotildliget, és ki volt a névadó Klotild.

A kérdés megválaszolásához ugorjunk vissza a 19. század elejére. Ekkor, egészen pontosan 1808-ban került Piliscsaba és környéke József nádor (1776–1847) tulajdonába. II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király fia Habsburg–Lotaringiai József Antal János Baptist 1796-tól ötven éven át volt Magyarország nádora, vagyis a király utáni a legmagasabb közjogi méltóság. Piliscsaba környékén több hely is viseli József nádor nevét, például a Nádor-hegy és a Nádor-erdő, de van egy régi kőhíd és egy régi kút is, ami az ő idejéből származik.

Nyaralótelep a főhercegi birtokon

József nádor a fővárosban és alcsúti kastélyában élt, de Piliscsaba is az uradalom részét képezte. Ez utóbbi terület a klarissza rendé volt, de amikor II. József 1782. évi rendeletével megszüntette a szerzetesrendeket, azok vagyona főúri családokhoz vándorolt, így került ez a birtokállomány a nádor tulajdonába, aki uradalmi központtá tette Piliscsabát.

József nádor halála után magyarországi birtokai fia, József Károly főherceg (1833-1905) kezébe kerültek. A Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteletbeli tagja apjához hasonlóan népszerű volt Magyarországon, még egy beceneve is volt, sokan Palatinus Jóskaként emlegették.

József Károly főherceg 1864-ben feleségül vette Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnőt (1846-1927), I. Lajos Fülöp francia király unokáját.

A főherceg nagy szenvedéllyel gondozta az alcsúti arborétumot, botanikai kutatásokat végzett, melyek eredményét több tanulmányban tette közzé. Felesége az orchideákért rajongott, növényeit az alcsúti park pálmaházában nevelgette.

A főherceg birtokában volt a Margit-sziget is, amit szintén nagy odafigyeléssel fejlesztett, de szerepe volt a hazai tűzoltóság megszervezésében, és behatóan foglalkozott a cigány nyelvvel és kultúrával is, az első tankönyvet és cigány-magyar szótárt is ő írta.

Miután 1895-ben megindult az Esztergom-Budapest közötti vasúti közlekedés, József főherceg villatelkeket parcellázott ki Piliscsaba szélén.

Később fővárosi tisztviselők és a katonai elit tagjai építettek és vásároltak itt nyaralót. Klotildliget 1925-ben elvált Piliscsabától és önálló kisközség lett. Az 1930-as években már 80 villa állt itt, de a házaspár Klotildligeten a katolikus és evangélikus egyháznak is számos telket adományozott szociális és oktatási célokra.

Ikerpaloták Pesten

Klotild főhercegnő emlékét nemcsak Klotildliget őrzi, de Budapesten, az Erzsébet hídnál álló Klotild-paloták is róla kapták a nevüket. A két barokk stílusú ikerpalota az Erzsébet híd építésének időszakában készült el, és a hídhoz vezető kapuként képzelték el azokat tervezői. A paloták felső szintjein bérlakásokat alakítottak ki, a földszinten pedig elegáns üzletek és a Belvárosi kávéház kapott helyet. A kávéházat Krúdy Gyula is szívesen látogatta, a Szinbád több fejezetét is itt írta. A Klotild-palotákban üzemelt Budapest első liftje is.

Amikor a fővárosban tartózkodott, Klotild főhercegnő szívesen sétált a férje tulajdonában lévő Margit-szigeten. Jó viszonyt ápolt Arany Jánossal is, aki szintén sok időt töltött a szigeten. Klotild főhercegnő a Városligetbe is sokat járt, főleg télen, mert nagyon szeretett korcsolyázni. Élénken érdeklődött a festészet iránt is, ő maga is gyakorolta azt, számos képet festett a családi fő bázisának számító alcsúti kastély parkjában.

Még egy barlang is viseli a főhercegnő nevét

A Piliscsabától 2,5 km-re északra magasodó Cseresznyés-hegy északi oldalában található Klotild-barlangot a piros kereszt, majd az együtt haladó piros és sárga jelzésen közelíthetjük meg.

Egyetlen nagyobb teremből, és az abból induló rövidebb oldalágakból áll, ezek együttes hossza eléri a 145 métert.

A barlang denevérek kedvelt élőhelye, régen guanót, vagyis denevérürüléket is bányásztak benne, annak foszfortartalma miatt. Részben a denevérek zavartalan telelése érdekében, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) a barlang belső részeit lezárta, azok csak a DINPI engedélyével látogathatók.

1948 után a főhercegnő nevét őrző Klotildliget név már zavarta a Rákosi-rendszer elöljáróit, ezért Pilisligetre változtatták azt, és Budapestről a kommunista rendszer által osztályidegennek tartott családokat telepítettek ki ide. 1950-ben a települést visszacsatolták Piliscsabához.

A főhercegnő emlékére 2006-ban bronz mellszobrot állított a Piliscsabai Klotildliget Községszépítő és Természetvédő Egylet a Szent László király út és József Attila utca találkozásánál. A településen minden ősszel megrendezik a Klotild-napot, és alapítottak egy a főhercegnő nevét viselő díjat is, amit a település fejlődéséért, népszerűsítésért munkálkodó helyi lakosok kaphatnak meg.